Ugrás a tartalomra

Átalányadó 2025

ev2025

Az átalányadó lényege

 

Az átalányadó lényege, hogy nem a valós költségszámlák alapján történik a költségelszámolás, hanem igazolás nélkül elszámolható költséghányadok vannak, amelyek mértéke a végzett tevékenységtől függ. Bármilyen tevékenységre választható.

 

Kinek jó az átalányadó?

 

Az átalányadó annak jó, akinek kevés költsége van, vagy nem választhatja az új katát, vagy olyan tevékenységet végez, ahol magas költséghányadot tud alkalmazni, mint például aki kiskereskedelmi tevékenységet végez, de figyelni kell a bevételi értékhatárra.

De nincs konzervmegoldás, minden esetben ki kell számolni, hogy melyik adózási mód lehet a megfelelő a várható bevételek, költségek és kedvezmények ismeretében.

 

Melyik törvény szabályozza az átalányadót?

 

Nincs külön átalányadó törvény, az SZJA törvény tartalmazza az átalányadó szabályait, de további törvényeket is figyelembe kell venni. Például az áfatörvényt, a helyi adókról szóló törvényt, a társadalombiztosítási törvényt és a szociális hozzájárulási adó törvényt.

 

Ki választhatja az átalányadót?

 

Az átalányadót az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő választhatja, a tevékenység egészére. Nincs tevékenységi korlát, azaz minden tevékenységre választható, de a bevételi korlátra figyelni kell.

 

Bevételi értékhatár

 

A bevételi értékhatár szabálya nem változott, azaz

  • alapesetben az éves minimálbér tízszerese
  • kiskereskedelmi tevékenység esetén az éves minimálbér ötvenszerese.

Az átalányadó addig alkalmazható, amíg az adóévben

  • az egyéni vállalkozói bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, (2025-ben ez 290.800*12*10=34.896.000 ft)
  • kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozói bevétele nem haladja meg az éves minimálbér ötvenszeresét (2025-ben ez 290.800*12*50 = 174.480.000 ft)

2023-tól az átalányadózás a tárgyévet megelőző adóévben szerzett bevétel mértékétől függetlenül választható. A tárgyévre vonatkozó bevételi értékhatárok továbbra is megmaradnak, vagyis az egyéni vállalkozó akkor alkalmazhatja az átalányadózást, ha a tárgyévben a bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, míg az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetében az éves minimálbér ötvenszeresét.

 

Költségelszámolás az átalányadóban

 

Az igazolás nélkül elszámolható költséghányadok a következőek:

  • 40%
  • 80%
  • 90%.

Hogy melyik költséghányadot alkalmazhatjuk, az a végzett tevékenységtől függ, pontosabban amelyikből bevételt szereztünk.

Annyi változás történt 2025-ben, hogy a tevékenységek besorolása ÖVTJ szám szerint történik.

40%-os költséghányad

 

Ez az alapeset. Ha nem férünk bele a 80%-os vagy a 90%-os költséghányadba, akkor a 40%-os költséghányad vonatkozik ránk.

 

80%-os költséghányad

 

a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, (ÖVTJ’24 01, 02) bányászati (ÖVTJ’24 05-től 09-ig) tevékenység, építőipari kivitelezés (ÖVTJ’24 41-től 42-ig);

b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (ÖVTJ’24 016), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (ÖVTJ’24 017001), erdészeti szolgáltatás (ÖVTJ’24 0240) és zöldterület-kezelés (ÖVTJ’24 8130);

c) halászati tevékenység (ÖVTJ’24 031), halgazdálkodási tevékenység (ÖVTJ’24 032);

d) feldolgozóipari termék-előállítás és szolgáltatás (ÖVTJ’24 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatások és az egyéb sokszorosítás (ÖVTJ’24 1820) kivételével;

e) speciális szaképítés (ideértve az épületgépészeti berendezések javítását is) (ÖVTJ’24 43);

f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (ÖVTJ’24 331), gépjárműjavítás (ÖVTJ’24 4520), személyi, háztartási cikk javítása (ÖVTJ’24 952);

g) a taxis személyszállítás (ÖVTJ’24 4932), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (ÖVTJ’24 493901), sofőrszolgálat (ÖVTJ’24 493909), közúti áruszállítás (ÖVTJ’24 4941);

h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (ÖVTJ’24 951);

i) fényképészet (ÖVTJ’24 7420);

j) textil, szőrme mosása, tisztítása (ÖVTJ’24 9601), fodrászat, szépségápolás (ÖVTJ’24 9602), hobbiállat-gondozás (ÖVTJ’24 960909-től 960911-ig);

k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (ÖVTJ’24 56);

l) járművezető-oktatás (ÖVTJ’24 855301);

m) az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői (ÖVTJ’24 532003) és egyéb tevékenység (ÖVTJ’24 821101, 829902, 661901, 662201 és 920003).

90%-os költséghányad

Az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből – ide nem értve a szerinti vendéglátó tevékenységet –, vagy a kiskereskedelmi tevékenység mellett legfeljebb az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői és egyéb tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó.

A mezőgazdasági őstermelő is 90%.

 

Itt annyi a változás, hogy ha valaki kiskereskedelmi tevékenységet végez és MELLETTE egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői és egyéb tevékenységből bevételt szerez, akkor alkalmazhatja a 90%-os költséghányadot.

 

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem jogosult, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.

 

 

Átalányadó bevallás határideje

 

Ez így egy kicsit pontatlan megfogalmazás, mert külön átalányadó bevallás nincs, járulékbevallás és szja bevallás van, de mivel a köznyelv így használja, ezért mi is ezt használjuk rá.

Az átalányadóra nincs külön törvény, az szja törvény szabályozza. Nincs is rá külön bevallás, az éves szja bevallásban kell elszámolni róla.

Más a helyzet a járulékokkal. A járulékokról (tbjárulék, szociális hozzájárulási adó) alapesetben havonta kell bevallást benyújtani a NAV felé. Az átalányadós egyéni vállalkozó - 2022-ig - havonta nyújtotta be a 2258-as járulékbevallást.

Ez 2023-tól megváltozott, negyedévente kell beadni a járulékbevallást, és ez 2025-ben is így van. (2558-as a nyomtatvány neve, az első két számjegy mindig az évszámot jelzi).

Akinek egyenlőtlen volt a bevétele, pl. egy-két hónapig semmi, aztán meg többmillió forint, bizony rosszul járhatott, mert több adót (járulékot) fizetett, mintha minden hónapra egyenletesen lett volna bevétele. Ezt kiküszöbölendő hozták meg az új szabályt 2024-től, hogy negyedévente és göngyölítve kell kiszámolni a negyedéves adót. Ez a szabály maradt érvényben 2025-től is.

 

(2) Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja az év elejétől (a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől) a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben adóalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt, azzal, hogy az adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összegnél.”

 

Adómentes jövedelem az átalányadóban 2025-ben

 

Adómentes az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része.

Ez 2025-ben 290.800*12/2=1.744.800 ft.

Ezt NEM a bevételből kell levonni, hanem a jövedelemből, ami ugye Bevétel mínusz Költséghányad.

Nincs arányosítás, azaz az év közben kezdő átalányadózóra is a teljes összeg vonatkozik.

 

Nézzük meg, hogy költséghányadonként mennyi az adómentes bevétel 2025-ben:

 

40%-os költséghányadnál: 1.744.800/60%=2.908.000 ft

80%-os költséghányadnál: 1.744.800/20%=8.724.000 ft

90%-os költséghányadnál: 1.744.800/10%=17.448.000 ft

 

Az átalányadónál fizetendő adó és járulék

 

Az adómértékek nem változtak, viszont az alapja igen, mert a minimálbérhez (garantált bérminimumhoz) vannak kötve, ami 2025.01.01-től emelkedett.

A Jövedelem után (ami a Bevétel mínusz Költséghányad) kell

  • 15% személyi jövedelemadót
  • 18,5% társadalombiztosítási járulékot
  • 13% szociális hozzájárulási adót fizetni.

 

Nyereségadót és osztalékadót nem kell fizetnie.

 

Példák hamarosan ...

 

Köszönöm, hogy egy megosztással támogatod a munkámat.

Ahol megtalálsz minket

 

Vállalkozás Okosan honlapja

Facebook oldal

Facebook csoport

Youtube csatorna

Feliratkozás hírlevélre

 

Blog kategória

AKCIÓ! Brutál Vállalkozói Képzés Pakk! 50%-os kedvezmény az összes online termékre!

Használd fel a Vállalkozás Okosan egy évtizedes vállalkozói tapasztalatát ahhoz, hogy sikeres vállalkozó legyél.

 A félelmeid helyett a lehetőségeid lásd, hogy továbbfejlődhess.

Átalányadó Kalauz - Egyéni Vállalkozók Könyve kibővített kiadás

Átalányadó Kalauz - áttérés katáról átalányadóra határidőkkel, nyomtatványokkal, képernyőképekkel lépésről lépésre

Áttérés katáról átalányadóra - 22T101E, 22T1041, 2258 nyomtatványok kitöltése képernyőképekkel, lépésről lépésre.

ÁNYK és ONYA használata.

Áfabevallás (2265), közösségi nyilatkozat (22A60) kitöltési útmutató. Adófolyószámla lekérdezése.

Adókalkulátorok: kata, átalányadó, tételes költségelszámolás, társasági adó, kiva.

Eredménykimutatás és cash-flow tervező.