Kisvállalati adó

Mi a kisvállalati adó (KIVA)?

Kik választhatják a kisvállalati adót?

Mennyi a kisvállalati adó mértéke, mi a kisvállalati adó alapja?

Ki választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást?

a) az egyéni cég,
b) a közkereseti társaság,
c) a betéti társaság,
d) a korlátolt felelősségű társaság,
e) a zártkörűen működő részvénytársaság,
f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
g) az erdőbirtokossági társulat,
h) a végrehajtó iroda,
i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
j) a szabadalmi ügyvivői iroda,
k) a külföldi vállalkozó,
l) a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, amely megfelel a törvényi feltételeknek, és megteszi az ehhez szükséges bejelentést.

Adókalkulátorok

Milyen cégek választhatják a kisvállalati adót?

A KIVA szerinti adózás akkor választható, ha

az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt
az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a 3 milliárd forint időarányos részét
az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen nem törölte
üzleti évének mérlegforduló napja december 31.
az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot.

Bevételként

az értékesítés nettó árbevételét
az egyéb bevételeket
a pénzügyi műveletek bevételeit
a rendkívüli bevételek összegét kell figyelembe venni.

Hogyan lehet a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni és kilépni?

Belépés

A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Az üzleti év kezdetét megelőző nappal mint mérlegfordulónappal üzleti év zárul, mely üzleti évről az adóalanynak az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.

Kilépés

A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság azon adóév utolsó napjáig áll fenn, amely adóévben az adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz, hogy adókötelezettségeit nem e törvény szabályai szerint teljesíti. A bejelentést legkorábban az adóév december 1-jétől, legkésőbb az adóév december 20-áig lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

A választás állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentése a bejelentés megtételének napjától számított 30 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton visszavonható, azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A bejelentés visszavonása esetén a kisvállalati adóalanyiság nem jön létre.

Nem jogszerű a bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.

Kivás vállalkozókat könyvelők csoportja

Mikor szűnik meg a kisvállalati adózói státusz?

A kisvállalati adóalanyiság megszűnik

a 6 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal
az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha az adóalany az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti.

Ha egy vállalkozás kisvállalati adózói alanyisága megszűnik, ezt a tényt - a megszűnés okának ismertetésével, és a megszűnés pontos napjának közlésével - a megszűnést követő 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. A kisvállalati adózásból történő kilépést/kizárást követően ez a fajta adózás két évig nem választható újra.

Könyvelőknek ingyenes számlázóprogram a Billingótól

Mennyi a kisvállalati adó mértéke?

Az adó mértéke 10%.

Mi a kisvállalati adó alapja?

a személyi jellegű kifizetések és jóváhagyott osztalék összege,
amely a kapott osztalékkal és a nettó tőkebevonással is csökkenthető,
de legalább a személyi jellegű kifizetések összege (minimum adóalap).

Személyi jellegű kifizetésnek minősül azon személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez. Azaz pl. egy nyugdíjas után nincs kiva fizetési kötelezettség, mert a nyugdíjas után nem kell járulékot fizetni.

Ha nincs járulékalapot képező ráfordítás a kivás vállalkozásban

Ha a vállalkozás tulajdonosának, ügyvezetőjének van főállása, ahol megfizetésre kerülnek a járulékok, és a kivás cégből nem vesz fel sem munkabért, sem vállalkozói kivétet, akkor nincs kiva fizetési kötelezettség. Ha osztalékot vesz fel, azután meg kell fizetni a kivát.

Nincs nyereségadó, azaz a bevétel mínusz költség után nem kell kivát fizetni.

Ha a tulajdonos nem vesz fel osztalékot, akkor sem kell kivát fizetni.

És mivel az iparűzési adó alapja a járulékalapot képező személyi jellegű ráfordítások, ezután kell a kivát fizetni (ez választható), és ha ez nincs a kivás vállalkozásban, akkor iparűzési adót sem kell fizetni.

Könyvelőként ügyfelet keresel? Lépj be a csoportunkba.

Elhatárolt veszteség

Fontos kiemelni, hogy a KIVA alapjának meghatározásakor elhatárolt veszteség leírására is lehetőség van, ami a korábbi éveknek a személyi jellegű kifizetések figyelembevétele nélkül számított negatív adóalapjából keletkezik (pl. tőkebevonás miatt), továbbá a társasági adóalanyiság ideje alatt keletkezett és még fel nem használt elhatárolt veszteség is levonható.

Az elhatárolt veszteséget - főszabály szerint - a személyi jellegű kifizetések figyelembevétele nélkül számított adóalap terhére kell leírni. A beruházó vállalkozások számára különösen kedvező szabály, hogy amennyiben az adózó új eszközöket szerez be vagy állít elő, úgy ezen tárgyévi kifizetések összegéig az elhatárolt veszteség és a tárgyévben keletkező veszteség (személyi jellegű kifizetések figyelembevétele nélkül számított tárgyévi negatív adóalap) a minimum adóalap terhére is elszámolható.

Legyél XXI. századi könyvelő!

Ma már nem elég, hogy könyvelőként szakszerűen elvégezzük a munkánkat és határidőben beadjuk a bevallásokat.

Vállalkozói oldalról egyre inkább felmerül az igény, hogy olyan könyvelővel dolgozzanak a vállalkozók, akik nemcsak profik a szakmájukban, de ismerik a modern digitális megoldásokat, amelyek megkönnyítik mind a vállalkozók, mind a könyvelők munkáját.

Ilyenek az online számlázóprogramok, a különböző ügyviteli rendszerek (Cashbook, Quick, Adriana) és az olyan könyvelőprogramok, amelyek a különböző online programokból képesek adatokat átvenni.

Ha szeretnél ezekkel a programokkal megismerkedni, gyakorlatias tanfolyamokon keresztül megtanulni a használatukat, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy időben tájékoztatást kaphass róluk.

Több nagy céggel kapcsolatban állunk (Menedzser Praxis, Vezinfó, RLB, Cashbook, Adriana) és többször van rá lehetőség, hogy az általuk szervezett képzésekre, szakkönyvekre további kedvezményekhez juthatsz, ha általunk vásárolsz.

Hírlevél feliratkozás,

hogy ne maradj le az aktuális könyvelőket érintő hírekről

Könyvelő vagyok és érdekelnek az olyan programok, amelyek meggyorsítják a munkámat. Szeretnék értesítést kapni a kedvezményes áru, könyvelőknek szóló tanfolyamokról, szakkönyvekről.

A feliratkozással elfogadod, hogy a továbbiakban e-maileket fogadj a vallalkozas-okosan.hu-tól.

Bármikor leiratkozhatsz.

A kisvállalati adózás legalapvetőbb előnyei

A béreket terhelő adókulcs (10%) kedvezőbb a kiváltott szociális hozzájárulási adó kulcsánál (13%).
A szociális hozzájárulási adót és részben a szakképzési hozzájárulást is érintő foglalkoztatással összefüggő kedvezmények többsége (munkaerőpiacra lépők, három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők, megváltozott munkaképességű személyek, szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, illetve kutatók foglalkoztatása és kutatás-fejlesztési tevékenység utáni kedvezmények) a kisvállalati adóból is igénybe vehető a személyi jellegű kifizetések csökkentése révén.
A vállalkozásba visszaforgatott nyereség nem képez adóalapot, csak a vállalkozásból kivont nyereség (osztalék) után kell adózni.
Amennyiben a beruházások tőke bevonását (vagy a kapott osztalékok vállalkozásban tartását) igényelik, költségük a minimumadó, azaz a személyi jellegű kifizetések terhére is leírható az adóalapból.

Mindezek alapján fő szabályként a KIVA választása nagy valószínűséggel megéri azon vállalkozásoknak, amelyeknél a bértömeg meghaladja a vállalkozás eredményét, vagy a tulajdonosok az eredmény jelentős részét visszaforgatják, hosszabb távon pedig ez az adózási mód különösen kedvező a növekedni vágyó vállalkozások számára és bankszámlán történik a pénzmozgás.

E mellett felhívjuk figyelmét, hogy a KIVA választásával keletkező adóelőnyének becslését elkészítheti a PM által közzétett, a kisvállalati adókötelezettséget az általa kiváltott hagyományos adóterhekkel (társasági adó, szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás) összehasonlító kalkulátor segítségével, amely ezen a honlapon érhető el.

A KIVA választásakor mérlegelendő speciális tényezők

A kisvállalati adózásra való áttérés természetesen egyedi és körültekintő mérlegelést igényel. A hagyományos adózáshoz képest a KIVA választása hátrányos lehet azoknak az adózóknak, amelyek gyakorlati képzést folytatnak, vagy a jövőben ilyen tevékenység folytatását tervezik.

Ennek oka, hogy a szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzéssel is teljesíthető, amely esetben az adózó a kötelezettséggel összefüggésben normatív csökkentő tételt alkalmaz, amely adott esetben meghaladhatja a hozzájárulás mértékét és visszaigénylésre jogosít. Mivel a kisvállalati adó alanyai részéről nincs szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség, részükről a kötelezettség gyakorlati képzésessel történő teljesítése sem értelmezhető. Ennek következtében a kisvállalati adóalanyok nem tarthatnak igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel összefüggő normatív csökkentő tétel (vagy annak egy részének) visszaigénylésére.

Forrás: nav.gov.hu

Fontos lehet még a választás eldöntésekor

Sem a Munkaügyi Központ, sem pedig egyéb munkahelymegőrző pályázatoknál nem térítik a kivát a szochóval ellentétben.