Ugrás a tartalomra

Átalányadó

 

Átalányadó 2022

 

Kedvező változáson esett át az átalányadó 2022-től. Kicsit jobb lett, de hogy mennyire, azt ugye ki kell számolni.

Akinek érdemes erre figyelni: például a webshoposok, mellékállásban vállalkozók vagy akik több gyerek után jogosultak kedvezményre.

Példák a cikk végén találhatóak.

Kép
Vállalkozói képzés

 

Mi változott a 2021-es átalányadó szabályokhoz képest?

 

Bevételi értékhatár

 

15 millió forint volt a bevételi korlát alapesetben, kiskereskedelmi tevékenység esetén 100 millió forint volt a bevételi határ – ezt 2022-ben az éves minimálbér összegéhez kötik.

Itt viszont nagyon figyelni kell arra, hogy ha valaki meghaladja a bevételi keretet, akkor kiesik az átalányadóból, ráadásul visszamenőleg év elejétől.

Nyugdíjasnál nem lesz megkülönböztetés

 

Nyugdíjas kisebb költséghányadot alkalmazhatott, mint más, ez 2022-től megszűnik, a nyugdíjas költséghányada is a végzett tevékenységtől függ .

 

Adómentes átalányadó

 

Eddig nem volt adómentes rész, 2022-től ez is lesz, az éves minimálbér feléig szja, tb és szocho mentességet kapnak az átalányadózók. (167.400*12/2=1.004.400)

Ha 200.000 forint lesz a minimálbér, akkor ez 200.000*12/2=1.200.000 forint lesz.

Adómentesség mellékállásban

 

Mellékállásban is érvényesíthető az adó- és járulékmentesség a mentesített összegig, azaz az éves minimálbér feléig.

 

Változnak a költséghányadok

 

Egyszerűbb lesz a költséghányad rendszere,  3 költséghányad lesz: 40%, 80%, 90%. A végzett tevékenységtől függ, hogy melyiket lehet alkalmazni.

 

Magasabb bevételi értékhatár

 

Magasabb bevételi korlát lesz: alapesetben az éves minimálbér tízszerese, kiskereskedelmi tevékenység esetén az éves minimálbér ötvenszerese az új bevételi értékhatár.

 

Kinek lehet jó az átalányadó?

 

  • Akinek kevés költségszámlája van.
  • Akinek nem jó már a kata, mert például egy partner felé számláz több mint 3 millió forintot és nem fogadják el a katás számláját vagy kapcsolt vállalkozástól szerez bevételt.

 

Nincs konzervmegoldás, minden esetben ki kell számolni, hogy melyik a jó megoldás a várható bevételek, költségek, kedvezmények ismeretében.

 

Ki lehet átalányadós?

 

Egyéni vállalkozó választhatja illetve a mezőgazdasági őstermelő, a tevékenység egészére.

Nincs tevékenységi korlát, azaz minden tevékenységre választható, csak a bevételi határt kell figyelni.

 

Milyen feltételekkel választható az átalányadó?

 

  • előző adóévben a bevétel nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét (2021-es minimálbér 167.400), azaz a jelenleg ismert minimálbérrel számolva 12*167.400*10=20.088.000 ft, amennyiben 200.000 forint lesz a minimálbér, akkor ez 12*200.000*10=24.000.000 ft).
  • várhatóan a tárgyévben sem fogja meghaladni a bevétel összege az éves minimálbér tízszeresét,
  • ha kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez, és az előző adóévben a bevétel nem haladta meg az éves minimálbér ötvenszeresét, azaz a jelenleg ismert minimálbérrel számolva 12*.167.400*50=100.440.000 ft. Ha 200.000 ft lesz a minimálbér, akkor ez 12*200.000*50=120.000.000 ft.
  • aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági őstermelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást,
  • év közben kezdő vállalkozó is választhatja, figyelni kell a bevételi értékhatárra, amit napra kell számolni, azaz arányosítani kell a bevételi értékhatárt,
  • Adóévenként az adóév egészére lehet választani. Nyilatkozni kell róla, és visszavonásig érvényes. Azaz év közben - alapesetben - nem lehet kilépni belőle. Viszont a kata év közben is választható, azaz így mégiscsak ki lehet lépni az átalányadóból. Vagy ki lehet esni belőle, akkor viszont év elejétől visszamenőlegesen is átkerül a normál tételes egyéni vállalkozói adózás alá (vállalkozói szja). Fontos, hogy ha kiraknak valakit a katából, ezt valószínűleg később tudja meg, mint a pontos kilépés napja, és az átalányadó utólag nem választható, csak normál kata kilépés esetén.

A tevékenységét év közben kezdő, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerinti adózásból év közben saját elhatározás alapján kilépő egyéni vállalkozót is megilleti az átalányadózás választásának joga azzal, hogy ilyen esetben a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni.

Azaz akit kirúgtak a katából, nem választhatja év közben az átalányadót. Következő évre igen!

Sajnos nem megoldás erre, hogy az adott egyéni vállalkozást megszüntetni és indítani egy újat átalányadózóként, mert ezt el fogják utasítani a jelenlegi információnk szerint.

 

Átalányadó lényege

 

Az átalányadó lényege, hogy igazolás nélkül elszámolható költséghányad van, azaz a

 

Bevétel - Költség = Jövedelem

 

után kell az adót és járulékot megfizetni.

 

Bevétel

 

Bevételnek a megszerzett vállalkozói bevétel minősül, azaz amelyik befolyt.

 

Nem bevétel

 

Nem minősül vállalkozói bevételnek a vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez költségei fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatás

 

Költség = Költséghányadok

 

Elismert költséghányadok vannak, attól függ a mértéke, hogy milyen tevékenységet végzel.

  • 40%
  • 80%
  • 90%

 

40%-os költséghányad

 

Ez az alapeset, ezt nem sorolja fel a törvény, ha nem férsz bele a 80%-os vagy a 90%-os költséghányadba, akkor a 40%-os költséghányad alá tartozol.

 

80%-os költséghányad

 

A törvény által meghatározott tevékenységekre alkalmazható és az adóév egészében kizárólag az alábbi tevékenységet folytatja:

  • a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
  • b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
  • c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
  • d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;
  • e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
  • f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
  • g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
  • h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
  • i) fényképészet (TESZOR 74.20);
  • j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);
  • k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).
  • és kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó. Ez azt jelenti, hogy ha nem kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez, hanem mellette van másik végzett tevékenység is, akkor 80%-os költséghányadot lehet csak alkalmazni.

 

90%-os költséghányad

 

Az alkalmazhatja a 90%-os költséghányadot, aki

  • aki az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt (azaz más tevékenységből nem lehet bevétele)
  • mezőgazdasági őstermelő.

 

Webhsopok figyelem!

 

A 479102 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem esetében is érvényes a 90 %-os költséghányad.


A 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 2. § a) pontjában a kiskereskedelmi tevékenységek sorába sorolja - többek között - a csomagküldő kereskedelmet is.

90%-os költséghányadot akkor lehet alkalmazni az átalanyadóban, ha KIZÁRÓLAG kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt az egyéni vallalkozó. Ha más tevékenység is van, akkor csak a 80%-os költséghányadot lehet és a bevételi korlát is kevesebb ebben az esetben.

Azaz érdemes törölni a más tevékenységet és máshonnan megoldani a számlázást a másik tevékenységre.

NAV válasz 1.

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 17.
§ (1)-(2) bekezdései utalnak arra, hogy ez a jogszabály a csomagküldő kereskedelem útján történő
értékesítésre is vonatkozik, ezért a 90 százalékos költséghányad alkalmazható e tevékenység
folytatása esetén is.


A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Ker tv.) 2. §-ának értelmező
rendelkezései (a 13. és 21. pont) szerint


- kiskereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek
forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások
nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is;


- termék: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog, ide nem értve a pénzt, az értékpapírt
és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőt.

A Ker. tv. 5. § (1) bekezdése szerint a kereskedőnek rendelkeznie kell a forgalmazott termék - saját
előállítású termék esetén a termékhez felhasznált nem saját előállítású termék - eredetét hitelt
érdemlően igazoló bizonylattal. Ez alapján a saját előállítású termék is kiskereskedelemben
forgalmazható terméknek minősül.

 

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem jogosult, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.

Részletes lista a 90%-os költséghányadra

 

Szerettünk volna egy pontos listát, hogy kik jogosultak a 90%-os költséghányad alkalmazására. Ezt a választ kaptuk.

NAV válasz 2.

 

Az Szja törvény a kiskereskedelmi tevékenységet folytató átalányadózást választó egyéni vállalkozók esetében a kiskereskedelmi tevékenységek fogalmát és ÖVTJ valamint TEÁOR 08 kategóriába való sorolását nem adójogszabály, hanem a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009 (IX.29.) kormányrendelet valamint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény rendelkezik.

Fentiekből adódóan kérdése nem adójogszabályban foglalt rendelkezés értelmezésére irányul, ezért arra az Air. hivatkozott alapelve szerint, hatáskör hiányában nem áll módunkban válaszolni.

A levelében feltett kérdés a kereskedelmi hatóság hatáskörébe tartozik.

A kereskedelmi hatóság a kereskedő székhelye szerinti település, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 2. § a)-b) pontja, Kertv. 6/G. §).

A fentiek alapján kérdésével a székhely szerinti jegyzőt (főjegyzőt) szíveskedjen megkeresni.

 

Úgyhogy írunk a főjegyzőnek és a választ majd itt közzétesszük.

 

Az átalányadónál fizetendő adó és járulékok

 

A jövedelem után (ami a bevétel mínusz költségből jön)

  • 15% szja-t
  • 18,5% tbjárulékot
  • 15,5% szochot kell fizetni.

2022. július 1-től a szocho 15% lesz.

Nyereségadót és osztalékadót nem kell fizetnie.

 

Mentesített jövedelem - adómentes rész

 

Ez új dolog, ilyen eddig nem volt. A mentesített adóalap azt jelenti, hogy meghatározott összegig nem kell szja-t, tbjárulékot és szochot fizetni. Főállásban azért a minimumot meg kell fizetni!

Az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja (bevétel mínusz költség, azaz a jövedelem) az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg.

Ha az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni.

 

Mennyi az adómentes rész?

 

Ez változó összeg lesz, a minimálbérhez kötik.

Ez az összeg a jelenleg ismert (2021) minimálbér alapján 167.400*12/2=1.004.400 forint.

Ha 200.000 ft lesz a minimálbér, akkor ez 200.000*12/2=1.200.000 forint.

NEM A BEVÉTEL, hanem a bevétel törvény által elismert költséghányaddal csökkentett részének (jövedelem) összegére vonatkozik a mentesség.

Kicsit bonyolultan van fogalmazva, adóelőleg alapját ír a törvény, ami ugye a jövedelmet jelenti, ami viszont a bevétel mínusz költséget takarja.

 

Tehát az adómentes bevétel

  • 40%-os költséghányadnál 1.674.000 forint lesz. (1.674.000 * 60% = 1.004.400 vagy 200.000 ft-os minimálbérnél 2.000.000*60%=1.200.000)
  • 80%-os költséghányadnál 5.022.000 forint lesz. (5.022.000 * 20% = 1.004.400 vagy 200.000 ft-os minimálbérnél 6.000.000*20%=1.200.000))
  • 90%-os költséghányadnál 10.044.000 forint lesz (10.044.000 * 10% = 1.004.400 vagy 200.000 ft-os minimálbérnél 12.000.000*10%=1.200.000)

 

Azaz  a felsorolt bevételig nem kell szja-t és tbjárulékot fizetni, de főállásban azért ez egy kicsit máshogy van, ebben az esetben meg kell fizetni a minimum tbjárulékot és a minimum szochot.

Attól, hogy nem kell fizetni adott hónapban, attól még a járulékbevallást be kell küldeni nullásan is.

Viszont a főállású egyéni vállalkozó a minimálbér vagy a garantált bérminimum (végzett tevékenységtől függ, hogy melyik után) a járulékot akkor is be kell vallani és meg kell fizetni, ha a bevétele alapján adómentes lenne az átalányadó alapja.

 

Példák a cikk végén találhatóak.

 

Adó és járulék - mi a különbség?

 

Adó alatt az szja-t értjük, ezt negyedévente kell fizetni, ha az előleg összege eléri a 10.000 forintot. Bevallás nem kell, majd az éves szja bevallásban fogjuk bevallani.

Járulék alatt a tbjárulékot és a szochot érjtük. Ezt minden hónapban be kell vallani, még akkor is, ha nem kell fizetni, azaz nullás bevallást kell beküldeni.

Adó

 

Az adó mértéke a 15%-os szja, a mentesített jövedelem "kimerítése" után kell megfizetni, és igénybe lehet venni az adókedvezményeket a fizetendő szja után.

 

Adó megfizetése

 

  • negyedévente 12-ig (ha eléri a 10.000 forintot),
  • ha nem volt bevétel adott hónapban, arra a hónapra nem kell szja-t fizetni, járulékot viszont igen (kivéve, ha van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya vagy nappali tagozatos hallgató, akkor járulék sincs, nyugdíjasnak meg csak 15% szja van).

 

Adókedvezmények

 

  • a négy vagy többgyermekes anyák kedvezménye,
  • a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
  • a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott betegségek esetén járószemélyi kedvezmény,
  • az első házasok kedvezménye, és
  • a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető családi kedvezmény.

 

Járulék

 

A 18,5%-os tbjárulékot és a 15,5%-os szochot értjük alatta. Itt is a mentesített jövedelem "elhasználása" után kell fizetni (a minimumra figyelni kell), és ha már keletkezett fizetendő járulék, és "maradt még" az adókedvezményekből, akkor itt is fel lehet használni a kedvezmény összegét.

 

Főállású átalányadózó adó és járulékfizetése

 

Ha a minimálbérnél vagy garantált bérminimumnál (végzett tevékenységtől függ, hogy melyik után) kevesebb a jövedelem vagy nulla egy adott hónapban, a mentesített jövedelem "elfogyasztása" után járulékot kell fizetni a minimálbér vagy garantált bérminimum után, emelt szocho alapra (112,5%).

Azaz a minimálbér vagy garantált bérminimum után mindenféleképpen meg kell fizetni a járulékokat, ezután igénybe lehet venni adó- és járulékkedvezményt (ha marad).

Ha magasabb a jövedelem, mint a minimálbér vagy a garantált bérminimum, akkor a felette lévő rész összegéig lehet alkalmazni a mentesített összeget.

Ha a mentesített összegnél is magasabb a jövedelem, akkor a felette lévő rész után meg kell fizetni a járulékokat és itt megint igénybe lehet venni az adó- és járulékkedvezményt (ha marad).

 

A Tbj törvény szövege

 

A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot

a) vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét,

b) átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét) után fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta LEGALÁBB a minimálbér.

 

A szocho törvény szövege

 

Az Szja tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja - figyelemmel az adóalap megállapításának különös szabályaira is - a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem.

Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja LEGALÁBB a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján.

 

NAV állásfoglalás a témában

 

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2022. január 1. napjától hatályos szabályozása alapján a főfoglalkozású biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot átalányadózás esetén az átalányban megállapított  jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét) után fizeti  meg. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta LEGALÁBB a minimálbér. [Tbj. 40. § (1) bekezdés b) pontja]

Az adómentes, átalányban megállapított jövedelem tehát nem képez járulékalapot, a föfoglalkozású egyéni vállalkozónak az adóköteles átalányban megállapított jövedelme, de LEGALÁBB a minimálbér után meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot. Az egyidejűleg több biztosítási jogviszonnyal rendelkező (ún. nem főállású) átalányadózó egyéni vállalkozók esetében a ténylegesen elért, átalányban megállapított jövedelem után kell megfizetni a társadalombiztosítási
járulékot.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 2022. január 1. napjától hatályos szabályozása alapján az Szja tv. rendelkezései szerint az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az átalányban megállapított jövedelem, azaz a személyi jövedelemadó-köteles jövedelem lesz. [Szocho tv. 6. § (1) bekezdés]

Mellékállású átalányadózó adó és járulékfizetése

 

A minimum tb-járulék és szocho megfizetése alól csak azok mentesülnek,

  • akik rendelkeznek legalább 36 órás munkaviszonnyal,
  • nappali tagozaton tanulnak,
  • saját jogú nyugdíjasok (kiegészítő tevékenységet folytatnak).

 

Azaz, ha adott hónapban nincs jövedelem, nem kell járulékot fizetni a minimálbér vagy garantált bérminimum után.

Ha viszont van jövedelem, de belefér a mentesített jövedelembe, akkor nincs járulék.

Amennyiben a mentesített összeg feletti a jövedelem, akkor a felette lévő rész után meg kell fizetni a járulékokat, de igénybe lehet rá venni adó- és járulékkedvezményt, ha marad.

 

Nyugdíjas átalányadózó adó és járulékfizetése

 

Nyugdíjas átalányadózó csak a 15% szja-t köteles fizetni, azaz tbjárulékot és szochot nem kell fizetnie.

Itt is számít a mentesített jövedelem és az adókedvezmények érvényesíthetőek, ha van.

 

Számlaszámok

 

Számlaszámok, ahova az átalányadó közterheit fizetni kell:

  • (103) Személyi jövedelemadó
    • 10032000-06056353
  • (406)  TB járulék mszem, ősterm, egyéni vállalk, kifizt terh köt
    • 10032000-06055802
  • (258) Szociális hozzájárulási adó
    • 10032000-06055912

Közleménybe mindig írd be az adószámod.

 

Nyilvántartás

 

A költségszámlákat meg kell őrizni (ha van), pedig ugye nem számoljuk el. Egyrészt kötelező, másrészt meg jól jöhet, ha kiesel az átalányadóból és visszamenőlegesen a tételes költségelszámolású adózás alá kerülsz.

 

A bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig megőrzi.

 

Az átalányadót választó egyéni vállalkozó, amennyiben az áfa-levonási jogát nem érvényesíti, a pénztárkönyv (naplófőkönyv) bevételi adatait vezeti, továbbá a vállalkozásával kapcsolatban felmerült összes költségének bizonylatait és egyéb dokumentumait az e törvényben foglalt általános szabályok szerint köteles megőrizni.

Az átalányadózás nem mentesíti az egyéni vállalkozót a kifizetői minőségében, illetőleg más jogszabály előírása szerint reá vonatkozó nyilvántartási, bizonylat-kiállítási, valamint adatszolgáltatási, továbbá a számla-, illetőleg nyugtaadási kötelezettség alól.

A havi  járulékbevallást be kell nyújtani még akkor is, ha nincs a határérték feletti jövedelem.

 

Hogyan lehet választani az átalányadót?

 

  • előző évi éves szja bevallásban,
  • változásbejelentőn, ha kilépsz a katából
  • tevékenység kezdésekor a webes ügysegéden.

 

Mikor szűnik meg az átalányadó?

 

  • értékhatár átlépéskor
    • egyéni vállalkozó bevétele meghaladja az éves minimálbér tízszeresét
    • kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele meghaladja éves minimálbér ötvenszeresét
  • ha az egyéni vállalkozó terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért véglegesen mulasztási bírságot állapított meg, a határozat véglegessé válásának napjával.

 

Ebben az esetben átkerül a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alá visszamenőleg január 1-től vagy amikortól kezdte az átalányadót. Tehát ha januárban katás volt és februártól választotta az átalányadót, akkor február 1-től lesz tételes elszámolású.

Önkéntesen kilépni belőle nem lehet (alapesetben). Azaz nem dönthet úgy év közben, hogy akkor most a tételes költségelszámolás szerint fog adózni. Viszont dönthet úgy, hogy a következő hónaptól katás lesz, mert a kata törvény ezt lehetővé teszi.

 

Mikor választható újra az átalányadó?

 

4 adóév után.

 

Átalányadó és az áfa

 

Természetesen az átalányadózó is lehet áfás, sőt, kötelező is neki, ha meghaladja a 12 millió forintos értékhatárt.

Ugyan a költségszámlákat nem számolja el, mert ugye költséghányad van, de a költségszámla áfatartalmát levonásba helyezheti. Ilyenkor még részletesebb nyilvántartást kell vezetni.

 

Amennyiben többet szeretnél tudni az áfáról, ajánlom ezt a cikkünket.

 

ÁFA - amit az áfáról tudnod kell (videó)

 

Átalányadó és az iparűzési adó

 

Az iparűzési adót így kell kiszámolni:

a jövedelem (bevétel mínusz elismert költséghányad) szorozva 1,2-vel és ez után max 2%. Van, ahol nincs iparűzési adó, ott természetesen nem kell, vagy kevesebb, mint 2%. És ott van még az ipa felező is. És még arról is szólnak a hírek, hogy esetleg kivezetik az iparűzési adót, de biztosan beépítik valahova.

Kata vagy átalányadó?

 

Ha katás vagy, de esetleg jelentősen meghaladod a 12 millió forintos értékhatárt és nem biztos, hogy megéri a 40%-os plusz adó, akkor érdemes összehasonlítani az átalányadóval.

  Előnyök Hátrányok
Kata nincs havi járulékbevallás katásként nem fogadják el a számládat
  nem kell megőrizni a költségszámlákat egy partnertől több mint 3 millió ft a bevételed
  nem kell havonta kiszámolni a fizetendő adót és járulékot kapcsolt vállalkozástól van bevételed
Átalányadó adó és járulékkedvezményt vehetsz igénybe több adót és járulékot kell fizetni
  van mentesített jövedelem számlákat meg kell őrizni
  magasabb a bevételi értékhatár bonyolultabb a nyilvántartás
    havi járulékbevallás

 

Kata adózásról itt találsz egy videót.

 

KATA TANODA - online tanfolyam katás vállalkozás indításáról

 

Átalányadó vagy vállalkozói szja?

 

Ha nem haladod meg az átalányadó bevételi értékhatárát, akkor a költséghányad az, ami még meghatározza, hogy melyik a jobb megoldás: az átalányadó vagy a tételes költségelszámolás.

Ha több költséged van, mint az átalányadós költséghányadok (40%, 80%, 90%), és figyelembe vetted a mentesített jövedelmet is, akkor érdemes kiszámolni, hogy mennyi marad a zsebedben, ha a vállalkozói szja szerint adóznál.

 

Tételes költségelszámolás

 

A tételes költségelszámolású egyéni vállalkozó a bevétel mínusz elismert költség után fizeti

  • a 9%-os nyereségadót (vállalkozói szja),

 

majd ezután meg kell fizetni – az éves bevalláskor – az osztalékadót, ami áll

  • a 15%-os szja-ból
  • és a 15,5%-os szochóból, figyelembevéve a szocho korlátot.

 

Itt még járulékfizetés is van (főállású egyéni vállalkozónál), a garantált bérminimumból levont

  • 15% szjat,
  • 18,5% tb járulékot
  • és legalább a garantált bérminimum 125%-a után a 15,5%-os szochot.

 

Szakképzési hozzájárulást egyéni vállalkozó nem fizet. És itt is van még iparűzési adó.

 

A tételes költségelszámolásról itt találsz egy videót.

 

Adókalkulátorok és eredménytervező

 

Készítettünk pár adókalkulátort és egy eredménytervezőt. Ezt kiegészítjük majd a 2022-es átalányadóval.

Várhatóan november végére lesz kész. Megvárjuk az őszi adócsomagot.

Áremelés is lesz. Ha most megveszed, akkor még a jelenlegi áron jutsz hozzá az új kalkulátorokhoz is.

Az adókalkulátorok nem egyenlőek egy adótanácsadással.

Aki korábban már megvette, természetesen neki ingyen jár a frissítés.

 

Itt találod az adókalkulátorokat.

 

Online vállalkozói képzés

 

Amennyiben szeretnél többet tudni a vállalkozási formákról, adózásról, üzleti tervről, egyéb adminisztrációs kötelezettségekről, javaslom az Online Vállalkozói Képzésünket.

 

Online Vállalkozói Képzés

 

Könyvelő

 

Nem javaslom, hogy átalányadózóként könyvelő nélkül vágj bele. Elég bonyolultra sikerült a dolog, ez nem olyan "egyszerű", mint a kata (bizonyos esetekben az sem egyszerű).

 

Ha könyvelőt keresel, javaslom a Könyvelőt keres kínál csoportunkat.

 

Könyvelőt keres kínál csoport

 

Példák

 

Főállás - 40%-os költséghányad - kedvezmények nélkül

Kép
40fo

Mellékállás - 40%-os költséghányad - kedvezmények nélkül

Kép
40mellek

Nyugdíjas - 40%-os költséghányad - kedvezmények nélkül

Kép
40ny

Főállás - 80%-os költséghányad - kedvezmények nélkül

Kép
80fo

Mellékállás - 80%-os költséghányad - kedvezmények nélkül

Kép
80mellek

Nyugdíjas - 80%-os költséghányad - kedvezmények nélkül

 

Kép
80ny

Főállás - 90%-os költséghányad - kedvezmények nélkül

Kép
90fo

Mellékállás - 90%-os költséghányad - kedvezmények nélkül

Kép
90mellek

Nyugdíjas - 90%-os költséghányad - kedvezmények nélkül

Kép
90ny

 

Ezek a kalkulációk kedvezmények nélkül értendőek és a 2022-es évre vonatkoznak. Garantált bérminimummal számoltunk, mert az egyéni vállalkozók jellemzően szakképzett tevékenységet végeznek.

Ez még változhat, hiszen a minimálbérhez kötődik sok feltétel, és ha esetleg megemelik 200.000 ft-ra a minimálbért, akkor a garantált bérminimum is jelentősen emelkedni fog.

Az még nem tudjuk, hogy az szja visszatérítés milyen mértékben fogja ezt befolyásolni, arról még részletszabályok sincsenek.

Akinek több gyereke van, vagy egyéb kedvezményekre jogosult, mindenféleképpen érdemes ezt szakértővel átszámoltatni.

Az átalányadót - alapesetben - az szja bevallásban tudod választani a következő évre, azaz a 2022. május 20-ig leadott szja bevallásban. Onnan fogják tudni, hogy 2022-től átalányadós vagy, hogy a havi járulékbevallásban úgy töltöd ki a nyomtatványt.

Amennyiben katás vagy, akkor év közben is ki lehet lépni a katából és be lehet lépni az átalányadóba, de akkor csökken az átalányadó bevételi kerete időarányosan, erre figyelni kell.

 

 

 

Ahol megtalálsz minket

 

Vállalkozás Okosan honlapja

Facebook oldal

Facebook csoport

Youtube csatorna

Feliratkozás hírlevélre

Blog kategória

Sikeres vállalkozó leszel

Online tanfolyam a vállalkozás indításáról.

Minden egy helyen, amire szükséged van ahhoz, hogy sikeresen indítsd a vállalkozásod.

Legyél kezdő vagy haladó szinten.

Vállalkozói képzés

Nem születtél vállalkozónak, de megtanulhatod.

Anélkül, hogy megfizetnéd a fájdalmas tanulópénzt.

Ezt kapod meg az online vállalkozói képzésünkön.

Minden vállalkozói tudás egy helyen.

Nézz bele ingyen!