Vállalkozás indítás
Induló vállalkozások adózása - vajon melyiket válasszuk?
Amikor alkalmazottként morgunk, hogy reggel 8-kor ott kell ülni az íróasztalnál, hogy 5 előtt nem lehet eljönni, és a túlórát nem fizetik ki, amikor az ebédidő szigorúan 20 perc, és nem lehet 10 percenként elszívni egy cigit, amikor nem engednek el 3 hétre egyben szabadságra, akkor az nem jó, viszont minden hónapban megérkezik a fizetésünk (remélhetőleg).
Ilyenkor van egy kis irigység a vállalkozókkal szemben. Aztán mikor vállalkozást indítunk és vállalkozók leszünk, rádöbbenünk, hogy igen, akkor kelünk, amikor akarunk, addig ebédelünk, ameddig jólesik, azonban a fizetés nincs ott minden hónapban! Ha nem dolgozunk, akkor nem lesz pénzünk!
Sokan úgy lesznek vállalkozók, hogy az élet rákényszeríti őket. Ha valaki munkanélküli lesz, az elején nagy lelkesedéssel vág bele a munkakeresésbe. Bizonyos idő eltelte után rádöbbenek, hogy mindenki el akar adni valamit, és ehhez keres embereket, de pénzt csak akkor kap belőle, ha valóban megtörténik az értékesítés, azaz jutalékot kap, nem fizetést. Bizonyára sok ilyennel találkoztak már. A különböző mlm csoportok és tanácsadók szép rózsaszínre festik a világot, aztán ha kiderül, hogy mégsem megy, akkor baj van. Mert ezeket a tevékenységeket jellemzően vállalkozóként lehet végezni.
Addig ezzel nincs is baj, amíg az embernek van munkaviszonya, mert akkor a járulékot nem kell megfizetni. De abban a pillanatban, ahogy megszűnik a munkaviszony, és nincs helyette más pl. tanulói jogviszony, de van egy vállalkozása, akkor egyrészt nem jogosult munkanélküli segélyre másrészről meg kell fizetni legalább a minimálbér után a járulékokat, és bizony senkit nem érdekel, hogy nincs is bevétele a vállalkozásnak.
Ha ezt egyéni vállalkozóként, vagy betéti társaság beltagjaként teszi, akkor saját vagyonával is felel a felhalmozott adó és járuléktartozásért. Ami akár azt is jelentheti, hogy elárverezik a lakását!. Ezért nagyon fontos, mielőtt létrehozunk egy vagy több vállalkozást, mérjük fel, hogy az ötletünk működőképes, képes -e egyáltalán nyereséget termelni, meg tudunk-e belőle élni. A legfontosabb, hogy ötleteinket számszerűsítsük. Van egy ötletünk, amiről úgy gondoljuk, hogy működőképes lehet, kevesen csinálják, vagy ha többen, mi sokkal jobban, szebben, ügyesebben fogjuk csinálni. Tehát mindenféleképpen különlegesnek kell lennie valamilyen szempontból, mert különben mitől fogják a mi vállalkozásunkat választani a sok közül? Meg kell vizsgálni a konkurenciát, ki kell alakítani egy árképzési politikát, fel kell kutatni a beszerzési forrásokat, meg kell határozni, hogy hány fő szükséges az adott tevékenység végzéséhez, a jövőben hogyan fog fejlődni, növekedni a vállalkozás, ez hogyan hat a bevételre és a költségekre, és milyen adófizetési kötelezettségeink vannak, a bevételek fedezik –e a költségeinket és marad-e még valami a zsebünkben. Ezt hívják üzleti tervnek.
Ha nincs ilyen számítás, nagyon nagy kockázatot vállal a vállalkozó, hogy e nélkül indítja el a vállalkozását. Soha ne bízzunk abban, hogy valahogy majd csak lesz, mert nem lesz sehogy! Üzleti terv készítésére legjobb felkérni egy ezzel foglalkozó személyt vagy társaságot, mert ők benne vannak a napi gazdasági változásokban, követik a gyakran változó adójogszabályokat, és jobban fel tudják becsülni a gazdasági kockázatokat. Nem szabad sajnálni az összeget az üzleti tervre, hiszen ezen áll vagy bukik az egész vállalkozás.
Sok olyan céget láttunk már, akik a kezdeti nagy lelkesedés után kb. másfél, két évvel a csőd szélén álltak, és nem tudták, hogy mi történt, pedig ők tényleg mindent megtettek szaktudásuk és erejükhöz mérten, mégis baj van, és szeretnék megmenteni a vállalkozást. Ha már az elején felmérésre kerül, hogy az üzleti ötlet nem valósítható meg nyereségesen, akkor ne csináljuk, mert csak saját megtakarított pénzünket és felhalmozott vagyonunkat vagy családunk vagyonát kockáztatjuk. Akkor inkább keressünk más tevékenységet, vagy kutassuk fel azokat a lehetőségeket, amelyek biztosítják a magasabb bevételt és alacsonyabb költséget.
Vállalkozó bárki lehet, ez igaz. Mégsem biztos, hogy mindenkinek való! Ha szereti a biztonságot, akkor ne legyen vállalkozó. De tényleg olyan biztos alkalmazottnak lenni? Vajon hányan félnek attól, hogy létszámleépítés lesz a munkahelyén? Hogy csökkentik a fizetését? Hogy többet kell túlórázni ingyen, mert különben kirúgják? És egyszer csak megtörténik a baj.
Az is lehet, hogy saját döntés miatt vagyunk kénytelenek megszüntetni az állásunkat, mert esetleg olyan pszichés nyomásnak vagyunk kitéve a munkahelyen, hogy azzal már az egészségünket kockáztatjuk, és inkább tovább lépünk. Akkor jön az álláskeresés nehéz útja. Önéletrajz küldések, reménykedés, hogy behívnak, interjúk, aztán mégse lesz semmi. Ha nagy nehezen találunk egy állást, 1-2 év múlva újra félni kezdünk, ha nem félünk folyamatosan, hogy mi lesz, ha csődbe megy, elküldenek, és megint kezdődik elölről.
Ha elegünk van abból, hogy folyton keresgéljük azt, aki alkalmazna minket, és megérett bennünk a gondolat, hogy jó lenne önállóan pénzt keresni abból, amiből eddig a főnökeink, vagy annak a cégnek a tulajdonosa húzott hasznot (legalábbis ezt gondoljuk), ahol eddig dolgoztunk, akkor már érdemes ebben az időszakban elkezdeni gondolkodni azon, hogy mihez is kezdjünk magunkkal? Mihez értünk? Vajon ez a tudás piacképes? Eladható? Fizetne érte valaki, hogy ha rendelkezésére bocsátanánk ezt a tudást? Mennyit fizetne érte? Van olyan cég a piacon, aki ilyen vagy hasonló tevékenységet végez? Mit mond magáról? Mennyiért árulja a szolgáltatását? Tudnánk mi jobbat?
Ahhoz a tevékenységhez, amit végezni szeretnénk, milyen beruházás szükséges? Mennyi lesz az előállítási költsége annak a dolognak, amit szeretnénk értékesíteni? Mennyibe kerül a működési költség? Hol fogjuk végezni a tevékenységet? Ingatlant veszünk? Bérelünk? Otthon? Mi kell még? Számítógép, szoftverek, honlap, névjegykártya, reklám, bélyegző, számlatömb, íróasztal, szék, internet. Egyedül vagy alkalmazottal fogjuk végezni a munkát? Mennyibe kerül egy alkalmazott a vállalkozásnak? Milyen adókat kell, hogy fizessek? Milyen állami szabályozás vonatkozik a végzett tevékenységre? Ez előnyös vagy hátrányos nekünk? Ha nem tudunk mindent számszerűsíteni, kérjünk segítséget, csináltassuk meg az üzleti tervet.
Kiderül, hogy jó az ötlet, lehet vele pénzt keresni, már ha tényleg sikerülne eladni a terméket vagy szolgáltatást. Adjuk fel a munkaviszonyunkat és azonnal legyünk vállalkozók? Talán inkább várjunk egy kicsit. Alapítsuk meg a vállalkozást, és induljon el a „próbaüzem”. Nagyon nehéz időszak ez, amikor meg kell felelni a munkaviszonyban, és utána este otthon és hétvégén a vállalkozással foglalkozni. Mikor váltsunk? Ha nem megy úgy a vállalkozás, ahogy terveztük? Lehet, hogy csak nem volt elég időnk foglalkozni vele, nem reklámoztuk eleget a megfelelő helyeken? Vagy adjuk fel az úgymond biztonságos munkahelyet és próbáljuk meg a vállalkozást? Ez nagyon nehéz kérdés, és bizony mindenkinek magának kell megfizetnie a tanulópénzt.
Lehet tanácsot kérni, de ne azért, hogy másra hárítsuk a felelősséget, ha esetleg mégsem sikerül. Ha úgy döntünk, hogy megpróbáljuk a vállalkozást, tartalék nélkül nem szabad belevágni, és leginkább nem szabad veszélyeztetni a családi költségvetést, azaz ne a villanyszámlára valót, vagy a gyerek tanulására félretett pénzt fektessük a vállalkozásba.
Ha esetleg eljön az a pillanat, hogy az élet dönt helyettünk, és valamilyen oknál fogva megszűnik a munkahelyünk, de még nem működik teljes gőzzel a vállalkozásunk, akkor viszont a fő feladat az, hogy a világ tudtára adjuk, hogy létezünk és mit tudunk nyújtani.
Először is kell egy honlap, anélkül ma már egy vállalkozás semmire sem megy. Legyen igényes, és jól érhető. Legyen saját email címe a vállalkozásnak, a gmailes és freemailes email címeket nem szokták komolyan venni. Legyen névjegykártyánk, hogy ha egy tárgyaláson elkérik az elérhetőségünket, ne a kockás füzetből tépjünk ki egy lapot, mert nem hat jól. Legyünk elérhetőek. Ha megadunk egy telefonszámot, vegyük fel a telefont, ha megadunk egy email címet, rövid időn belül el tudjuk olvasni és tudjunk rá reagálni.
Ilyenkor már nincs olyan, hogy 5-kor eljöttem a munkahelyemről, hagyjanak békén. Lehet, hogy 6-kor jön a telefon, hogy tőlünk szeretnék megrendelni azt a terméket vagy szolgáltatást. Legyünk erre felkészülve!
Hasznos dolog, ha már az elején van egy könyvelőnk, aki segít nekünk eligazodni a jogszabályok tengerében. Azért azt ne feledjük, a könyvelő akkor tud segíteni, ha időben megkapja a könyvelési anyagot. Ha huszadikán délben kapja meg a számlákat, nem biztos, hogy boldog lesz, de ön sem, ha akkor tudja meg, hogy esetleg több millió ft-ot kell kifizetnie, és nincs annyi pénz a bankszámláján.
Attól, hogy van egy könyvelőnk, még nincs megoldva az adminisztráció. Tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen szerződéseink vannak, milyen időközönként kell kiállítanunk a kimenő számláinkat, mikor jár le a fizetési határidejük, mi van akkor, ha nem érkezett meg a pénz időben? Közben vásárolunk, hol készpénzért, hol átutalással, és ezeket a számlákat időben ki kell fizetni, mert különben fizethetünk késedelmi kamatot vagy egyszerűen csak nem kapunk árut, mert nem fizettük ki az előző számlát.
Ezeknek a dolgoknak a követése nem a könyvelő feladata. Ha az összes számlát odaadjuk a könyvelőnek, anélkül, hogy bármilyen nyilvántartást vezetnénk róla, akkor komoly bajba kerülhetünk. Javasoljuk, hogy legalább egy excel táblába minden kimenő és minden bejövő számlát rögzítsünk fel. Ha egy számla ellenértéke befolyt a bankszámlánkra, rögzítsük az excel táblába, így látjuk, hogy mi az, amit még nem fizettek ki. Ha egy számlát mi átutaltunk, ezt is rögzítsük, hogy lássuk, mi az, amit még ki kell fizetni.
Ha egy kicsit ügyesebbek vagyunk, akkor úgy töltjük ki a táblázatot, hogy a nettó, áfa és bruttó összegeket is tartalmazzák , és akkor a kimenő és bejövő számlák áfa tartalmának egymásból való kivonása után egy körülbelüli áfa fizetési vagy visszaigénylési összeget kapunk.
Ha már egy ideje működik a vállalkozásunk, akkor előbb-utóbb lesz egy képünk arról, hogy havonta kb. mennyi bevételünk és mennyi kiadásunk van. Amikor erre már van rálátásunk, akkor érdemes elkezdeni a cash-flow nyilvántartást vezetni, hogy tudjuk, mikor mennyi beérkező pénz és kifizetés esedékes, mikor kerülhet esetleg nehéz helyzetbe a vállalkozás.
Nagyon fontos, hogy a változásokat kövesd figyelemmel!
Ha ezt így túl sok volt elolvasni, és megérteni, esetleg maradtak még kérdéseid, gyere el a következő vállalkozói képzésünkre.
Facebook oldalunkon vannak érdekes tartalmak, gyere és nézz be hozzánk!
Létrehoztuk a Facebookon a Vállalkozás Okosan csoportot, csatlakozz hozzánk!
