Minimálbér 2019
Garantált bérminimum 2019
Minimálbér 2019: 149.000 ft
(nettó: 99.085 ft munkaviszonyban)
Garantált bérminimum 2019: 195.000 ft
(nettó: 129.675 ft munkaviszonyban)
Változott a szociális hozzájárulási adó, 2019-ben 19,5%, ami 2019.07.01-től 17,5%.
Kivezették az egészségügyi hozzájárulást, helyette szociális hozzájárulási adó van.
Kedvezőbb a nyugdíjasok adózása, csak 15% szja-t kell vonni.
Kivezették az ehot, lett helyette szocho, aminek magasabb a kulcsa
Mi lett az osztalékadót terhelő ehoval, ami eddig 14% volt? Mi történik a 450.000 ft-os maximum korláttal?
Az eho kivezetésével a tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozók osztalékadója is változott.
Eddig volt a 15% szja, és 14% eho, amelynek maximális mértéke 450.000 ft.
Ez a 14% lett most 17,5%, és a maximális mértékét a minimálbér 24-szeresében határozták meg, ami 3.576.000 ft (2019-ben), ennek a 17,5%-a 625.800 ft, az e feletti részt már nem kell megfizetni az osztalék után (és vannak csökkentő tényezők).
Nézz bele ingyen a vállalkozói képzésünkbe!
Nézzük egy példán:
Egyéni vállalkozó
bevétele 20.000.000 ft
költség 3.00.000 ft
nyereség: 17.000.000 ft
vállalkozói szja 9%: 1.530.000 ft
adózott eredmény: 15.470.000 ft
ebből jön még le az osztalékadó, ami 15% szja és 17,5% szocho
szja 15%: 2.320.500 ft
szocho 17,5%: 2.707.250 ft LENNE! de itt belép a max szocho korlát, ami (24*149.000=3.576.000)*17,5%=625.800 ft
azaz max szocho: 625.800 ft
amit el lehet költeni büntetlenül: 15.470.000 - 2.320.500 - 625.800 = 12.523.700 ft
Csökkentő tényező:
Ha pl van munkabér, ennek az éves összege csökkenti a szocho alapot.
Pl. ha a munkabér 195.000 ft egész évben:
(24*149.000=3.576.000)-(12*195.000=2.340.000)=1.236.000 ft, ennek a 17,5%-a 216.300 ft.
Ha viszont a bruttó bér eléri a 300.000 ft-ot, nincs szocho.
(24*149.000=3.576.000)-(12*300.000=3.600.000)= -24.000 ft, azaz nincs szocho alap.
Folyamatosan frissül az Adóváltozások 2019 és a Kata változások 2019 bejegyzésünk is.
Egy kis elmélet a minimálbér és garantált bérminimum alkalmazása különböző jogviszonyokban.
Mennyi a nettója a minimálbérnek?
Mennyit kell fizetni a minimálbér után a munkáltatónak?
Mennyit kell fizetni, ha én vagyok a munkáltató és a munkavállaló is egyben? (pl. egyszemélyes Kft esetében)
Mennyit kell fizetni egy egyéni vállalkozónak? Milyen jogviszonyok vannak?
Megpróbálom ezt a nem egyszerű témát a saját szavaimmal elmondani, hogy érthető legyen a teljesség igénye nélkül. De ezúton is felhívom a figyelmet, hogy vállalkozás indítás előtt beszélj könyvelővel, bérszámfejtővel, ügyvéddel stb.
MINIMÁLBÉR
Akkor kezdjük a minimálbérrel. A törvény meghatározza, hogy napi 8 órás munkában mennyi a minimum, amit fizetni kell a dolgozónak. Ez az összeg 2019-ben 149.000ft.
Kik kaphatnak minimálbért? Meg kell vizsgálni, milyen munkakört tölt be a munkavállaló. Ha képzettség kell az adott munkakörhöz, akkor nem lehet minimálbért alkalmazni. Milyen munkakörökhöz nem kell képzettség? Nos, ez mindig vita tárgya, de leginkább 9-es FEOR-ba tartozó munkakörök. (takarítók, rakodók, szemétgyűjtők stb.)
Mi van akkor, ha van 3 diplomám, és elmegyek rakodónak? Akkor elég a bérminimum. Ugyanis nem a végzettségem számít, hanem a betöltött munkakör, és ha ahhoz nem kell végzettség, akkor nem kötelező megadni a garantált bérminimumot.
GARANTÁLT BÉRMINIMUM
Mi az a garantált bérminimum? Amikor olyan munkát végzek, amik szakképesítéshez kötött. Akkor legalább a garantált bérminimum jár a dolgozónak, ez az összeg 2019-ben 195.000 ft.
KATA adózás videó
ONLINE vállalkozói képzés
Egyéni vállalkozás indítása online - egyedül
Milyen adók és járulékok terhelik a minimálbért?
15% SZJA – ebből lehet igénybe venni a családi kedvezményt, ha van gyerek, és ha valakinek olyan betegsége van, amit a jogszabály felsorol, és van róla orvosi igazolása is
10% Nyugdíjjárulék – ez után kapunk nyugdíjat majd egyszer
8,5 % Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék - ez 3 részből áll
4% természetbeni egészségbiztosítási járulék – ezért megvizsgál az orvos
3% pénzbeni egészségbiztosítási járulék – ezért kapunk táppénzt, ha betegek vagyunk
1,5% munkaerőpiaci járulék – ezért kapunk munkanélküli segélyt, ha nincs munkánk
Ezt a dolgozótól vonják le, összesen 33,5%, ami megmarad, az kerül kifizetésre, ez a nettó bér.
De ezután még a munkáltatónak meg kell fizetnie a következőket:
17,5% szociális hozzájárulási adó – ebből lehet kedvezményeket érvényesíteni. Ezek a kedvezmények jelentősen változnak 2019-ben, erről itt olvashatsz.
1,5% szakképzési hozzájárulás
Ugyanezen adó és járulékmértéket kell megfizetni a garantált bérminimum után. Ezek a munkaviszonyra vonatkoznak. De vannak más jogviszonyok is.
EGYÉNI VÁLLALKOZÓ
Ilyen például az egyéni vállalkozói jogviszony. Ott egy kicsit máshogy alakulnak a mértékek.
Egyéni vállalkozó jellemzően nem a minimálbér után fizeti a járulékokat, mert az esetek többségében szakképzett munkát végez. Itt az alap nem ugyanaz, mint munkaviszonyban.
- Emelt alap van az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járuléknál, a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150%-a után kell megfizetni a járulékot,
- és emelt alap van a szociális hozzájárulási adónál, a minimálbér vagy a garantált bérminimum 112,5%-a után kell fizetni, viszont szakképzési hozzájárulást az egyéni vállalkozó nem fizet.
Természetesen ha az egyéni vállalkozó többet vesz ki kivétként, mint a fent említett összegek, akkor azután kell megfizetni a járulékot.
TÁRSAS VÁLLALKOZÓ
Szintén emelt alap van a társas vállalkozónál tagi jogviszonyban. A tagi jogviszony az, ha valaki tulajdonosa az adott cégnek. Tegyük fel, hogy egy egyszemélyes kft-ben egyszerre vagyunk tulajdonosok és ügyvezetők. Akkor el kell dönteni, hogy munkaviszonyban vagy tagi jogviszonyban szeretnénk közreműködni a vállalkozásban. Ha munkaviszonyban dolgozunk, akkor nincs emelt alap, viszont a Munka törvénykönyve vonatkozik ránk, azaz kötelező fizetést adni magunknak, jelenléti ívet, szabadságnyilvántartást kell vezetni, és ha többet dolgozunk, mint amit a törvény előír, akkor kötelező a túlórát is kifizetni. Ha viszont tagi jogviszonyban dolgozunk, akkor nem vonatkozik ránk a Munka törvénykönyve, és nem kötelező fizetést adni magunknak (nettó bér), de a járulékokat muszáj befizetni. És annyit dolgozunk, amennyit akarunk.
Ezt sajnos akkor is meg kell fizetni, ha nincs bevétele az adott vállalkozásnak.
Ha úgy vagyunk vállalkozók, hogy mellette van egy főállásunk, ami a heti 36 órát eléri, akkor a vállalkozásban csak akkor kell megfizetni a járulékokat, ha van vállalkozói kivét. Ugyanez az eset áll fenn, ha nappali tagozatos hallgatók vagyunk.
Letölthető járuléktáblázat munkaviszonyra, tagi jogviszonyra minimálbér és garantált bérminimum esetén is.
