Kisvállalati adó

Mi a kisvállalati adó (KIVA)?

Kik választhatják a kisvállalati adót? 

Mennyi a kisvállalati adó mértéke, mi a kisvállalati adó alapja?

2013-tól bizonyos cégek, gazdasági társulások egyszerűsített, kevesebb adminisztrációt igénylő módon adózhatnak majd. Az új adófajta neve kisvállalati adó (KIVA). A kisvállalati adót választó cég előző év november végéig elért árbevétele várhatóan nem haladhatja meg az 500 millió forintot, és több más feltételnek is eleget kell tennie. Az alábbiakban összefoglaljuk a kisvállalati adóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Már a 2017. adóévtől jelentősen egyszerűbbé vált a kiva-kötelezettség meghatározása, a kedvezőbb szabályok sok adózó szempontjából előnyösnek bizonyulhatnak.

A kiva kötelezettség jövedelem típusú adónak tekinthető annyiban, hogy adózni egyrészről a kifizetett osztalék és tőkeműveletek egyenlege után kell azzal, hogy a személyi jellegű kifizetés is adóalapot képez. A kiva több adónemet vált ki, így a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás egy kötelezettséggel teljesíthető.

Tekintettel az adókötelezettség-meghatározás „újszerű” módjára, a gyakorlatban alapos számítás szükséges ahhoz, hogy az érintett vállalkozás eldöntse, hogy megéri-e áttérnie ezen adónemre.

Az állami adó- és vámhatóság most segítséget kíván nyújtani ezen számítás elvégzéséhez azon társasági adóalanyoknak, akiknek az adóhatósághoz 2016-os adóévről benyújtott társasági adó,- (’29-es) és járulék (’08-as) bevallásaiban megadott adatai alapján valószínűsíthetően adómegtakarítást eredményez a kiva. (Forrás: nav.gov.hu)

 

Ki választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást?

a) az egyéni cég,
b) a közkereseti társaság,
c) a betéti társaság,
d) a korlátolt felelősségű társaság,
e) a zártkörűen működő részvénytársaság,
f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
g) az erdőbirtokossági társulat,
h) a végrehajtó iroda,
i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
j) a szabadalmi ügyvivői iroda,
k) a külföldi vállalkozó,
l) a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, amely megfelel a törvényi feltételeknek, és megteszi az ehhez szükséges bejelentést.

Milyen cégek választhatják a kisvállalati adót?

  • az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben nem haladja meg az 50 főt, az állományi létszám meghatározását a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz című kiadvány 2009. január 1. napján érvényes szabályai alapján kell végrehajtani.
  • az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét; Bevételként

- az értékesítés nettó árbevételét

- az egyéb bevételeket

- a pénzügyi műveletek bevételeit

- a rendkívüli bevételek összegét kell figyelembe venni. 

  • üzleti évének mérlegforduló napja december 31.
  • az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot (nincs arányosítás). Beszámoló alatt a Szt., vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámolót kell érteni, kivéve az összevont (éves) konszolidált beszámolót.

Kapcsolt vállalkozások esetén a létszám és bevételi határokat együttesen kell figyelembe venni. Belföldi adóalanyoknál az adókötelezettség a belföldről és külföldről származó jövedelmekre is kiterjed. Külföldi vállalkozó esetén csak a belföldi telephelyen végzett tevékenységből származó jövedelmekre terjed ki. 

Hogyan lehet a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni?

  • A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni az e célra szolgáló nyomtatvány kitöltésével, elektronikus úton lehet
  • A bejelentkezés határideje az adóévet megelőző év decemberének 1-20. napja. Azaz ha valaki jövő évtől így szeretne adózni, annak ez év decemberében kell ezt a tényt az adóhatóság felé bejelentenie
  • Ha valaki a bejelentkezést megtette, de mégsem így szeretne adózni, a bejelentést január 15. napjáig visszavonhatja.
  • Nem jogszerű a bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.

Mikor szűnik meg a kisvállalati adózói státusz?

  • Ha az adóalanyt be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért, vagy nyugta-, számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt, illetve igazolatlan eredetű termék forgalmazása miatt megbírságolják, a határozat jogerőssé válásának napjával
  • Ha az adózó adószámát felfüggesztik, a felfüggesztés jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával
  • Annak a naptári negyedévnek a végével, melynek utolsó napján az adóalany adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja a 1.000.000.- forintot
  • Ha a vállalkozás által fogalkoztatottak létszáma meghaladja az 50 főt, annak a hónapnak utolsó napjával, mikor ez a változás bekövetkezett
  • Ha a kisvállalati adó alá tartozó vállalkozás árbevétele átlépi az 500 millió forintot, a bevételi határ átlépésének hónapja előtti hónap utolsó napjával

Ha egy vállalkozás kisvállalati adózói alanyisága megszűnik, ezt a tényt - a megszűnés okának ismertetésével, és a megszűnés pontos napjának közlésével - a megszűnést követő 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. A kisvállalati adózásból történő kilépést/kizárást követően ez a fajta adózás két évig nem választható újra. 

Mennyi a kisvállalati adó mértéke?

  • Az adó mértéke 14%. 2018. január 1-től 13%.

Mi a kisvállalati adó alapja?

  • A kisvállalati adó alapja a jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye, valamint egyes további módosító tételek egyenlege, növelve a személyi jellegű
    kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege.
    Személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben (ide nem értve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társasvállalkozó járulékalapját. A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelemként) a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb.

Mit jelent ez a gyakorlatban, hogyan számoljuk ki az adó alapját?

Csökkentő tételek

  •  tőkebevonás (különösen jegyzett tőke emelése) cégbírósági bejegyzésre tekintettel az adóévben a saját tőke növekedésként elszámolt összeg
  • a kapott (járó) osztalék cimén az adóévben elszámolt bevétel összege
  • a pénztár értékének tárgyévi csökkenése, de legfeljebb a a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része

A kisvállalati adóalanyiség megszűnésének adóévében a pénztár előző évi méglegben kimutatott értékének és mentesített értékének pozitív különbözete.
Pénztár mentesített értéke: a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke; a kisvállalati adózásra 2016. december 31-ig áttért adózónál a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy a 2017. év nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke.
- van még egy csökkentő tétel az előző évek alapján, amiről a NAV 2017. december 31-ig tájékoztatást küld minden KIVA alany számára.

Növelő tételek

  • a tőkekivonás (különösen jegyzett tőke leszállítása) cégbírósági bejegyzésre tekintettel az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összege
  • az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában kifizetésre kerülő osztalékot)
  • a pénztár értékének tárgyévi növekménye, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegében kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része.
  • a TAO tv. 3.sz. Melléklet A) részében meghatározott, nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
  • az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék összege
  • behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése, kivéve ha a követelés elengedése magánszemély javára történik vagy ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll
  • a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbsége, ha adózó és a kapcsolt vállalkozás közötti megállapodásban a szokásos piaci árnál alacsonyabb az ügyleti érték
     

Fontos lehet még a választás eldöntésekor

Sem a Munkaügyi Központ, sem pedig egyéb munkahelymegőrző pályázatoknál nem térítik a kivát a szochóval ellentétben.

Kisvállalati adó választása esetén annak megfizetésével az adózó eleget tesz a

  • társasági adó
  • szociális hozzájárulási adó
  • szakképzési hozzájárulás

bevallása és megfizetése kötelezettségének. Az osztalék utáni személyi jövedelemadót (15%) és  egészségügyi hozzájárulást (14%) továbbá az iparűzési adót meg kell fizetni.

A kisvállalati adót az adóévet követő év május 31-ig kell bevallani, és befizetni. Év közben adóelőleget kell fizetni, ennek mértéke havonta a cég által foglalkoztatottak részére történt, járulékalapot képező kifizetések összegének 14%-a. Az adóelőleget minden hónap 12. napjáig kell megfizetni.

(Forrás: Könyvelői Praktikum)

 

Egy százalékponttal csökken a kiva adója jövőre; a választásban segít az NGM kiva-kalkulátora

A kisvállalati adó (kiva) választásával több tízezer cég spórolhatna legálisan a közterhein. Jövőre egy százalékponttal, 13 százalékra csökken a kisvállalati adó mértéke. A legnagyobb megtakarítást biztosító adózási forma kiválasztásában segít a cégeknek a Nemzetgazdasági Minisztérium kiva-kalkulátora. Minden cégnek megéri a próbaszámításokat elvégezni, hiszen a kisvállalati adó választásával az áttérésre jogosult, foglalkoztatottal rendelkező cégeknek több mint 80 százaléka jobban jár.

További információ

KIVA kalkulátor

(Forrás: kormany.hu)

 

Folyamatosan érkeznek az ügyfélkapura a NAV tájékoztató levele a KIVÁ-ról

Tisztelt Adózó!

Ebben a levélben egy kedvező adózási lehetőséget szeretnénk a figyelmébe ajánlani. Az Ön által képviselt cégnek - a NAV-hoz benyújtott bevallásaiban feltüntetett elmúlt éveket érintő adatai alapján - érdemes lehet megfontolnia a kisvállalati adó választását. Ezért engedje meg, hogy röviden tájékoztassuk a - 2017-ben megújult - kisvállalati adózás lényegi elemeiről és előnyeiről, illetve az adónem választásakor mérlegelendő különös tényezőkről.

A kisvállalati adózás lényegi elemei

A kisvállalati adózás (a továbbiakban: KIVA) választhatóságának legfontosabb kritériumai, hogy a KIVA alanyiság adóévét megelőző adóévben a vállalkozás
- átlagos statisztikai állományi létszáma - a kapcsolt vállalkozások adataival együttesen - várhatóan nem haladja meg az 50 főt;
- a kapcsolt vállalkozások adataival együttesen kiszámított bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot,
- mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.

A KIVA kiváltja

- a társasági adót,
- a szociális hozzájárulási adót,
- és a szakképzési hozzájárulást is.

Figyelem! A szakképzési hozzájárulás alóli mentesülés azt is jelenti, hogy a KIVA alanyok nem tarthatnak igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel összefüggo normatív csökkentő tétel (vagy annak egy részének) visszaigénylésére sem.

Az adó alapja főszabály szerint (néhány korrekciós tétel mellett):
- a személyi jellegű kifizetések és jóváhagyott osztalék összege,
- amely a kapott osztalékkal és a nettó tőkebevonással is csökkenthető,
- de legalább a személyi jellegű kifizetések összege (minimum adóalap).

Fontos kiemelni, hogy a KIVA alapjának meghatározásakor elhatárolt veszteség leírására is lehetőség van, ami a korábbi éveknek a személyi jellegű kifizetések figyelembevétele nélkül számított negatív adóalapjából keletkezik (pl. tőkebevonás miatt), továbbá a társasági adóalanyiság ideje alatt keletkezett és még fel nem használt elhatárolt veszteség is levonható. Az elhatárolt veszteséget - főszabály szerint - a személyi jellegű kifizetések figyelembevétele nélkül számított adóalap terhére kell leírni. A beruházó vállalkozások számára különösen kedvező szabály, hogy amennyiben az adózó új eszközöket vásárol, úgy ezen tárgyévi kifizetések összegéig az elhatárolt veszteség a minimum adóalap terhére is elszámolható.

A kisvállalati adó kulcsa 2018-tól 13 százalék.

A kisvállalati adózás legalapvetőobb előnyei
- A béreket terhelő adókulcs (13%) lényegesen kedvezőbb a kiváltott szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás együttes kulcsánál (21%).
- A szociális hozzájárulási adót és részben a szakképzési hozzájárulást is érintő ún. munkahelyvédelmi kedvezmények (GYES-ről és tartós munkanélküliség után visszatérő, pályakezdő, 25 év alatti, 55 feletti, szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók utáni kedvezmények) minimális eltéréssel a kisvállalati adóból is igénybe vehetők a személyi jellegű kifizetések csökkentése révén.
- A vállalkozásba visszaforgatott nyereség nem képez adóalapot, csak a vállalkozásból kivont nyereség (osztalék) után kell adózni.
- Amennyiben a beruházások tőke bevonását (vagy a kapott osztalékok vállalkozásban tartását) igényelik, költségük a minimumadó, azaz a személyi jellegű kifizetések terhére is leírható az adóalapból.

Mindezek alapján fő szabályként a KIVA választása nagy valószínűséggel megéri azon vállalkozásoknak, amelyeknél a bértömeg meghaladja a vállalkozás eredményét, vagy a tulajdonosok az eredmény jelentős részét visszaforgatják, hosszabb távon pedig ez az adózási mód különösen kedvező a növekedni vágyó vállalkozások számára.

E mellett felhívjuk figyelmét, hogy a KIVA választásával keletkező adóelőnyének becslését elkészítheti az NGM által közzétett, a kisvállalati adókötelezettséget az általa kiváltott hagyományos adóterhekkel (társasági adó, szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás) összehasonlító kalkulátor segítségével.

A KIVA választásakor mérlegelendő speciális tényezők

A kisvállalati adózásra való áttérés természetesen egyedi és körültekintő mérlegelést igényel. A hagyományos adózáshoz képest a KIVA választása hátrányos lehet azoknak az adózóknak, amelyek gyakorlati képzést folytatnak, vagy a jövőben ilyen tevékenység folytatását tervezik. Ennek oka, hogy a szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzéssel is teljesíthető, amely esetben az adózó a kötelezettséggel összefüggésben normatív csökkentő tételt alkalmaz, amely adott esetben meghaladhatja a hozzájárulás mértékét és visszaigénylésre jogosít. Mivel a kisvállalati adó alanyai részéről nincs szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség, részükről a kötelezettség gyakorlati képzésessel történő teljesítése sem értelmezhető. Ennek következtében a kisvállalati adóalanyok nem tarthatnak igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel összefüggő normatív csökkentő tétel (vagy annak egy részének) visszaigénylésére.

A KIVA hagyományos adózással való összevetésekor szintén körültekintőnek kell lennie annak az adózónak, amely a szociális hozzájárulási adóból olyan kedvezmények érvényesítésére jogosult, amelyek a kisvállalati adóban nem elérhetők. Ilyen kedvezmények különösen a kutató, fejleszto foglalkoztatása után, vagy a mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után járó kedvezmény, illetve a szabad vállalkozási zónában működo vállalkozások adókedvezménye. Nem érvényesül továbbá a kedvezmény hosszabbított igénybe vételi időszaka GYES-ről visszatérő 3 vagy több gyermekes kismamák esetében.

Figyelem! A munkahelyvédelmi kedvezmények minimális eltéréssel a kisvállalati adóból is igénybe vehetők!

Forrás: nav.gov.hu

Vállalkozást indítanál? Gyere el a képzésünkre! Vállalkozói képzésünkön már a változásokról is szó lesz!

Vállalkozás indítás előtt olvasnál többet róla, mit kell tenni? Egyéni vállalkozás, Kata alá bejelentkezés

További információk a facebook oldalunkon és a Vállalkozás Okosan facebook csoportban.