Ugrás a tartalomra

Minimálbér 2022

 

Garantált bérminimum 2022

Anita és Gyuri nyuszis kalappal

 

Mennyi lesz a minimálbér 2022-ben?

 

A minimálbér 2022-ben bruttó 200.000 forint lesz.

 

Mennyi lesz a garantált bérminimum 2022-ben?

 

A garantált bérminimum 2022-ben bruttó 260.000 forint lesz.

 

 

Mi a különbség a minimálbér és a garantált bérminimum között?

 

Minimálbér

 

A törvény meghatározza, hogy napi 8 órás munka után mennyi a minimum, amit fizetni kell a dolgozónak.

Minimálbér annak adható, aki nem szakképzett munkát végez. Ez jellemzően a 9-es FEOR-ba tartozó munkakörök. Akkor is adható minimálbér, ha pl valakinek 3 diplomája van, de éppen olyan tevékenységet végez, ami nem kötött szakképzettséghez pl. rakodó. Tehát nem azt kell nézni, hogy milyen végzettsége van a dolgozónak, hanem hogy milyen munkakört tölt be.

De ha csak ügyvezető vagy egy cégben és más szakmai munkát nem végzel, akkor ügyvezetőként elég a minimálbér is.

A minimálbér azt jelenti, hogy munkaviszonyban legalább ennyit kell adni a dolgozónak.

Részmunkaidőben természetesen időarányosan kell számolni.

 

Garantált bérminimum

 

Ez a „szakképzett minimálbér”. Annak a dolgozónak kell adni, aki szakképzettséghez kötött munkát végez. Az egyéni vállalkozók jellemzően valamilyen szakképzettséghez kötött tevékenységet végeznek, tehát nekik ezzel kell számolni.

 

Bruttó bér, nettó bér

 

Először is induljunk ki a bruttó bérből, ami lehet a minimálbér vagy a garantált bérminimum és munkaviszony esetén beszélünk róla.

Ebből kell levonni a

  • 15%-os szja-t
  • 18,5%-os tbjárulékot.

 

Ezt le kell vonni a dolgozótól, el kell utalni a Nav-nak és a maradékot kell kifizetni nettó bérként a dolgozónak.

De ezzel még nincs vége. A munkáltatónak további fizetési kötelezettsége van a bruttó bér után, ilyen a

  • 13%-os szociális hozzájárulási adó

A szakképzési hozzájárulást 2022.01.01-től eltörlik.

 

Hogy néz ki ez számokban?(Kedvezmények nélkül)

 

Minimálbér esetén

 

bruttó minimálbér 200.000 forint

  • levont szja 15%: 30.000 forint
  • levont tbjárulék 18,5%: 37.000 forint
  • kifizetendő nettó bér: 133.000 forint
  • bruttó bér után fizetendő szocho 13%: 26.000 forint (munkáltató fizeti)

Összes fizetendő adó: 30.000 + 37.000 + 26.000  = 93.000 forint

Nettó bér kifizetése: 133.000 forint

Azaz 200.000 + 26.000  = 226.000 forintba kerül az, hogy 133.000 forint kifizetésre kerüljön.

 

Garantált bérminimum esetén

 

bruttó garantált bérminimum 260.000 forint

  • levont szja 15%: 39.000 forint
  • levont tbjárulék 18,5%: 48.100 forint
  • kifizetendő nettó bér: 172.900 forint
  • bruttó bér után fizetendő szocho 13%: 33.800 forint (munkáltató fizeti)

 

Összes fizetendő adó: 39.000 + 48.100 + 33.800 = 120.900 forint

Nettó bér kifizetése: 172.900 forint

Azaz 260.000 + 33.800 = 293.800 forintba kerül az, hogy 172.900 forint kifizetésre kerüljön.

Egyéni Vállalkozók Könyve - elővásárlási kedvezmény!

 

Minimum tbjárulék

 

2020-ban bevezetésre került a minimum tbjárulék, ami azt jelenti, hogy hiába dolgozik valaki havi 1 órás munkaviszonyban, a minimálbér 30%-a után meg kell fizetni a

  • 18,5%-os tbjárulékot és a
  • 13%-os szochot.

 

Munkaviszonyra vonatkozik ez a szabályozás.

Ha valaki nem dolgozik egész hónapban, akkor napra arányosítva kell megállapítani a minimum tbjárulékot.

 

Kedvezmények

 

Az szja-ból, tbjárulékból és a szochóból is igénybe vehetünk kedvezményeket, ha jogosultak vagyunk rá.

  • a négy vagy többgyermekes anyák kedvezménye,
  • a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
  • a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott betegségek esetén járószemélyi kedvezmény,
  • az első házasok kedvezménye, és
  • a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető családi kedvezmény.

 

Kata visszatérítés

 

Jön még az szja visszatérítés és a kata visszatérítés azoknak, akik gyereket nevelnek.

 

Kata visszatérítés 2022 - Szja visszatérítés 2022

 

Aki kiva adózás alá tartozik, annak nem kell megfizetnie a 13%-os szochot.

 

A kiva mértéke 2022-től 10%.

 

Nyugdíjasok járulékkedvezménye

 

Nyugdíjas után nem kell megfizetni a

  • 18,5% tbjárulékot
  • 13% szochót

 

Azaz csak a 15% szja-t kell levonni a bruttó béréből a nyugdíjasnak.

Viszont ha a nyugdíjas osztalékot vesz fel, akkor neki is meg kell fizetni a 15%-os szja-t és a 13%-os szochót (kivéve, ha van olyan jövedelme, ami csökkenti a szocho alapot pl. van munkaviszonyból származó bére vagy ingatlanbérbeadásból származó jövedelme).

 

Szocho kedvezmények

 

Szocho kedvezményt lehet igénybe venni pl. szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozó után, vagy akik munkaerőpiacra lépők, legalább 3 gyerekkel családi pótlékra jogosultak, megváltozott munkaképességű személy után. Van, amelyikhez szükséges igazolás és van, amelyik automatikusan megadható.

 

Minimálbér hatása az átalányadóra

 

2022-től az átalányadó bevételi értékhatárát a minimálbérhez kötik, azaz ha nő a minimálbér, nő a bevételi értékhatár továbbá a mentesített adóalap is a minimálbértől függ, így magasabb lesz a mentesített rész is.

Itt tudsz többet olvasni az átalányadóról.

 

Minimálbér hatása az osztalékadóra

 

Ha nő a minimálbér, emelkedik az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó maximális korlátja.

azaz 24 * 200.000 = 4.800.000 forint. Azaz maximum ezután kell megfizetni a 13%-os szochot.

Ez az alap még csökkenthető például a bruttó bérrel, vállalkozói kivéttel vagy ingatlan bérbeadás összegével.

Jogviszonyok

 

Nem csak munkaviszonyban lehet „dolgozni”, van még jó pár jogviszony.

Ilyen pl az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozó, de lehet még megbízási jogviszony, nappali tagozatos hallgató, nyugdíjas stb.

Először mindig a jogviszonyt kell megvizsgálni, és utána megnézni, hogy az adott jogviszonyra milyen adó- és járulékfizetés tartozik.

 

Egyéni vállalkozó

 

Az egyéni vállalkozó jellemzően szakképzett tevékenységet végez, így nála az alap, amit figyelembe kell venni a garantált bérminimum.

Egyéni vállalkozónál nem bruttó bér van, hanem vállalkozói kivét.

Ezután kell megfizetni a

  • 15%-os szja-t
  • 18,5%-os tbjárulékot
  • 13%-os szochót – itt emelt alapra, a garantált bérminimum 112,5%-a után kell fizetni a szochót

 

Itt a 15%-os szja más, mint a 9%-os vállalkozó szja.

A 15%-os szja-t a vállalkozói kivét után kell megfizetni, a 9%-os vállalkozói szja az egyéni vállalkozó nyereségadója, ezt a bevétel mínusz költség után kell megfizetni negyedévente.

Előfordulhat olyan eset is, hogy nem vesz ki vállalkozói kivétet az egyéni vállalkozó, de a közterheket akkor is meg kell fizetni, azaz fizetni kell a

  • 18,5%-os tbjárulékot
  • 13%-os szochot.

 

Csak szja-t nem kell akkor év közben fizetni. Ebben az esetben viszont akkor a vállalkozói kivét összege nem számolható el költségként. A szochó viszont költség, mert az megfizetésre kerül (ha tényleg meg is fizette, nem csak bevallotta).

Lehet több a vállalkozói kivét, mint a garantált bérminimum, akkor természetesen a magasabb összeg után kell fizetni az adót és járulékot.

Amennyiben egy egyéni vállalkozónak van főállása, ahol megfizetésre kerülnek az adók és járulékok, akkor nem kötelező vállalkozói kivétet kivenni, persze lehetőség van rá.

 

Társas vállalkozó

 

A társas vállalkozó azt jelenti, hogy egy cégben tulajdoni hányada van valakinek, azaz tulajdonos (tag). Ha csak tulajdonos és nem vesz részt személyesen a vállalkozás működtetésében, akkor csak egy csendes társ, aki azt várja, hogy a vállalkozás nyereséges legyen és osztalékot kapjon a nyereség után.

Amennyiben valaki tulajdonos és ügyvezető egyben, ez már biztosítási jogviszonyt eredményez, azaz adót és járulékot kell utána fizetnie, ha csak nincs egy főállása, ahol ezek megfizetésre kerülnek.

Egy cégben a társas vállalkozó működhet társas vállalkozóként, de akár munkaviszonyban is. Viszont eltérő adót és járulékot kell fizetni utána.

Ha munkaviszonyban dolgozik, akkor azokat a terheket kell megfizetni utána, amit a munkaviszonynál fentebb említettem. Ebben az esetben kötelező a munkaszerződés, a Munka törvénykönyve szabályai vonatkoznak rá, azaz max napi annyi órát dolgozhat, amennyit a törvény megenged (ha többet, akkor bejön a túlóra, műszakpótlék stb), munkaidőnyilvántartást kell vezetni és a szabadságot is ki kell adni.

Amennyiben valaki társas vállalkozói jogviszonyban dolgozik, nem vonatkozik rá a Munka törvénykönyve, annyit dolgozik, amennyit akar, nincs munkaidő és szabadságnyilvántartás, és akkor meg kell fizetni a vállalkozói kivét után a

  • 15%-os szja-t
  • 18,5%-os tbjárulékot
  • 13%-os szochót (112,5%-os emelt alap után)

 

 

Itt is igénybe lehet venni a kedvezményeket.

Amennyiben máshol van egy főállása a társas vállalkozónak, ahol megfizetésre kerülnek az adók és járulékok, akkor nem kötelező vállalkozói kivétet kivennie, de lehetőség van rá.

És itt is meg lehet azt csinálni, hogy nem vesz ki vállalkozói kivétet a társas vállalkozó, viszont a tbjárulékot, szochót és szakképzést meg kell fizetni. Akkor ugye nincs vállalkozói kivét, így költséget elszámolni csak a megfizetett szochó és szakképzés után lehet.

Ha viszont munkaviszonyban dolgozik a társas vállalkozó, akkor nincs emelt alap, így ez olcsóbb megoldás, viszont van plusz adminisztrációs teher és kötelező munkabért fizetni.

 

Letölthető táblázat - minimálbér 2022 - garantált bérminimum 2022

 

Adókalkulátorok

 

Amennyiben további kalkulátorokra van szükséged, ajánlom figyelmedbe az Adókalkulátor csomagunkat, amely a következőket tartalmazza:

  • Átalányadó és tételes költségelszámolású egyéni vállalkozó összehasonlítása
  • Kata 40-os plusz adó kizárólag külföldi partner felé és az átalányadó összehasonlítása
  • Tételes költségelszámolású egyéni vállalkozás és társasági adós kft összehasonlítása
  • Társasági adós vállalkozás és kivás vállalkozás összehasonlítása.

 

Kata vagy átalányadó?

 

Mivel az átalányadó jelentősen változik 2022-ben, és bizonyos esetekben még jobb is lesz, mint a kata, ezért a kalkulátorcsomagot kiegészítjük ezzel is, ezért áremelés várható.

Ha még most megveszed, akkor a jelenlegi áron jutsz hozzá az új kalkulátorokhoz és a frissítés ingyenes.

 

BÓNUSZ

 

Részletes költségtervezés

 

Amennyiben részletesebben szeretnéd megtervezni a költségeidet, mint amennyire lehetőséged van az adókalkulátorokban, van a csomagban még egy eredménytervező is, amelyben külön lapon tudod tervezni a

  • bevételt,
  • anyagköltséget és eladott áruk beszerzési értékét,
  • igénybevett szolgáltatásokat,
  • béreket és járulékokat,
  • beruházásokat és az értékcsökkenést.

 

Ezekből az adatokból számol egy eredménytervet és még egy cash-flowt is ki tudsz tölteni.

 

Hogyan kell használni a kalkulátorokat?

 

Ezek excel file-ok,

  • töltsd le a megadott linkről a táblázatokat a saját gépedre,
  • nyisd meg excelben,
  • nyomd meg a szerkesztés engedélyezése gombot,
  • olvasd el a kitöltési útmutató,
  • ez alapján a megadott cellákba írd be a bevételt, vállalkozói kivétet, egyéb költséget

 

és a kalkulátorok kiszámolják a fizetendő adót és hogy mennyi marad a végén Neked.

 

Adókalkulátorok és eredménytervező

 

Köszönöm, ha egy megosztással támogatod a munkámat.

 

Ahol megtalálsz minket

 

Vállalkozás Okosan honlapja

Facebook oldal

Facebook csoport

Youtube csatorna

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Blog kategória

Használd fel a Vállalkozás Okosan egy évtizedes vállalkozói tapasztalatát ahhoz, hogy sikeres vállalkozó legyél.

 A félelmeid helyett a lehetőségeid lásd, hogy továbbfejlődhess.

 Egyéni vállalkozók könyve elővásárlási kedvezménnyel!

Átalányadó Kalauz - Egyéni Vállalkozók Könyve kibővített kiadás

Átalányadó Kalauz - áttérés katáról átalányadóra határidőkkel, nyomtatványokkal, képernyőképekkel lépésről lépésre

Áttérés katáról átalányadóra - 22T101E, 22T1041, 2258 nyomtatványok kitöltése képernyőképekkel, lépésről lépésre.

ÁNYK és ONYA használata.

Áfabevallás (2265), közösségi nyilatkozat (22A60) kitöltési útmutató. Adófolyószámla lekérdezése.

Adókalkulátorok: kata, átalányadó, tételes költségelszámolás, társasági adó, kiva.

Eredménykimutatás és cash-flow tervező.