Vállalkozói hitel, hitelfelvétel

Ha vállalkozni szeretnénk, vagy már van egy működő cégünk, és olyan dolgot szeretnénk megvalósítani, amire nincs elég pénzünk, akkor hitelt veszünk fel. Nem mindegy azonban, milyen hitelt veszünk fel, és az sem, hogy a felvett kölcsönt mire fordítjuk. Ha nem a számunkra megfelelő hitelt választjuk, vagy rosszul használjuk fel a felvett kölcsönt, könnyen bajba kerülhetünk.   

• Mikor nem ajánlott a hitelfelvétel?

• Hogyan tudjuk meg, mekkora összegű havi hiteltörlesztést szabad elvállalnunk?

• Mire használhatjuk a felvett hitelt?

• Milyen vállalkozói hitelek léteznek?

• Mit jelent, ha kezességet kérnek a hitelhez?

Milyen esetben vegyünk fel hitelt, mikor nem ajánlott a hitelfelvétel?

Hitelt felvenni alapvetően csak vállalkozásunk fejlesztésére, olyan eszköz, gép, árukészlet finanszírozására szabad, amelyek várhatóan több hasznot fognak hozni, mint a rájuk fordított hitel költségei. Ha azt látjuk, hogy bár dolgozunk, de vállalkozásunk mégis veszteséget termel, rendre több a kiadásunk, mint a bevételünk – anélkül, hogy ennek okait feltárnánk – ne vegyünk fel hitelt, ilyenkor valószínűleg nem ez lesz a megoldás. 

Mit jelent ez a gyakorlatban? 

Tételezzük fel, kapunk egy nagyobb értékű megrendelést, amit nem tudunk meglévő pénzünkből állni. Kiszámoljuk, hogy a hitelből megvesszük az árut, eladjuk, a kapott eladási árból visszafizetjük a hitelt, és annak kamatait. A realizált haszon nagyobb volt, mint a ráfordított hitel és annak költségei, így megérte belevágni a hitel felvételébe. A másik esetben tegyük fel, van egy kis élelmiszer üzletünk, és hónapról-hónapra azt tapasztaljuk, hogy bár dolgozunk, van valamennyi forgalom, mégis állandó problémát jelent a szállítók és az egyéb számlák kifizetése. Ilyenkor a lehető legrosszabb, amit tehetünk, hogy felveszünk valamennyi hitelt, abból kifizetjük tartozásainkat. Ne tegyük, mert a veszteség utána ugyanúgy újra fog termelődni, és a hitelt is vissza kellene valamiből fizetni. Ebben az esetben a hitelfelvétellel érdemben semmit nem oldottunk meg.

Mekkora összegű havi törlesztést vállaljunk?

Más a helyzet egy induló, és más egy működő vállalkozás esetében. Hitelből történő vállalkozásindítás esetén csak becsülni tudjuk a várható költségeket és bevételeket, míg működő vállalkozás esetén már tudjuk, mennyi bevételünk és menyi kiadásunk van. Mindkét esetben körültekintő pénzügyi elemzés, illetve tervezés szükséges. Induló vállalkozás esetén – amennyiben hitelt is igénybe veszünk – a hiteltörlesztés összegét eleve beleszámoljuk a kiadásokba. Már működő vállalkozás esetén elsődlegesen azt vizsgáljuk, hogy a hitel törlesztésére – ami már meglévő kiadásainkat értelemszerűen növelni fogja – jelenlegi árbevételünk fedezetet nyújt-e. Ha a hitelből beruházunk, feltételezhető, hogy bevételünk nőni fog, de ezzel párhozamosan több kiadásunk is lesz. Ebben az esetben sem maradhat el a körültekintő pénzügyi tervezés, tisztában kell lennünk azzal, hogy a költségek és a bevételek növekedése egymással arányban lesznek-e.    Összefoglalva: csak akkora törlesztőrészletet vállaljunk, ami cégünk biztonságos működését nem veszélyezteti. Ezt kiszámolni csak az összes költséget, és ismert, vagy várható bevételt látva lehet. Anélkül, hogy ezt kiszámoltuk volna, hitel felvétele nem javasolt.

Milyen fajta vállalkozói hitelek léteznek?

A vállalkozói hiteleket többféle szempont szerint csoportosíthatjuk, például futamidő, hitelcél, törlesztés módja vagy elvárt fedezet szerint.

Lejárat ideje szerint:

• Rövid lejáratú (1 évnél rövidebb)
• Hosszú lejáratú (1 évnél hosszabb)

Rövid lejáratú hitel jellemzően folyószámlahitel szokott pl. lenni, míg hosszú lejáratú különböző beruházási, vagy nagyobb értékű eszköz, berendezés vásárlását biztosító hitel. 

Hitelcél szerint:

• Szabad felhasználású
• Kötött felhasználású

Szabad felhasználású lehet egy vállalkozói jelzáloghitel, ezt bármilyen, a vállalkozásunkhoz szükséges dologra költhetjük. A kötött felhasználású hitelt csak a hitelszerződésben meghatározott célra fordíthatjuk, pl. egy építkezés, egy speciális gép megvásárlására, vagy árukészlet finanszírozására. A kötött felhasználású hitelek egy speciális fajtája az áfa finanszírozásra szolgáló hitel. Erre azért lehet szükség, mert ha valaki egy beruházást támogatásból valósít meg, általában a támogatás a beruházás nettó, áfa nélküli összegére szól. Az áfát viszont a beruházás során megvásárolt dolgok, illetve elvégzett munkák után vevőként ki kell fizessük, majd visszaigényeljük. Egy beruházásnál ez több tíz, esetleg százmillió forint is lehet, az áfa-finanszírozó hitel ezt a problémát segít megoldani.

Fedezet szerint:

• Jelzáloghitel
• Egyéb tárgyi fedezet mellett nyújtott hitel
• Fedezet nélküli hitel

A jelzáloghitel egy ingatlanfedezetre adott hitel, esetünkben az ingatlan nem magánszemély, hanem a vállalkozás tulajdonában van, vagy a vállalkozás veszi meg. Tárgyi fedezet lehet például jármű, árukészlet, nagyobb értékű gép, berendezés. Fedezet nélküli hitel lehet tipikusan egy folyószámlahitel, amit egy cég bankszámlán átmenő forgalmának ismeretében nyújt a bank.   

A folyósítás pénzneme alapján:

• Forintalapú hitel
• Devizaalapú hitel

A forintalapú hitelt értelemszerűen forintban, a devizaalapút pedig valamilyen idegen pénznemben, jellemzően Euróban, esetleg svájci frankban folyósítják. A devizaalapú hiteleknél számolni kell az árfolyamkockázat hatásaival (sajnos látjuk, hogyan alakult az elmúlt években a svájci frank és Euro alapú hitelek törlesztőrészleteinek változása). Általánosságban elmondható, hogy devizahitelt olyan vállalkozás vegyen fel, aki bevételeinek nagy részét is a felvett hitel pénznemében szerzi. 

A hitel kamata alapján:

• Fix kamatozású hitel
• Változó kamatozású hitel

A fix kamatozású hitelek esetén a fizetendő kamat a futamidő teljes hossza alatt változatlan (hosszú futamidejű jelzálogkölcsönök esetén 5 évente változhat). A változó kamatozású hitelnél a kamat a futamidő során változhat, a hitelszerződésben foglaltaknak megfelelő gyakorisággal.

Speciális hitelforma az ún. rulírozó hitel: ennek lényege, hogy egy hitelkeretet biztosítanak a cég számára, aminek van egy fix díja, az ún. rendelkezésre tartási díj (hasonló, mint lakossági hitelkártyáknál az éves kártyadíj), kamatot fizetni csak az igénybe vett összeg után kell.

Projekt- vagy beruházási hitel: kezdő, vagy már működő vállalkozások igényelhetik. Ennek a hitelnek az igénybevételével új, általában termelő, szolgáltató beruházást hozhatunk létre. A hitel alapja általában az üzleti elképzelés, a mögötte álló üzleti terv, a fedezet pedig jellemzően a megvalósuló beruházás. Ez lehet pl. egy szálloda, vagy egy gyár. Az ilyen hitelből fedezett beruházások jellemzője, hogy utófinanszírozással valósulnak meg, azaz aláírt hitelszerződéssel a birtokunkban kezdhetünk neki,  és a bank utólag, mindig egy-egy részfolyamat megvalósulása, teljesülése esetén fizet.

Induló vállalkozások esetén gyakori, hogy a cég – lezárt üzleti év hiányában – nem hitelképes. Ilyenkor a tulajdonos(ok) saját nevükben vehetnek fel hitelt, és azt tagi kölcsön formájában vállalkozásuk rendelkezésére bocsátják. Erre a törvény lehetőséget biztosít, ugyanakkor meghatározott feltételei vannak, hogy ez miként történhet, ilyen esetben mindig kérjék könyvelőjük tanácsát.

Hogyan történjen tehát bármilyen vállalkozói hitel felvétele?

Kellő körültekintéssel, annak a – számunkra legmegfelelőbb – hitelnek a kiválasztásával, melynek a hitelminősítés során várhatóan megfelelünk. A felvenni kívánt hitel törlesztése ne veszélyeztesse vállalkozásunk működőképességét, ezért hitelfelvétel előtt elengedhetetlen a körültekintő pénzügyi tervezés.    

• Vállaljuk hitel felvételéhez szükséges üzleti terv, pénzügyi terv elkészítését. 

• Segítünk hitelkérelem összeállításában, hitelfelvételi tárgyalások lebonyolításában.

  Érdeklődés: Telefon: 0630-589-0869 Skype: vallalkozas.okosan E-mail: info@vallalkozas-okosan.hu