Azt már tudjuk, mit csinálj, ha meg akarod előzni, hogy elszaporodjanak az ügyfélkörödben a nemfizető vevők. De mit tehetsz, ha már megvan a baj? Ha már elvégezted a munkát, kiállítottad a számlát, ketyeg az áfa – de az ellenérték csak nem akar megérkezni a számládra... még akkor is van a kezedben néhány ütőkártya. Csak építs belőlük rendszert – és ne kártyavárat. Himer Csilla, a kisvállalkozások kreatív kontrollere további jótanácsokkal lát el.
Ha nem fizet a vevő – használd a jog bástyáját!
Az alapvető, hogy legyen szerződésetek, vagy valamilyen más, de bizonyító erejű megállapodásotok (pl. ajánlatkérés, ajánlat, annak visszaigazolása), amelynek alapján a munkát adott szempontok mentén és kritériumoknak megfelelően elvégezted. Ha nem tudod igazolni, hogy miért éppen azt, úgy és annyit végeztél el, amit, ahogyan és amennyit, akkor hosszú vitákra számíthatsz, de békés rendezésre kevésbé.
A kreatív kontroller (köz)beszól:
A szerződés megkötése előtti nulladik lépés, hogy leellenőrzöd a vevődet. Erre már vannak nyilvánosan is hozzáférhető cégnyilvántartások. Innen simán le tudod kérdezni, hogy működik-e a cég, felszámolás, csődeljárás alatt van-e, vagy törölték az adószámát, és még mindig garázdálkodik. Még azt is meg tudod nézni, hogy milyen eredménye volt a cégnek.
Jó hír, hogy nemsokára az adóhatóság is kereshetővé teszi az általa összegyűjtött adatokat – még az egyéni vállalkozókról is. Így nemsokára az adószám alapján az is megismerhetővé válik, hogy van-e valakinek köztartozása.
Ez Neked is egy biztosíték, hogy olyannal készülsz üzletelni, aki stabil pénzügyileg, és működőképes a hatóságok szerint is.
Itt szeretnék hivatkozni Csatlós Csillára, névrokonomra, akinek ezen kívül az a nagy érdeme, az ország egyik legjobb kintlévőségkezelő szakembere. Ő mondta, hogy minden kintlévőség sikeres behajtásának alapvető feltétele, hogy jogilag jól körül legyen bástyázva a követelés. Ennek első lépése a szerződés megléte.
A második, hogy Te teljesen szabályszerűen, azaz a szerződésnek megfelelően jársz el, teljesítesz. (Vagyis a szerződés alapján semmilyen vitatható lépést nem tettél.)
A harmadik, hogy a teljesítés során mindent dokumentálsz. Akkor is, ha ezt a szerződés nem írja elő. A különböző munkaszakaszok teljesítéséről minimum értesítést küldesz azzal a kitétellel, hogy a vevő igazolja vissza a részteljesítést. Erről akár külön teljesítésigazolásokat is készíthetsz, amin a vevő aláírással, pecséttel, vagy más, közösen elfogadott módon igazolja, hogy elvégezted a melót. Tanácsos egyébként a teljesítésigazolás módszerét a szerződésbe is belevenni. Ne adj Isten, még az sem lenne ördögtől való, ha azt is belefoglalnátok a szerződésbe, hogy a teljesítésigazolások a szerződés elidegeníthetetlen részét képezik.
Ha nem olyan volumenű a munka, szolgáltatás, termékeladás, hogy szerződést lenne érdemes írni róla, akkor pedig az ajánlatkérés-ajánlat-ajánlatvisszaigazolás háromszögében kell a dokumentálást precízen elvégezni. Ez igaz az online megrendelésekre is. Ha az online ajánlatot kíséri egy ÁSZF (Általános Szerződési Feltételek) elfogadása (pl. checkboxba klikkeléssel elfogadva), illetve ugyanitt hivatkozás arra, hogy az esetleges nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megfelelő rendelkezései az irányadóak, akkor a vevőnek nem sok esélye van a vitára. Bíróság előtt sem.
Ha mégis kintlévőséged keletkezik, és azt be akarod vasalni a vevőn, egy esélyed van: a jog. Ezért olyan fontos, hogy jogilag minden rendben legyen már a megrendeléskor – különben futhatsz a pénzed után.
Ha nem fizet a vevőd – az lehet baleset is
Erről az előző cikkben már hosszabban értekeztem. Ott felsoroltam, hányféle oka lehet annak, hogy a vevőd nem fizet időben – pedig elvileg még akarna is.
Éppen ezért azt javaslom, hogy soha ne ajtóstul rontsunk be a házba! Vagyis ha a vevő nem fizet határidőre, akkor ne rögtön perrel fenyegessük, hanem a fokozatosság elvét betartva növeljük a nyomást. Ha valóban van fizetési hajlandóság, csak valamit elbaltázott a vevő a fizetés körül, akkor még mindig jobb a hosszútávú együttműködés lehetőségének megóvása érdekében, ha egy érdeklődő telefonhívással kezdjük. Ebben a hívásban megemlítjük, hogy a fizetési határidő X volt, ehhez képest ma már Y nappal több van, ugyan, nézzék már meg, hol akadhatott el a pénz, mivel szerintük is teljesített a meló az elfogadott teljesítésigazolások alapján. (Hogy mi az Y értéke, azt a Te likviditásod és tűrőképességed dönti el.)
Én szoktam javasolni az ügyfeleimnek, hogy a telefonbeszélgetés után küldjünk az ügyfélnek egy amolyan jegyzőkönyvszerű e-mailt a telefonbeszélgetés tartalmáról. Ez tulajdonképpen egy memo, amiben írásos nyoma lesz annak, hogy a telefonbeszélgetés megtörtént, méghozzá ezzel és ezzel a tartalommal. (Ezt mindig jól mentsd el, ki tudja, mikor lehet még rá szükség.)
Úgy gondolom, hogy a vevőnek joga van trehánynak lennie. Neked ez ugyan nem szerencsés, de néha belefuthatsz – még akkor is, ha az előző cikkben felvázolt, jól működő vevőminősítő rendszert üzemeltetsz. Viszont ez a jog sem tarthat örökké. Kétszer még lehet véletlen, harmadjára már minta – és odáig már nem kellene eljutni. Ezért javaslom azt mindig az ügyfeleimnek, hogy ha az első, kedves telefonhívás után sem fizet a vevő, akkor újból keressük meg – mégpedig személyes találkozót indítványozva. Ezen a találkozón még mindig fel lehet ajánlani olyan lehetőségeket, amelyek a vevőnek is jók lehetnek, és mi is a pénzünkhöz juthatunk.
Ha ugyanis elsőre (a számlára) nem fizet a vevő, az még lehet feledékenység miatt. Ha másodjára (a telefonos felszólításra) sem, akkor már élhetsz a gyanúperrel, hogy a vevőnek nincs pénze. Hogy ez a pénzzavar átmeneti vagy tartós, ezt nem tudhatod. Ezért jó, ha felajánlod neki pl. a részletfizetés lehetőségét, vagy ha a vevőnek van olyan terméke, szolgáltatása, ami Neked is jól jön, akkor a bartert. (Ezt azonban mindig egyeztesd a könyvelővel, a barternek is megvannak a maga elszámolási és számlázási szabályai.) Mindegy, milyen megoldást ajánlasz is fel, a lényeg, hogy Neked megérje. Ha nem muszáj, ne veszíts egy megkötött és elvégzett üzleten. Természetesen ezt a megállapodást is papírozzátok le tisztességgel, és minden fél hivatalosan, cégszerűen írja alá.
Ha nem fizet a vevő – és Te sem boldogulsz vele...
...kérj segítséget! Még mielőtt jogi útra terelnéd az ügyet, van más esélyed is arra, hogy a pénzedhez juss. Mielőtt ügyvédet vonnál be a buliba, nem árt elgondolkodni nagyobb összegű követelések esetén azon, hogy követeléskezelő cégre bízd a pénzed megszerzését.
Vigyázat!
A követeléskezelő cég abban segít, hogy a pénzedhez juss, a vevődnek meg abban, hogy ne legyen nyoma a hatóságok előtt annak, hogy nem akaródzott neki akármiért is fizetni. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a követeléskezelő cég behajtó lenne!
A behajtás ugyanis mindig bírósági végzés alapján történik és kizárólag arra kiképzett, jogosult és lajstromozott vállalkozások foglalkozhatnak behajtással. A követeléskezelő inkább amolyan közvetítő, aki leveszi a válladról annak a terhét, hogy Te fuss a pénzed után – természetesen a követelésed egy bizonyos részéért. Ő nyaggatja majd Helyetted az ügyfeled hivatalból.
Egy biztos: a követeléskezelő cég, ha jó abban, amit csinál, azzal fogja kezdeni, mint az ügyvéded. Add elő a papírokat!
A papírok végigbúvárkodásának elsődleges szempontja pedig az lesz a követeléskezelőnél, hogy lássa, mennyire bástyáztad körbe a követelésedet jogilag. Azaz van-e szerződés, valamilyen írásbeli megállapodás, minden feltétel tisztázott-e, ki mit ismert el menet közben, vannak-e teljesítésigazolások, és Te is szerződésszerűen jártál-e el, teljesítettél-e, vagy a Te részed is vitatható a bizniszben.
Ha ugyanis nem állsz jól Te sem a törvény előtt, akkor kicsi az esélyed, hogy a követeléskezelő elvállalja a megbízásodat.
Ha a vevő nem fizet – és kezdenek bedurvulni a dolgok
Ha ez a három próbálkozás sem hozott eredményt, akkor jön a jogi segítség. Ez még mindig nem azt jelenti, hogy perbe kellene szállnod. Sokszor már az is ijesztő a nemfizető ügyfeleknek, ha egy-egy hivatalos felszólítást meglátnak.
Ennek első lépése, ha ügyvédi felszólítást küldesz. Ilyenkor megbízod az ügyvédedet, hogy fogalmazzon meg egy jogilag korrekt felszólítást. Na, ez lesz az első pont, ahol jól fog jönni, ha jogilag mindent rendben készítettél elő eddig. Az ügyvédnek ugyanis az lesz az első mondata, hogy kér minden eddigi megállapodást, szerződést, teljesítésigazolást, vagyis az összes olyan dokumentumot, amely arra utal, hogy meg volt rendelve a termék, szolgáltatás, milyen kritériumokkal köttetett erről megállapodás, és az hogyan teljesült a két fél részéről.
Ennek alapján megírja a szívhez szóló levelét – benne a megfelelő jogi következményeket is megemlítve. A tapasztalat azt mutatja, hogy az esetek elsöprő többségében már ez is elég ahhoz, hogy a nemfizető vevő valahonnan mégiscsak összekaparja a tartozása összegét, és elutalja Neked.
Azoknak, akik még ügyvédi felszólításra sem hajlandóak fizetni, jöhet a következő fokozat. Ilyenkor kérd meg az ügyvédet, hogy az eddig összegyűjtött iratok alapján nyújtson be elektronikus úton fizetési meghagyás iránti kérelmet a jegyzőnek.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) rendszerén keresztül elektronikusan lehet ezt megtenni. Csakis és kizárólag. Úgyhogy legyél rá felkészülve, hogy a szkennered füstölni fog a melótól. Minden létező, bizonyító erejű dokumentumot csatolni kell ugyanis – és mivel csak elektronikusan lehet benyújtani a kérelmet, hát az iratokat is csak elektronikusan tudod csatolni.
Fontos, hogy csak úgy tudod elektronikusan benyújtani a kérelmedet, ha
- a MOKK rendszerébe regisztrálsz
- olyan céges bankkártyád van, amelyet az Unicredit Bank elfogad (ez nem azt jelenti, hogy unicredites bankszámládnak kell lennie, csak ismerje fel a bankkártyádat az Unicredit rendszere)
- rendelkezel olyan szoftveres háttérrel, infrastruktúrával, amely alkalmas az elektronikus aláírás és az időbélyeg létrehozására – enélkül sajnos elektronikusan nem hiteles a benyújtott kérelem. Márpedig ez egy hatósági eljárás, oda meg kell a hitelesség.
Mint a fenti pontokból kiderül, ha már benyújtod az eljárás iránti kérelmed, az azt is jelenti, hogy azon helyben fizetned kell. (Ha nem fizetsz, nincs benyújtva sem a kérelem.) Mennyit? Attól függ. Alaphangon ki kell fizetned az ügyvédi munkadíjat (hiszen az ügyvéded fogja a MOKK rendszerébe benyújtani a kérelmet), illetve legalább 5.000, de legfeljebb 300.000 jó magyar forint. A számítás alapja az eljárás megindításakor fennálló pénzkövetelés járulékok nélkül számított értéke. Ennek 3%-át számítja fel a MOKK alapeljárásban.
Az alapeljárás jó dolog. Eredetileg azért találta ki a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyás intézményét a jogalkotó, hogy a mindenféle, sokszor tyúkpernek minősíthető vitáktól tehermentesítse a bíróságokat. A rendszer sikerült úgy kialakítani, hogy gyorsabb is az eljárás, mintha bíróságra vinnéd a panaszodat. Ha ugyanis nem érkezik ellentmondás, akár 3 hét alatt is le lehet zongorázni így egy vitás kifizetést.
Bővebb információ az elektronikus fizetési meghagyásról a MOKK oldalán található.
A legtöbbször ez már éppen elég is ahhoz, hogy az adós fizessen. (A közjegyző hatóságnak minősül, vele már nem jó lacafacázni.)
Ha a vevő még mindig nem fizet – dobd le az atombombát!
Ha a közjegyző mégsem volt elég hatásos, annak két oka lehet:
- a vevőd csakazértse akar fizetni, mert dafke
- a vevőd képtelen a fizetésre, mert felszámolják vagy éppen csődöt jelentett.
A jó hír, hogy a 2. esetben ez már a közjegyzői fizetési meghagyási eljárás során kiderül (ha korábban nem is nézett utána az ügyvéded vagy Te). Ilyenkor kapsz erről értesítést, és szépen be kell sorolnod a hitelezők közé – várva, hogy legalább részben kifizessék a vevőd cégének maradékából a Te követelésedet is.
Az 1. esetben azonban – ha még nem írtad le a követelésedet a sok huzavona közepette – nincs mese, küldd el a vevődnek az atomot: egy másolatot a bírósági keresetleveledről, azaz arról a beadványról, amelynek alapján a bíróságon megindíthatod a peres eljárást.
Természetesen ezt is ügyvéd intézi. Mielőtt azonban perre vinnéd az ügyet, pénzügyesként azt tanácsolom, hogy kezdj el kicsit számolni!
- Mennyi időt áldoztál már eddig a pénzed megszerzésére, ami alatt akár a fizető vevőidet is kiszolgálhattad volna?
- Mennyibe került már eddig is az ügyvéd munkadíja plusz a fizetési meghagyás díja?
- Mennyibe kerülhet várhatóan a perköltség, az ügyvéd további munkadíja és a Te kieső munkadíjad, amíg a bíróságon ülsz?
- Mennyibe került időben és pénzben már eddig is a levelezgetés, telefonálgatás? Mekkora munkabért fizettél a munkatársaidnak csak azért, hogy próbálják meg behajtani a követelést?
- És mennyibe fognak ugyanezek a tételek kerülni a bírósági eljárás ideje alatt?
Nem lebeszélni akarlak a perről. De a magyar bíróságok leterheltsége és lassú ügymenete legendás. Kicsi rá az esély, hogy egy éven belül ítéletet láss – és akkor még nem beszéltünk arról a lehetőségről, hogy ugye, minden szempontból megalapozott az igényed, amit a bíró elé viszel??? Mert ha nem, akkor a végén a teljes perköltséget is megnyerheted.
Egy biztos: számolni kell. Ha a mérleg egyik serpenyőjébe teszed, mennyi időbe, pénzbe került és kerül megszerezni a követelést, a másikba meg a követelés összegét, és nincs ordítóan nagy különbség (de legalábbis nagyságrendi) a kettő között, akkor érdemes elgondolkodni rajta, hogy
- eladd a követelésedet egy faktoringcégnek (már ha van olyan, aki megveszi) – így ha nem is a teljes követelésedhez, de egy részéhez hozzájuthatsz, a faktoringcég meg majd kínlódik tovább a kedves vevőddel, hogy bevasalja rajta a teljes tartozást
- leírd a lejárt követelést – ez egy könyveléstechnikai lépés papíron, nem nagy ügy, megoldható. Amit ilyenkor érdemes még számításba venni, hogy ennek a követelésnek a leírása mennyire ronthatja az eredményedet. (A likviditásodat már nem fogja, azt már elrontotta akkor, amikor a vevő nem fizetett határidőre. Ha ezt akkor kibírta a vállalkozásod, mert likvid volt a céged, azaz elegendő pénzen ültél, akkor most már nem sokat oszt vagy szoroz ez a tétel. Az a nem mindegy, hogy ezt könnyedén átvészelted, mert a vastagon voltál likvid, vagy éppenhogy túlélted, mert alig csörgött valami a bankszámlán.)
Mint mindig, most is jobban megéri kiépíteni a vevőminősítő rendszered, semmint egyenként szottyogni a különféle követeléskezelési módszerekkel. Ha rendszerszinten vagy képes kezelni a problémát (még mielőtt kialakulhatna a probléma), az mindig gazdaságosabb, mint kármenteni.
Himer Csilla
a kisvállalkozások kreatív kontrollere