Kisadózó vállalkozások tételes adója

KATA adózás

Mi a KATA adózás lényege?

Mit jelent a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)? 

Kik választhatják a kisadózó vállalkozások tételes adóját? 

Milyen előnyökkel, milyen kötelezettségekkel jár a kisadózó vállalkozások tételes adója alá történő bejelentkezés?

A Kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény értelmében 2013. januárjától egyes vállalkozók, cégek egyszerűsített rendszer szerint adózhatnak majd. Az új adózási forma neve Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA). Akik a kisadózó vállalkozások tételes adóját választják, azok több más adónem bevallási, és befizetési kötelezettségét teljesítik vele.

Ennek az adózási formának előnye lehet a havi fix összegű, előre pontosan tervezhető adó fizetése és az adminisztráció egyszerűsödése.

Az alábbiakban összefoglaljuk a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló legfontosabb tudnivalókat.

 

KATA adózás videó

 

ONLINE vállalkozói képzés

 

Egyéni vállalkozás indítása online - egyedül

 

 

Kik választhatják a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA)?

  • Egyéni vállalkozók
  • Egyéni cégek
  • Kizárólag magánszemély tagokból álló betéti társaságok
  • Közkereseti társaságok, amennyiben kizárólag magánszemély tagjuk van
  • Ügyvédi iroda 2018-tól

 

KFT nem lehet kisadózó. Olyan BT sem, aminek a beltagja nem magánszemély, mert hogy van ilyen is. Ugye egy bt-nél a beltag korlátlanul felelős. Viszont egy olyan bt-nél, ahol a beltag egy KFT, máris nem korlátlan a felelősség.

 

TANTERMI TANFOLYAM INDULÓ VÁLLALKOZÓKNAK

 

Hogyan lehet valaki kisadózó vállalkozó?

 

  • Aki ezt az adózási formát szeretné választani, annak ezt a tényt az erre szolgáló nyomtatványon az adóhatóság (NAV) felé be kell jelenteni
  • Ha az adóhatóság a bejelentkezést érvényesnak találta, és elfogadta, erről a tényről az adózót levélben értesíti
  • Ha a kisadózás alá jelentkező vállalkozás a feltételeknek megfelelt, a bejelentést követő hónap első napjával válik kisadózóvá, amennyiben már működő vállalkozásról van szó. Induló vállalkozás azonnal lehet katás, ha ezt a nav elfogadja és nem talál kizáró körülményt.

 

Örök kérdés: katához NEM kell könyvelő?!

 

08_katas_konyvelo.jpg

 

Milyen kötelezettségekkel jár a kisadózó vállalkozások tételes adója alá tartozás?

 

  • Mindenkit, akik bármilyen módon, személyes közreműködéssel részt vesznek a vállalkozás tevékenységében (munkaviszonyt kivéve), be kell jelenteni
  • Azokat a tagokat, akik személyes közreműködésre kötelezettek, kizárólag kisadózóként lehet bejelenteni
  • Kisadózó betéti társaság és közkeresti társaság esetében a társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszonyban működhet személyesen közre.
  • Minden olyan vállalkozásnak,amelyik a kisadózó vállalkozások tételes adóját választja, legalább egy főt kisadózóként kell bejelentie
  • A bejelentésben nyilatkozni kell, hogy a bejelentett kisadózó fő-, vagy mellékállású kisadózónak minősül-e
  • 15 napon belül az adóhatóságnál jelenteni kell bármilyen, a kisadózással összefüggő tényt

 

A vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként.

A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre.

E szabály megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni, ami automatikusan maga után vonja, hogy kiesik a kisadózói körből!

 

Üzleti terv videó - 1. rész

 

Üzleti terv videó 2. rész

 

Ki nem lehet kisadózó vállalkozó?

 

  • Akinek az adószámát a kisadózás alá történő bejelentkezést megelőző két évben felfüggesztették
  • Akik az alábbi TEAOR 2008 szerinti tevékenységek valamelyikét folytaják:
    • 68.20 saját tulajdonú, vagy bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

 

Mi a megoldás, ha mégis ingatlant szeretnél bérbeadni?

 

Magánszemélyként megteheted.

 

GYAKORLATIAS VÁLLALKOZÁSÉPÍTŐ TANFOLYAM KEZDŐ CÉGVEZETŐKNEK

 

Mikor szűnik meg a kisadózó vállalkozói státusz?

 

  • Akire számla-, vagy nyugtaadás, igazolatlan eredetű termék forgalmazása, illetve be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt az adóhatóság mulasztási bírságot vet ki, a bírság jogerőre emelkedésének napjával
  • Ha az adószámát felfüggesztik, a határozat jogerőre emelkedésének napján
  • Annak a naptári évnek az utolsó napján, melyben a kisadózó vállalkozó jogerősen megállapított adótartozása eléri, vagy meghaladja az 100.000 forintot - ez változott: A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható,nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot,azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a kisadózó vállalkozás az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti és a tartozás megfizetését igazolja;”
  • Ha a tételes adó alá tartozó vállalkozás a továbbiakban nem így szeretne adózni, az adóhatóság felé történt bejelentést követő hónap első napjával

 

Akinek a kisadózói státusza bármilyen okból megszűnt, a megszűnés évében és az azt követő 1 évig nem választhatja újra ezt a fajta adózást.

 

 

Iratkozz fel Youtube csatornánkra, hogy ne maradj le a hamarosan érkező következő videóról!

 

 

Mekkora összeg a kisadózó vállalkozások tételes adója?

 

  • Főállású kisadózó esetén 50.000 Ft/hó - biztosítottnak minősül, azaz társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot szerez
  • Mellékállású kisadózó esetén 25.000 Ft/hó - nem minősül biztosítottnak
  • Lehet választani az emelt összegű katát is, ez 75.000 Ft/ hó

 

Mostanában hallottuk, hogy tervezik emelni a kata adóját, mert a minimálbér emelése miatt nagyon nagy lett a különbség, de erről még hivatalos információ nincs.

 

KATA megfizetése

 

Az adót tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

Ha egy hónapban egy napot katás voltál, a teljes adót meg kell fizetni, nincs arányosítás.

Kata bankszámlaszáma: 10032000-01076349

Közleménybe írd meg mindig az adószámod.

Ha meghaladtad az éves keretet, ami 12 millió forint, akkor 40%-os adót kell fizetni. Ezt ráér az éves KATA bevallás beadásakor megfizetni, én azért javaslom előtte, mert egyben nagyon fog fájni.

Ha év közben kezdő vagy, esetleg szüneteltél, akkor az éves keret időarányosan csökken, így lehet, hogy lesz 40%-os adód.

 

ADÓVÁLTOZÁSOK 2019

 

Mely adók és bevallások bevallását, ill. megfizetését váltja ki a tételes adó?

 

  • Vállalkozói személyi jövedelemadó
  • Vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó
  • Társasági adó
  • Személyi jövedelemadó, járulékok, egészségügyi hozzájárulás
  • Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás

 

Milyen adót nem vált ki a KATA?

 

A cégautóadót nem váltja ki egy bt-nél, mert maga a tulajdonlás már adófizetésikötelezettséget eredményez, függetlenül attól, hogy nem számol el költséget.

Ha van alkalmazottja egy katásnak - igen, neki is lehet, akár egyszerűsített foglalkoztatásban is - akkor az alkalmazott után meg kell fizetni a közterheket és bevallást is kell küldeni.

Ha a kisadózó áfa alany -igen, a katás lehet áfás is - áfabevallási- és fizetési kötelezettségének továbbra is ugyanúgy kell eleget tennie, mint eddig.

Az iparűzési adó bevallási és befizetési kötelezettsége szintén megmarad.

 

KATA bevallás, bevételi nyilvántartás

 

A kisadózó vállalkozónak minden év február 25. napjáig kell az adóhatóság felé az előző évben szerzett jövedelméről nyilatkoznia. Ez a határidő 2019-ben már május 20. lesz.

Ha a kisadózó vállalkozó előző naptári évben elért árbevétele meghaladta a 12.000.000 forintot, a 12.000.000 forint feletti rész 40%-a adóként fizetendő.

Ezt szintén május 20-i határidővel kell bevallani, és megfizetni.

Ha a kisadózói státusz év közben szűnik meg, a bevallási és befizetési kötelezettségnek a megszűnést követő 30. napig kell eleget tenni.

A kisadózó vállalkozók bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek, de ezt nem kell beküldeni a nav-nak.

Legalább a következő adatokat kell tartalmaznia a bevételi nyilvántartásnak:

  • sorszám;
  • a bizonylat sorszáma;
  • a bevétel összege;
  • a bevétel megszerzésének időpontja.

 

 

Vállalkozást indítanál, de nem tudod, hogyan kezdj neki? Segítünk!

 

 

KATA és a számlázás

 

A kiállított számlákra rá kell írni, hogy "Kisadózó". 

Amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított számlán nem tünteti fel a „Kisadózó” szöveget, az Art. 172. § (1) bekezdése szerinti mulasztási bírsággal sújtható.

Ha áfás vagy és válaszottad a pénzforgalmi elszámolást, ami ugye azt jelenti, hogy akkor kell befizetni az áfát, amikor a számla ellenértéke befolyt, akkor a pénzforgalmi elszámolást is jelezni kell a számlán. Ha nem írod rá, nincs retorzió, viszont arra a számlára nem alkalmazhatod ezt a módszert.

Ha a katás áfás, és a számlában felszámított áfa meghaladja a 100 ezer forintot, rá is vonatkozik az online számla adatjelentési kötelezettség.

Jelenleg az alanyi menteseknek, és az olyan áfásoknak, akiknél nincs a számlában 100 ezer ft-nál több áfa, nincs jelentési kötelezettségük, de tervezik ennek az értékhatárnak a csökkentését, mert minden számlát látni akar a nav.

Ha számlázó programot használsz, azt jelenteni kell a nav felé 30 napon belül, még akkor is, ha a navos ingyenes számlázóprogramot használod.

 

Nem kell megfizetni a kisadózó után az  adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó

 

a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,

b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

c) fogvatartott,

d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,

kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a kisadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége.

Mit jelent ez pontosan? Ugye mondtam, hogy ha egy napot is katás vagy, akkor a teljes hónapra meg kell fizetni a katát, azaz úgy időzítsd a szünetelést, hogy elsején már ne legyél működő vállalkozás. A szünetelés indítását a webes ügysegéden kell elvégezni, de csak másnaptól érvényes, és jellemzően a hónap utolsó napján nem szokott üzembiztosan működni, úgyhogy ne hagyd az utolsó pillanatra. Bt ugye nem szünetelhet, csak az egyéni vállalkozó. A szünetelést csak egyszer kell bejelenteni, nem kell minden hónapban.

Ha viszont más ok miatt nem volt munkaképes a katás, mert pl beteg volt, akkor azt minden hónapban jelenteni kell, hogy ne írják elő a katát a folyószámlán.

Ha szünetelsz, és nincs máshol biztosításod, akkor meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, hogy legyen érvényes tb-d.

 

Mellékállású kisadózó meghatározása

 

azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

  • legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
  • a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
  • a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
  • olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
  • rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
  • a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is;
  • 5 a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll;
  • a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat;

 

 

VIGYÁZZ...KÉSZ...VÁLLALKOZZ!

 

Mi számít bevételnek a katában?

 

Kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg azzal, hogy nem bevétel

a) az áthárított általános forgalmi adó,
b) az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel),
c) az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot), ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül,
d) az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni,
e) jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott kártérítés összege,
f) a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás
azzal, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételét a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani;

 

Katásnak lehet alkalmazottja?

 

Igen, lehet, akár munkaviszonyban, akár egyszerűsített foglalkoztatás keretében, figyelembevéve a szabályokat, de akkor már kell a havi járulékbevallás.

 

Adatszolgáltatási és nyilatkozattételi kötelezettség 1 millió forintot meghaladó bevételről

 

  • Mit jelent ez a kötelezettség, mire terjed ki, és mi a célja?

Ha egy kisadózás hatálya alá tartozó adózó egy helyről (azaz ugyanazon adószámmal rendelkező kifizetőtől) származó bevétele egy naptári éven meghaladja az 1.000.000 forintot, erről a tényről mind a kisadózó, mind a kifizető nyilatkozni és adatot szolgáltatni köteles. Ha a kifizető (vevő) nem egyéni vállalkozó magánszemély, a kisadózó ezen kötelezettség alól mentesül. Ugyancsak nyilatkozni köteles az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély, és kisadózó kivételével minden, az Adózás rendjéről szóló törvény szerint adózó, aki egy naptári évben kisadózás szerinti adózónak 1.000.000 forint feletti értékben adott el terméket, vagy szolgáltatást.

  • Miért van erre szükség?

A kisadózó által megszerzett bevétel lényegesen kedvezőbben adózik, mintha ugyanaz a bevétel munkabérként lenne kifizetve. Ahogy a törvény mondja, a cél a "munkaviszonytól való elhatárolás". Ez azt jelenti, a törvényalkotó igyekszik elejét venni annak, hogy kisadózóval kötött vállalkozási szerződéssel valaki munkaviszonyt leplezzen. Azaz ha a kisadózónak egy helyről több, mint 1.000.000 forint bevétele származik, az adóhatóság ezt munkaviszonynak vélelmezheti, annak bizonyítása, hogy ez nem így van, a kisadózót terheli.

  • Mi alapján dönti el az adóhatóság, hogy a szerződés színlelt, vagy nem?

A hatóság elsősorban az alábbi hét körülményt vizsgálja:

  1. a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette, azaz valakivel együtt dolgozik
  2. a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte, azaz a bevétel fele ne egy ügyféltől legyen
  3. az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan, azaz önállóan dolgozol
  4. a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll, azaz saját iroda, telephely stb
  5. a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére, azaz saját eszközeiddel
  6. a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg, azaz te döntöd el, hogy mikor csinálod meg
  7. a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak, azaz van máshol főállása

Amennyiben fenti pontok közül legalább kettő megvalósul, akkor a szerződés nem minősül színleltnek, azaz nem munkaviszonynak tekintendő a hatóság értelmezése szerint.

 

Vállalkozói képzés ONLINE- tanulás a fotelből

 

Betekintés a vállalkozói képzésbe

 

Amire érdemes odafigyelni

 

  • A kisadózónak akkor is a minimálbérről kell a jövedelemigazolást kiállítania az adóhatóságnak, ha nem volt bevétele. Ez  kedvező lehet egy banki célú igazolásnál, de lehet kedvezőtlen is, ha szociálisan hátrányos helyzetet bizonyítani kell.
  • ha katás bt kér jövedelemigazolást, akkor a bevétel 60%-át még szétosztják 2 vagy több részre (ahány tulajdonos van).

 

KATA  szolgálati idő - azaz KATA és a nyugdíj

 

Tbj (Társadalombiztosításról szóló) 1997. évi LXXXI. tv szerint az arányosan elismerhető szolgálati idő:
 

  • 39. § (1)90 Ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide nem értve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat - elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a 12. § (1)-(2) bekezdésének és 20. §-ának alkalmazása során - az 1996. december 31-ét követő időszak tekintetében - a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.
  • (2)91 Az (1) bekezdés rendelkezéseit a Tbj. 30/A. §-ának (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági őstermelő 2007. december 31-ét követően szerzett biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell.
  • b) 39. § (2) bekezdésében a „biztosítási idejének” szövegrész helyébe a „biztosítási idejének, valamint a főllású kisadózó biztosítási idejének” szöveg,

 

Nem kell könyvelő. Vagy talán mégis?

 

Több fórumon felmerült, hogy akik ezt az adózást választják, nincs szükségük könyvelőre. Ha valakinek alkalmazottja van, azután ugyanúgy el kell végezni a bérszámfejtést és el kell küldeni a havi járulék bevallást, és aki áfa körbe tartozik, azaz nem alanyi mentes, annak szintén be kell küldenie az áfa bevallást.

Az év végén is szükség lehet könyvelői segítségre az elektronikus bevallások elkészítésénél és beküldésénél.

A kisadózás előnyeit azok a kisadózók élvezhetik igazán, akik saját magukon kívül mást nem foglalkoztatnak, vagy több személyesen közreműködő tagot regisztrálnak.

A katás egyéni vállalkozásokra is vonatkoznak a 2018. július 1. után életbelépő számlázási szabályok, kézi számlák bejelentési kötelezettsége, online számlázó program használata.

 

 

Bankszámlanyitási kötelezettség

 

A korábbi híresztelések ellenére az alanyi mentes egyéni vállalkozóknak NEM KELL vállalkozói bankszámla.

 

 

Mi a helyzet, ha eléred a KATA 12 millió forintos keretét? Hogyan tovább?

 

Ha éves szinten meghaladod a 12 millió forintot (nettó, áfa nem számít bele), akkor ugye 40%-os adót kell fizetni, mint a "nagyoknak", mert kb ott már ennyi az adóteher, persze azért figyelemmel kell lenni az elszámolható költségekre is. Azaz kft-t kell csinálni, hogy ne fizess 40%-os adót? Lehet azt is, igen.

De lehet katás bt-t is csinálni. Viszont figyelemmel kell lenni arra, hogy az egyéni vállalkozó nem lehet bt beltag is egyben, a korlátlan felelősség miatt, de kültag lehet. És még az sincs korlátozva, hogy hány bt-ben lehet kültag. A katás bt-ben meg már csak havi 25 ezer a kata, ha az egyéni vállalkozásban már megfizetted a 25 ezret. Hátrány, hogy találnod kell annyi beltagot, ahány katás bt-t csinálsz, és aki vállalja azért a korlátlan felelősséget, amit te csinálsz a cégben.

Szoktak jönni az ötletek, hogy akkor nagymama, testvér, férj, feleség stb legyen a beltag. Lehet ezt is, de azért nem biztos, hogy jó ötlet kitenni a nagymamát egy adóellenőrzésnek, vagy ha éppen nem fizetünk be valamit, akkor a nagymama nyugdíját veszélyeztetjük, továbbá ha esetleg elhalálozik, jön a öröklési procedúra. Azért jól gondoljuk át ezt a lehetőséget.

 

Alanyi mentes értékhatár változása

 

Sajtóhírek szerint elfogadta az EU a 12 millió forintos alanyi mentes értékhatárt az áfában. Ez azt jelenti, hogy tényleg 12 millió forintig lesz jó a KATA, mert sokan féltek a 8 millió forintos értékhatártól, mert onnantól már áfásak lettek volna. Ha elfogadják a törvényt, frissítjük a bejegyzést.

 

 

 

Kata törvény hatályos: 2018.01.01-től

Letölthető kata bevételi nyilvántartás

Kata változások 2018

 

Indulj velünk! Tanfolyam induló vállalkozóknak.

 

 

Vállalkozói képzésünket azoknak ajánljuk, akik vállalkozás indításához szükséges átfogó alapismeretekhez szeretnének jutni.

Érdekel még más, a vállalkozásokkal kapcsolatos bejegyzéseink? Legnépszerűbb írásaink

Facebook oldalunkon vannak érdekes tartalmak, gyere és nézz be hozzánk!

Létrehoztuk a Facebookon a Vállalkozás Okosan csoportot, csatlakozz hozzánk!

Iratkozz fel youtube csatornánkra, hogy ne maradj le a következő videóról.

 
Címkék: