Minimálbér 2025

Minimálbér 2025

Garantált bérminimum 2025

 

Mi a különbség a minimálbér és a garantált bérminimum között?

Minimálbér

 

A törvény meghatározza, hogy napi 8 órás munka után mennyi a minimum, amit fizetni kell a dolgozónak.

Minimálbér annak adható, aki nem szakképzett munkát végez. Ez jellemzően a 9-es FEOR-ba tartozó munkakörök. Akkor is adható minimálbér, ha pl valakinek 3 diplomája van, de éppen olyan tevékenységet végez, ami nem kötött szakképzettséghez pl. rakodó. Tehát nem azt kell nézni, hogy milyen végzettsége van a dolgozónak, hanem hogy milyen munkakört tölt be.

De ha csak ügyvezető vagy egy cégben és más szakmai munkát nem végzel, akkor ügyvezetőként elég a minimálbér is.

A minimálbér azt jelenti, hogy munkaviszonyban legalább ennyit kell adni a dolgozónak.

Részmunkaidőben természetesen időarányosan kell számolni.

 

Garantált bérminimum

 

Ez a „szakképzett minimálbér”. Annak a dolgozónak kell adni, aki szakképzettséghez kötött munkát végez. Az egyéni vállalkozók jellemzően valamilyen szakképzettséghez kötött tevékenységet végeznek, tehát nekik általában ezzel kell számolni.

 

Bruttó bér, nettó bér

 

Először is induljunk ki a bruttó bérből, ami lehet a minimálbér vagy a garantált bérminimum és munkaviszony esetén beszélünk róla.

Ebből kell levonni a

• 15%-os szja-t
• 18,5%-os tbjárulékot.

 

Ezt le kell vonni a dolgozótól, el kell utalni a Nav-nak és a maradékot kell kifizetni nettó bérként a dolgozónak.

De ezzel még nincs vége. A munkáltatónak további fizetési kötelezettsége van a bruttó bér után, ilyen a

• 13%-os szociális hozzájárulási adó

 

Ezt azt jelenti alapesetben, hogy ha a bruttó bér a 100%, az adóteher 33,5% és a nettó bér 66,5%.

 

Hogy néz ki ez számokban?(Kedvezmények nélkül)

Minimálbér esetén 2025.01.01-től

 

Bruttó minimálbér 290.800 forint

• Levont személyi jövedelemadó 15%: 43.620 forint
• Levont társadalombiztosítási járulék 18,5%: 53.798forint
• Kifizetendő nettó bér: 193.382 forint
• Bruttó bér után fizetendő szociális hozzájárulási adó 13%: 37.804forint (munkáltató fizeti)

 Azaz 290.800 + 37.684 = 328.604 forintba kerül egy alkalmazott.

 

 

Garantált bérminimum esetén 2025.01.01-től

 

• Bruttó garantált bérminimum 348.800 forint
• Levont személyi jövedelemadó 15%: 52.320 forint
• Levont társadalombiztosítási járulék 18,5%: 64.528 forint
• Kifizetendő nettó bér: 231.952 forint
• Bruttó bér után fizetendő szociális hozzájárulási adó 13%: 45.344 forint (munkáltató fizeti)

 

Azaz 348.800 + 45.344 = 394.144 forintba kerül egy alkalmazott.

 

Minimum tbjárulék

 

2020-ban bevezetésre került a minimum tbjárulék, ami azt jelenti, hogy hiába dolgozik valaki havi 1 órás munkaviszonyban, a minimálbér 30%-a után meg kell fizetni a

• 18,5%-os tbjárulékot és a
• 13%-os szochot.

 

Munkaviszonyra vonatkozik ez a szabályozás.

Ha valaki nem dolgozik egész hónapban, akkor napra arányosítva kell megállapítani a minimum tbjárulékot.

 

2025.01.01-től ez 290.800 *30% = 87.240 forint, azaz ezután az összeg után kell megfizetni a tbjárulékot és a szochot minimum (munkaviszonyban).

 

Minimálbér hatása az átalányadóra

 

2022-től az átalányadó bevételi értékhatárát a minimálbérhez kötik, azaz ha nő a minimálbér, nő a bevételi értékhatár továbbá a mentesített adóalap is a minimálbértől függ, így magasabb a mentesített rész is.

 

Átalányadó 2025

 

Minimálbér hatása az osztalékadóra

 

Ha nő a minimálbér, emelkedik az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó maximális korlátja.

azaz 24 * 290.800 = 6.979.200 forint. Azaz maximum ezután kell megfizetni a 13%-os szochot.

Ez az alap még csökkenthető például a bruttó bérrel, vállalkozói kivéttel vagy ingatlan bérbeadás összegével.

 

Kedvezmények

 

Az szja-ból, tbjárulékból és a szochóból is igénybe vehetünk kedvezményeket, ha jogosultak vagyunk rá.

Az adóalap-kedvezményeket a következő sorrendben lehet érvényesíteni:

• 1. négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
• 2. 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
• 3. 30 év alatti anyák kedvezménye,
• 4. személyi kedvezmény,
• 5. első házasok kedvezménye,
• 6. családi kedvezmény.

Aki kiva adózás alá tartozik, annak nem kell megfizetnie a 13%-os szochot. A kiva mértéke 10%.

 

Nyugdíjasok járulékkedvezménye

 

Nyugdíjas után nem kell megfizetni a

• 18,5% tbjárulékot
• 13% szochót

 

Azaz csak a 15% szja-t kell levonni a bruttó béréből a nyugdíjasnak.

Viszont ha a nyugdíjas osztalékot vesz fel, akkor neki is meg kell fizetni a 15%-os szja-t és a 13%-os szochót (kivéve, ha van olyan jövedelme, ami csökkenti a szocho alapot pl. van munkaviszonyból származó bére vagy ingatlanbérbeadásból származó jövedelme).

 

Szocho kedvezmények

 

Szocho kedvezményt lehet igénybe venni pl. szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozó után, vagy akik munkaerőpiacra lépők, legalább 3 gyerekkel családi pótlékra jogosultak, megváltozott munkaképességű személy után. Van, amelyikhez szükséges igazolás és van, amelyik automatikusan megadható.

 

Jogviszonyok

 

Nem csak munkaviszonyban lehet „dolgozni”, van még jó pár jogviszony.

Ilyen pl az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozó, de lehet még megbízási jogviszony, nappali tagozatos hallgató, nyugdíjas stb.

Először mindig a jogviszonyt kell megvizsgálni, és utána megnézni, hogy az adott jogviszonyra milyen adó- és járulékfizetés tartozik.

 

Egyéni vállalkozó

 

Az egyéni vállalkozó jellemzően szakképzett tevékenységet végez, így nála az alap, amit figyelembe kell venni a garantált bérminimum.

Egyéni vállalkozónál nem bruttó bér van, hanem vállalkozói kivét.

Ezután kell megfizetni a

• 15%-os szja-t
• 18,5%-os tbjárulékot
• 13%-os szochót – itt emelt alapra, a garantált bérminimum 112,5%-a után kell fizetni a szochót

Itt a 15%-os szja más, mint a 9%-os vállalkozó szja.

A 15%-os szja-t a vállalkozói kivét után kell megfizetni, a 9%-os vállalkozói szja az egyéni vállalkozó nyereségadója, ezt a bevétel mínusz költség után kell megfizetni negyedévente.

Előfordulhat olyan eset is, hogy nem vesz ki vállalkozói kivétet az egyéni vállalkozó, de a közterheket akkor is meg kell fizetni, azaz fizetni kell a

• 18,5%-os tbjárulékot
• 13%-os szochot.

 

Csak szja-t nem kell akkor év közben fizetni. Ebben az esetben viszont akkor a vállalkozói kivét összege nem számolható el költségként. A szochó viszont költség, mert az megfizetésre kerül (ha tényleg meg is fizette, nem csak bevallotta).

Lehet több a vállalkozói kivét, mint a garantált bérminimum, akkor természetesen a magasabb összeg után kell fizetni az adót és járulékot.

Amennyiben egy egyéni vállalkozónak van főállása, ahol megfizetésre kerülnek az adók és járulékok, akkor nem kötelező vállalkozói kivétet kivenni, persze lehetőség van rá.

 

Társas vállalkozó

 

A társas vállalkozó azt jelenti, hogy egy cégben tulajdoni hányada van valakinek, azaz tulajdonos (tag). Ha csak tulajdonos és nem vesz részt személyesen a vállalkozás működtetésében, akkor csak egy csendes társ, aki azt várja, hogy a vállalkozás nyereséges legyen és osztalékot kapjon a nyereség után.

Amennyiben valaki tulajdonos és ügyvezető egyben, ez már biztosítási jogviszonyt eredményez, azaz adót és járulékot kell utána fizetnie, ha csak nincs egy főállása, ahol ezek megfizetésre kerülnek.

Egy cégben a társas vállalkozó működhet társas vállalkozóként, de akár munkaviszonyban is. Viszont eltérő adót és járulékot kell fizetni utána.

Ha munkaviszonyban dolgozik, akkor azokat a terheket kell megfizetni utána, amit a munkaviszonynál fentebb említettem. Ebben az esetben kötelező a munkaszerződés, a Munka törvénykönyve szabályai vonatkoznak rá, azaz max napi annyi órát dolgozhat, amennyit a törvény megenged (ha többet, akkor bejön a túlóra, műszakpótlék stb), munkaidőnyilvántartást kell vezetni és a szabadságot is ki kell adni.

Amennyiben valaki társas vállalkozói jogviszonyban dolgozik, nem vonatkozik rá a Munka törvénykönyve, annyit dolgozik, amennyit akar, nincs munkaidő és szabadságnyilvántartás, és akkor meg kell fizetni a vállalkozói kivét után a

• 15%-os szja-t
• 18,5%-os tbjárulékot
• 13%-os szochót (112,5%-os emelt alap után)