Kata változások 2022. szeptember

Kata változások 2022. szeptember

2022. szeptember 1-től érvényes KATA változások

 

(2022. évi XIII. törvény a kisadózó vállalkozók tételes adójáról)

 

Kata változások 2022.09.01 - videó

 

Minden katás megszűnik katásnak lenni 2022.08.31-én. Még a szünetelő katás egyéni vállalkozók is.

 

A megszűnő régi katásoknak nincs külön bejelentési kötelezettségük azért, hogy megszűnik a régi katájuk.

 

Régi kata – Új kata

 

Meg kell vizsgálni, ki jogosult az új katára?

Csak főállású egyéni vállalkozó választhatja az új katát!

 

Ki nem választhatja az új katát?

• aki nem egyéni vállalkozó – Evectv. szerint nem e.v.  Például ilyen az egyéni ügyvéd, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó, egyéni szabadalmi ügyvivő, szolgáltató állatorvosi tevékenységre jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély. Ők úgy adóznak, mintha egyéni vállalkozók lennének, de nem azok.
• nem főállású egyéni vállalkozó – azaz máshol van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya. Több munkaviszony esetén össze kell adni az órákat.
• adószámát a NAV a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte, vagy a bejelentés időpontjában adószámtörlés hatálya alatt áll.
• 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységől az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett.
• egyéni cég, betéti társaság, közkereseti társaság, ügyvédi iroda. Kft eddig sem választhatta.

Akit kizártak a katából korábban és még nem telt le a büntető időszak, az választhatja az új katát.

 

Mit jelent a főállású egyéni vállalkozó?

 

Az új kata törvény pontosan definiálja, ki számít főállású egyéni vállalkozónak.

Főfoglalkozású egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozó, KIVÉVE azt, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani, - azaz legyen kevesebb a munkaidő, mint heti 36 óra

b) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, - azaz nyugdíjas

c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,

d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,

e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,

f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,

g) a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül, - azaz társas vállakozó, amit azt jelenti, hogy tulajdonos és ügyvezető egyben. Viszont lehet munkaviszonyos a bt-ben vagy kft-ben, de ne legyen heti 36 óránál több a munkaviszonya, akkor lehet katás, ha a többi feltételnek megfelel.

h) a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, az Evectv. szerint nyilvántartásba nem vett, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozónak minősül, - pl. ügyvéd, állatorvos. Ők úgy adóznak, mint az egyéni vállalkozók, de nem azok!

i) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,

j) a köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig ide tartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is. Azaz nappali tagozatos hallgató.

 

Tehát, ha megtalálod magad a listában, nem lehetsz új katás (pl. 25.000 ft-ot fizettél).

 

Milyen megoldások vannak, ha amúgy megfelelnél annak a feltételnek, hogy kizárólag magánszemélyektől szerzel bevételt?

 

Ha van heti 36 órás munkaviszonyod – legyen kevesebb, mint heti 36 óra.

Ha társas vállalkozó vagy (tag és ügyvezető egyben) – vagy csak tulajdonos legyél vagy csak ügyvezető, vagy legyél munkaviszonyban, kevesebb, mint heti 36 órában.

 

Aki jogosult az új katára, DE …

 

Megszűnik az új kata adóalanyiság, ha




• bejelenti, hogy már nem akar új katás lenni
• megszűnik egyéni vállalkozónak lenni
• számla- vagy nyugtaadás elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatás, igazolatlan eredetű ár forgalmazása miatt mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg neki a NAV.
• törlik az adószámát év végén az adótartozása meghaladja a 100.000 forintot (visszavonják, ha a tartozás a határozat véglegessé válásáig rendezésre kerül).
• 68.20 Ingatlan bérbeadásból bevételt szerez.

• A bevétel megszerzését megelőző nappal, ha a kisadózó az Art. szerinti KIFIZETŐTŐL (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez bevételt, ide nem értve a TESZOR 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevételt, továbbá a fizetési számlán jóváírt kamatot.

Kifizető fogalma

 

a) az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti,

b) kamat esetében, aki a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint természetes személynek kamatjövedelmet fizet ki, a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona terhére az osztalékot juttatják,

c) tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében a megbízott (bizományos),

d) külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki,

e) külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet,

f) minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet,

g) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás tekintetében, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette,

h) az adóköteles nyeremény szempontjából a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a természetes személynek,

i) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § 4. pontja szerinti foglalkoztató, kivéve a Tbj. 87. §-a szerinti külföldi vállalkozást,

j) letétből történő kifizetés esetén nem lehet a hatóság, nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, ügyvéd, közjegyző és a bírósági végrehajtó,


Azaz aki kizárólag magánszemélytől (külföldi magánszemélytől is lehet) szerez bevételt (kivéve taxis) és az egyéb feltételeknek megfelel (főállású egyéni vállalkozó). De ha egy taxis nyugdíjas vagy van máshol főállása, vagy társas vállalkozó stb, ő sem lehet új katás.

Katából átlépés átalányadóba vagy más adónembe - áttérési feladatok nyomtatványszámokkal, határidőkkel

Bejelentkezés az új katába

 

Aki jogosult az új katára, nem válik automatikusan az új kata alanyává, be kell jelentkezni. 2022.08.01-től 2022.09.25-ig lehet beadni a nyomtatványt (22T101E vagy ONYA), és 2022.09.01-től jön létre az új kata szerinti adóalanyiság. A NAV értesít a nyilvántartásba vételről. Ha nem felel meg az új kata feltételeinek, a NAV elutasítja a bejelentkezést és erről határozatot küld.


Az új kata adója

 

Havi 50.000 ft az aktív hónapokra. Azaz megszűnik a 25.000 ft és a 75.000 ft fizetési lehetőség.

Az éves bevételi keretet felemelik 18 millió ft-ra, felette 40% az adó.

Az alanyi mentes áfahatárt nem módosították, maradt 12 millió ft (év elejétől kell számítani).

2022-ben a keret 4*1.500.000=6.000.000 ft. Felette 40%-os adó. Erre az időszakra is kell kata bevallás.

Nem lesz 3 millió ft feletti 40%-os adó és 1 millió ft feletti adatszolgáltatás

Amíg nem szerez bevételt kifizetőtől (nem magánszemélytől) és egyébként megfelel a feltételeknek (pl. nem lesz heti 36 órát meghaladó munkaviszonya), addig lehet új katás.

FRISS információk a kata változásokról!

Katás bt-nek nem kell könyvvizsgálat, ha áttér tao-ra vagy kivára, ha 08.31-én katás.

Katás bt egyszerűsített végelszámolásának kezdete után lehet mellette egyéni vállalkozása (ha legfeljebb 08.31-ig katás volt a bt). Ha nem fejezi be a végelszámolást, törlik az egyéni vállalkozását. Azaz nem kell a beltagot és kültagot cserélgetni. És ha jogosult az új katára, akkor új katás egyéni vállalkozást is csinálhat, de ugye akkor nem lehet tulajdonos és ügyvezető egyszerre tagi jogviszonyban, azaz részmunkaidős munkaviszonyban kell lennie a bt-ben.

Szeptembertől decemberig 8.000.000 ft az átalányadó bevételi értékhatára, aki 08.31-én katás volt és az átalányadót akarja választani. Ha ezt meghaladja, kiesik az átalányadóból visszamenőleg. Kiskereskedelmi tevékenységnél (90%) ezt a bevételi keretet nem korlátozták.

Ez az adómentes részt nem befolyásolja, maradt 2.000.000 ft bevételig (40%-os ktghányadnál) vagy 1.200.000 ft jövedelemig adómentes és nem kell arányosítani. (Bevétel mínusz ktgátalány = jövedelem).

Aki korábban átalányadós volt, és emiatt nem választhatta volna most az átalányadót 4 évig, ezt a korlátozást nem kell figyelembe venni, ha 08.31-ig katás volt.

Katás is lehet ekhos 2022-ben. A kifizetőnek nem kell megfizetnie az ekhot utána.

Régi katásnak teendők

 

Régi kata megfizetése: 2022.09.12-ig az augusztusi katát meg kell fizetni.

Régi kata bevallás – minden régi katásnak (még a szünetelőnek is) 30 napon belül le kell adnia a záró kata bevallást (22KATA).

40%-os adót kell fizetnie annak, aki 01.01-től 08.31-ig aktív katás volt és a bevétele meghaladta a 12 millió forintot (8*1.500.000). Fizetési határidő: 2022.09.30.

 

Mennyit lehet számlázni 2022.08.31-ig régi katásként?

 

12 millió forintig „büntetlenül” lehet bevételt szerezni (ha még számlázol, utána jön az áfa!)

Megszűnés esete miatt még kata bevétel lesz.

Legkésőbb augusztus 31. legyen a teljesítés dátuma és a fizetési határidő is (az nem baj, ha később fizetik ki).

Egy partnertől 3 millió ft-os bevétel felett a bevételt juttató 40%-os adót fizet. Erre azért még várjuk a választ, hogy biztosan így van-e? Ha mégse kell 3 m ft felett 40%-os adót fizetnie a kifizetőnek, ha 09.01 után fizeti ki a katás számláját, az érdekes helyzetet teremt.

Arra azért figyelj, hogy ha 09.01-től nem leszel aktív vállalkozó, akkor nem tudod elvégezni a munkát, így az előreszámlázás nem jó ötlet ebben az esetben.

Ha "magától" fizet a vevő, akkor számlakiállítási kötelezettséged keletkezik, ez a legbiztosabb.

Szerződésmódosítás

 

Pld garantálod, hogy 2022.12.31-ig nem változtatod az áraidat, ha 2022.08.31-ig a vevőd kifizeti a 4 hónapot.

Határozott idejű elszámolásnál a teljesítés dátuma: ha előre számlázol egy időszakot, mint például a bérleti díj, akkor a teljesítés dátuma megegyezik a számla keltével.  Számla kelte: 08.01 Teljesítés időpontja: 08.01 Fizetési határidő: 08.09.

 

Mit tehet egy katás bt, kkt, egyéni cég, ügyvédi iroda, mert nem lehet új katás?

 

Ha folytatja a tevékenységét, akár tao-s lesz, akár kivás, a nyitó mérleghez már nem kötelező a könyvvizsgálat, ha 08.31-én katás. Ha kivás akar lenni, ezt 08.31-ig jeleznie kell egy változásbejelentőn. Ha nem nyilatkozik, automatikusan tao-s lesz.

Végelszámolást indíthat, ehhez nem kell könyvvizsgáló. Ez több hónap is lehet. Alapesetben, ha a bt-ben beltag, nem lehet mellette pl egyéni vállalkozó, de ezt most megváltoztatták, a kisadózó bt-k és kkt-k élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy ha 08.31-én katások, akkor mellette indíthatnak egyéni vállalkozást, ha a végelszámolást megkezdik 09.30-ig.

 

Eladja a katás bt-t.

 

Mit tehet egy egyéni ügyvéd, közjegyző állatorvos, mert nem lehet új katás?

Lehet átalányadós vagy tételes költségelszámolású (vállalkozói szja).

 

Katás iparűzési adó

 

Erről még pontos információ nincs, azt hallottuk, hogy az önkormányzatok automatikusan kirakják a régi katásokat a kata ipából (mint ahogy automatikusan csökkentették a kata ipát a felezőnél), módosítják a 09.15-i ipa előleget és aki új katás lesz, neki 45 napon belül jeleznie kell, hogy az új katában is az iparűzési adót kata szerint akarja majd fizetni. De ez nem hivatalos információ.

Szünetelés

Az egyéni vállalkozó a tevékenységét főszabály szerint legalább egy hónapig és legfeljebb három évig szüneteltetheti.

Az egyéni vállalkozó nyilvántartást a NAV vezeti, ezért az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelését elektronikusan a NAV-hoz kell bejelenteni a Webes Ügysegéden keresztül.

 A szünetelés kezdő napja nem lehet korábbi a bejelentést követő napnál. A szünetelés kezdő napja a bejelentést követően nem módosítható. A szüneteltetés végén a tevékenység folytatását is be kell jelenteni. Ha a 3 év elteltével az egyéni vállalkozó nem jelenti be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását vagy megszüntetését, akkor a szünetelés kezdőnapját követő 3 év elteltét követő napon a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága a törvény erejénél fogva megszűnik.

Aki szünetel 08.31-én, és átalányadós vagy új katás akar lenni, neki is be kell adnia a változásbejelentőt.

A szünetelésről az információ automatikusan átmegy az egyablakos rendszeren keresztül, azaz 101E nyomtatványt nem kell beadni, az egészségügyi szolgáltatási járulékot automatikusan elő fogják írni a folyószámlán és szünetelés mellett is lehet menni munkanélkülire, nem kell megszüntetni hozzá a vállalkozást.

 

Megszüntetés

 

Aki úgy dönt, hogy megszünteti az egyéni vállalkozását, nagyon figyeljen a dátumra, mert nem olyan rég óta csak másnaptól lehet megszüntetni a webes ügysegéden, azaz ha 08.31-től akarja megszüntetni az egyéni vállalkozását, akkor azt 08.30-án kell indítani.

Miből tudsz választani, ha nem lehetsz új katás?

 

Egyéni vállalkozónak:


• átalányadó
• tételes költségelszámolás – vállalkozói szja

 

Társas vállalkozónak:


• társasági adó
• kiva

 

Átalányadó lényege

 

Nem a valós költségszámlák alapján történik a költségelszámolás, hanem igazolás nélkül elszámolható költséghányadok vannak, amelyek mértéke a végzett tevékenységtől függ. Bármilyen tevékenységre választható

 

Ki választhatja az átalányadót?

 

Az átalányadót egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő választhatja.

Minden tevékenységre választható, de a bevételi korlátra figyelni kell.

 

Milyen feltételei vannak az átalányadó választásának?

 

• Az előző adóévben a bevétel nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét. 2022-ben ez 12*200.000*10=24.000.000 forint.
• Várhatóan a tárgyévben sem fogja meghaladni a bevétel összege az éves minimálbér tízszeresét,
• ha kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez, és az előző adóévben a bevétel nem haladta meg az éves minimálbér ötvenszeresét. A 2022-es minimálbérrel számolva ez 12*200.000*50=120.000.000 forint.
• aki egyéni vállalkozóként is ÉS mezőgazdasági őstermelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást,
• év közben kezdő vállalkozó is választhatja, de ebben az esetben figyelni kell a bevételi értékhatárra, amit napra kell számolni, azaz arányosítani kell a bevételi értékhatárt,

Adóévenként az adóév egészére lehet választani. Nyilatkozni kell róla, ami visszavonásig érvényes.

Azaz év közben - alapesetben - nem lehet kilépni belőle. Viszont az új kata év közben is választható (következő hónaptól), így mégiscsak ki lehet lépni az átalányadóból. Vagy ki lehet esni az átalányadóból, akkor viszont az átalányadó választásától visszamenőlegesen is átkerül a normál tételes egyéni vállalkozói adózás alá (vállalkozói szja).

Mi számít bevételnek az átalányadóban?

 

Bevételnek a megszerzett vállalkozói bevétel minősül, azaz amit megkaptunk akár készpénzben, akár átutalással. Ezt hívjuk pénzforgalmi szemléletnek.

  

Nem számít bevételnek

 

Nem minősül vállalkozói bevételnek a vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez költségei fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatás

 

Elismert költséghányadok az átalányadóban

 

Az igazolás nélkül elszámolható költséghányadok a következőek:

• 40%
• 80%
• 90%

Hogy melyik költséghányadot alkalmazhatod, az a végzett tevékenységtől függ, pontosabban amelyikből bevételt szerzel.

Költséghányadok

40%-os költséghányad

Ez az alapeset. Ha nem férsz bele a 80%-os vagy a 90%-os költséghányadba, akkor a 40%-os költséghányad vonatkozik rád.

80%-os költséghányad

• mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
• mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
• halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
• feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;
• építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
• ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29)

• a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
• számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
• fényképészet (TESZOR 74.20);
• textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);
• a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).
• ÉS kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó. Ez azt jelenti, hogy ha nem kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez, hanem mellette van másik végzett tevékenység is, akkor 80%-os költséghányadot lehet csak alkalmazni.

 

90%-os költséghányad

• Az alkalmazhatja a 90%-os költséghányadot, aki az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt (azaz más tevékenységből nem lehet bevétele)
• mezőgazdasági őstermelő.


Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem jogosult, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.

Az átalányadó alapja

 

Bevétel (ami befolyt) mínusz költséghányad (mértéke a végzett tevékenységtől függ) = JÖVEDELEM.

Azaz, ha a havi bevételünk 1.000.000 forint és 40%-os költséghányad alkalmazására vagyunk jogosultak, akkor a költséghányad összege 400.000 forint és a jövedelem 1.000.000 - 400.000 = 600.000 forint. Ez lesz a kiindulási adóalap. (Aztán ezt még korrigáljuk a mentesített adóalappal.) Viszont az iparűzési adónál nincs mentesített adóalap.

 

Fizetendő adók és járulékok

A jövedelem (adóalap) után fizetni kell

• 15% személyi jövedelemadót
• 18,5% társadalombiztosítási járulékot
• 13% szociális hozzájárulási adót. 


 

Nyereségadó és osztalékadó fizetési kötelezettség nincs.

 

Adómentes rész - mentesített adóalap

Az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. 2022-es minimálbérrel számolva ez 12*200.000/2=1.200.000 forint.

Nincs arányosítás, azaz az év közben kezdő átalányadózóra is ez az összeg vonatkozik.

Ha az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni.


Azaz, ha az éves bevételünk 20.000.000 forint és 40%-os költséghányadot alkalmazunk, akkor az adóalap így néz ki.


Bevétel: 20.000.000 forint

Költséghányad 40%: 8.000.000 forint

Jövedelem (adóalap): 12.000.000 forint

Mentesített adóalap: 1.200.000 forint

Módosított adóalap: 10.800.000 forint.

Átalányadó – minimum TB járulék és SZJA

 

Minimum tbjárulék és szochó főállásban

Figyelni kell arra, hogy főállásban a minimálbér vagy garantált bérminimum után akkor is meg kell fizetni a minimum tbjárulékot és a szochot, ha van mentesített adóalap. Tehát nincs olyan főállásban, hogy nem fizetünk semmit, a minimumot meg kell fizetni.

 

Személyi jövedelemadó

 

Személyi jövedelemadó előleget negyedévente kell fizetni (de lehet havonta is), azaz negyedévente összeadjuk a befolyt bevételt, figyelembe vesszük azt a költséghányadot, amire jogosultak vagyunk, levonjuk a mentesített összeget, és a fennmaradó rész után kell megfizetni a 15% személyi jövedelemadót. Majd az éves szja bevallásban kell az egész évről elszámolni.


Szja előleget akkor kell fizetni, ha a fizetendő összeg elérte a 10.000 forintot. Ha már egyszer elérte, akkor utána göngyölítetten kell figyelembe venni.

Társadalombiztosítási járulék

 

A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5%. Alapesetben a jövedelem után kell fizetni, havonta. Amennyiben adott hónapban nincs jövedelme a vállalkozásnak, akkor először is azt kell megnézni, hogy milyen jogviszonyban van a vállalkozó.

Főállásban legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum után meg kell fizetni a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot. A végzett tevékenységtől függ, hogy a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kell alapul venni. Szakképzettséget igénylő tevékenységnél a garantált bérminimummal kell számolni.

Mellékállásban, azaz, ha például rendelkezel heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal vagy társas vállalkozóként megvan a biztosítási jogviszony, a ténylegesen realizált jövedelem után kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni, azaz ha adott hónapban nincs jövedelmed, akkor nem kell tbjárulékot fizetni.

Nappali tagozatos hallgatóként ugyanaz a szabály, mint mellékállásban.

Saját jogú nyugdíjasként nem kell tb járulékot fizetni.

 

Szociális hozzájárulási adó


 

Alapesetben a jövedelem után 13%-os szociális hozzájárulási adót kell fizetni.

Itt is hasonló a szabály, mint a társadalombiztosítási járuléknál, azaz először azt kell megnézni, milyen jogviszonyban van a vállalkozásunk.

Amennyiben főállású vállalkozó vagy, akkor a jövedelem után, de legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum 112,5%-a után kell megfizetni havonta a szociális hozzájárulási adót.

Amennyiben mellékállású (36 órát elérő munkaviszony vagy társas vállalkozói jogviszonyban biztosított) vagy nappali tagozatos hallgató a vállalkozó, akkor nincs kötelező minimum szociális hozzájárulási adó, csak a ténylegesen realizált jövedelem után kell megfizetni az adót, figyelembe véve a mentesített adóalapot. Azaz, ha kevés a bevételünk, akkor ez akár nulla forint is lehet. Ez leginkább a 80%-os és a 90%-os költséghányadnál lehet érdekes.

Saját jogú nyugdíjas nem fizet szociális hozzájárulási adót az átalányban keletkezett jövedelme után.

Összefoglalva a fizetendő adókat és járulékokat

A mentesített jövedelemmel, az a lényeg, hogy főállásban legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum után meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót minden hónapban. Amennyiben a jövedelem ennél magasabb, a mentesített részt igénybe lehet venni és a fennmaradó összeg után kell megfizetni az adót és járulékot.

Mellékállásban vagy társas vállalkozói jogviszony mellett, továbbá nappali tagozatos hallgatóként nincs kötelező minimum társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó, csak a tényleges realizált jövedelem után kell fizetni, figyelembe véve a mentesített adóalapot.

Saját jogú nyugdíjasként csak szja fizetési kötelezettség van a mentesített jövedelem feletti rész után, azaz se tbjárulékot, se szochot nem kell fizetni.

 

Adókedvezmények

 

Átalányadózó egyéni vállalkozóként a következő kedvezmények érvényesíthetőek (ebben a sorrendben):

• a négy vagy többgyermekes anyák kedvezménye,
• a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
• a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott betegségek esetén járószemélyi kedvezmény,
• az első házasok kedvezménye, és
• a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető családi kedvezmény.

 

Nyilvántartási kötelezettség

 

Ugyan „hivatalos” költségelszámolás nincs, mert elismert költséghányadok vannak, de attól még a költségszámlákat el kell tenni, ha voltak. Az evánál is így volt. Azaz ez kötelező, másrészt meg jól jöhet, ha valaki kiesik az átalányadóból és visszamenőleg a vállalkozói személyi jövedelemadó alá fog tartozni.

Az átalányadózó vállalkozó a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig megőrzi. Azaz a bevallás határidejét követő 5. év végéig meg kell őrizni, viszont önellenőrzés esetén újraindul az 5 év, ha az adózó számára visszatérítést tárt fel az önellenőrzés

Havi járulékbevallási kötelezettség van, még akkor is, ha ez esetleg nullás.

Szja bevallás csak a következő évben kell, viszont szja előleget negyedévente fizetni kell, ha az meghaladja a 10.000 forintot.

Ha áfás lesz az átalányadózó, akkor ugye áfabevallás is kell és az azt alátámasztó analitika.

Belépés az átalányadóba

 

Átalányadózást lehet választani a vállalkozás indításakor a webes ügysegéden vagy az éves szja bevallásban a következő évre.


Az szja bevallás benyújtási határideje május 20, de ugye azért előtte már 4 hónapra be kell küldeni az 58-as járulékbevallást, amiben már átalányadó szerint adózik a vállalkozó, de még nem is jelezte a hatóság felé, hogy ő átalányadózást választott. Ebben az 58-as járulékbevallásban kell megfelelően kitölteni a számokat, ebből fogja tudna a NAV, hogy átalányadózó.


Azaz elvileg nem lehet év közben választani az átalányadót működő vállalkozás esetében, gyakorlatilag meg lehetséges, mert a Kata törvény erre lehetőséget ad, hogy ha valaki kilép a katából, akkor rögtön be is léphet az átalányadó alá, ha megfelel a feltételeknek.

Mire figyelj, ha 2022-ben átalányadós akarsz lenni?

Ki választhatja október 31-ig szeptember 1-től visszamenőleg az átalányadót régi katásként?

 

Az is dönthet az átalányadózás mellett, aki 2022. augusztus 31-én a régi kata alanya és nem választhatja az új kata szerinti adózást, mert tevékenysége alapján nem az Evectv. szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban van bejegyezve (például az egyéni ügyvéd). Az új kata szerinti adóalanyiság választására nem jogosult, 2022. augusztus 31-én a régi katát alkalmazó egyéni vállalkozó az átalányadózás választását a 2022. adóévre vonatkozóan 2022.október 31-éig jelentheti be. (NAV információs füzet)

 

Kinek kell augusztus 31-ig bejelenteni, hogy ha átalányadós akar lenni 2022-ben?

 

Augusztus 31. a határidő az átalányadó választására annak, aki nem tartozik az előző körbe (azaz nem katás bt, ügyvéd, főállású, nyugdíjas, nappali tagozatos hallgató stb, mert nekik megtiltották, hogy katások legyenek 09.01-től), de tudja, hogy kifizetőtől szerezne bevételt.

 Az átalányadózás annak is kedvező lehet, aki 2022. augusztus 31-én a régi kata alanya és az új kata szabályait nem kívánja alkalmazni, például azért, mert kifizetőkkel szokott szerződést kötni. Ebben az esetben az átalányadózás választására vonatkozó nyilatkozat 2022. augusztus 31-ig tehető meg. (NAV információs füzet).

 

Tehát aki azért nem lesz új katás, mert kifizetőtől szerezne bevételt, neki nem október 31. a határidő az átalányadó választására, hanem augusztus 31!

 

Az átalányadót év közben elvileg nem lehet választani, gyakorlatilag eddig működött, hogy ha kilépsz a katából, és rögtön választod az átalányadót, akkor mégiscsak lehettél év közben átalányadós.

De mivel minden katás megszűnik katásnak lenni 08.31-én, így, ha szeptemberben találod ki, hogy októbertől akarsz átalányadós lenni, nem teheted meg, mert szeptemberben már nem vagy katás, azaz így csak 2023.01.01-től lehetnél átalányadós.

A tevékenységét év közben kezdő, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerinti adózásból év közben saját elhatározás alapján kilépő egyéni vállalkozót is megilleti az átalányadózás választásának joga azzal, hogy ilyen esetben a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni. (NAV információs füzet).

 

(1) A kisadózói adóalanyiság megszűnik

 

a) a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem e törvény szabályai szerint teljesíti;

.

.

g) a bevétel megszerzését megelőző nappal, ha a kisadózó az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez bevételt, ide nem értve a TESZOR 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevételt, továbbá a fizetési számlán jóváírt kamatot.

Azaz, ha 08.31-én kiraknak a régi katából és te választod, hogy új katás akarsz lenni, és menet közben mégiscsak lenne bevételed kifizetőtől, de nem várod meg, hogy erre sor kerüljön, akkor él a régi-új szabály, hogy kilépsz a katából a következő hónaptól és egyben belépsz az átalányadóba, de ezt csak akkor teheted meg 08.31 után, ha új katás vagy.

 

Menekülési útvonal lehet még, hogy az új katát 09.25-ig lehet választani, azaz új katás leszel, és még szeptemberben beadod a változásbejelentőt, hogy kilépsz a katából és átlépsz az átalányadóba (ilyenkor két kata bevallás kell majd), de erre inkább ne játszatok, mindenkinek az maradjon meg a fejében, hogy ha 2022-ben átalányadós akar lenni, akkor 08.31-ig nyilatkozzon erről.

 

Kilépés az átalányadóból

 

Év közben nem lehet kilépni az átalányadóból alapesetben, mert az átalányadót adóévre lehet választani. De ki lehet esni, ha meghaladja az értékhatárt az átalányadózó vagy számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért véglegesen mulasztási bírságot kapott és a határozat véglegessé vált.

Továbbá van egy olyan lehetőség, hogy be lehet lépni év közben az új katába, és akkor mégiscsak kiléphet az átalányadó alól. De ha a katából is kilép év közben, akkor az „év eleji tevékenysége” is vállalkozói szja alá fog kerülni, úgyhogy ezzel óvatosan.

Ha valaki kiesik az átalányadóból, akkor visszamenőleg átkerül a vállalkozói személyi jövedelemadó hatálya alá, attól az időponttól, amikor átalányadós lett.

Ha év közben szünetel az egyéni vállalkozás, akkor a szünetelés napjainak számával csökken a bevételi keret, azaz kevesebb napok számával kell szorozni a bevételi keretet.

 

Mikor választható újra az átalányadózás?

 

Kilépés éve +4 adóév után.

 

Átalányadó és az áfa

 

Átalányadózó is lehet áfás, sőt bizonyos esetekben kötelező is.

Az alanyi mentesség éves szinten 12 millió forintig választható működő vállalkozásnál. Év közben induló vállalkozásnál ezt az értékhatárt arányosítani kell. Viszont, ha indulás után szünetel, akkor ezt már nem kell figyelembe venni az értékhatár számításánál.

Itt a teljesítés dátuma számít, nem az, hogy befolyt-e az adott számla összege, azaz nincs köze a pénzügyi teljesítéshez.

Nem év közben kezdő vállalkozónál a szünetelés nincs hatással az áfakeretre, ugyanúgy a 12 millió forintot kell figyelembe venni, ha esetleg szünetelt is év közben.

Amennyiben áfás lett az átalányadózó, akkor a befolyt bevételei után megfizeti az áfát (itt van egy 45 napos szabály, ami azt jelenti, hogy ha nem folyt be a számla ellenértéke, akkor is 45 nap múlva a teljesítéstől számítva be kell állítani fizetendő áfaként az áfabevallásba, ez kiküszöbölhető, hogy ha valaki a pénzforgalmi áfát választja) és a költségszámlái áfatartalmát meg levonásba helyezi.

Átalányadó és az iparűzési adó

 

Iparűzési adót az átalányadózó egyéni vállalkozónak is fizetnie kell, amennyiben a székhelyén vagy telephelyén van iparűzési adó fizetési kötelezettség. 

Az iparűzési adó számítási módja

A jövedelmet (bevétel mínusz elismert költséghányad) fel kell szorozni 1,2-vel és ezután kell megfizetni a maximum 2%-os iparűzési adót. Ez a 2% lehet kevesebb vagy akár nulla is (iparűzési adó mentes az adott település). Azzal a kiegészítéssel, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységéből származó – bevételének 80 százaléka.

2022-ben az iparűzési adó „felező”t is igénybe lehet venni rá.

Tételes költségelszámolás – vállalkozói szja

 

 A tételes költségelszámolás lényege, hogy a vállalkozás érdekében felmerülő költségeket levonjunk a bevételből és ezután fizetjük meg az adót. Itt gyűjteni kell a számlákat és törvényben meghatározott szabályok szerint számolhatjuk el.

Az szja törvény határozza meg a vállalkozói személyi jövedelemadó alá tartozó vállalkozás szabályait.

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységéből származó jövedelmét úgy állapítja meg, hogy a vállalkozói bevételből levonja az elismert és igazolt költségeket.  

Azt, hogy mi számít bevételnek és költségnek, az Szja tv felsorolja.

 

Az adó alapja

 

Az adó alapja a bevétel mínusz költségek plusz-mínusz a módosító tételek.

Az egyéni vállalkozónak a vállalkozói személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége kiszámítása előtt meg kell állapítania, hogy a tárgyévi egyéni vállalkozásból származó jövedelme alapulvételével kiszámított vállalkozói adóalap összege elérte-e a jövedelem-(nyereség-)minimumot.

Jövedelem (nyereség-) minimum

 

Jövedelem-(nyereség-)minimumnak a tárgyévi adóalapba beszámító vállalkozói bevétel 2 százalékát kell tekinteni.

 

Hasonlítási alap

 

Azaz először meg kell nézni, hogy mennyi a bevétel 2%-a, és ha ez nagyobb, mint a bevétel mínusz költség, akkor a minimumadót kell fizetni, ha viszont a bevétel mínusz költség nagyobb, mint a minimum adó alapja, akkor ez lesz az adóalap, ami után meg kell fizetni az adót (vállalkozói adóalap).

 

Az adó mértéke

 

A vállalkozói adóalap után az adó mértéke 9 százalék.

Ez a vállalkozói személyi jövedelemadó csökkenthető a kisvállalkozások adókedvezményével.

 

A vállalkozói osztalékalap és az adó mértéke

 

A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelemből kell kiszámítani. Az adózás utáni vállalkozói jövedelem a vállalkozói adóalapnak a megállapított vállalkozói személyi jövedelemadó összegével, valamint nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap után külföldön fizetett adóval csökkentett része, növelve a kisvállalkozói kedvezménnyel.

 

Az osztalékadó mértéke


 

Az adózás utáni vállalkozói jövedelem után még fizetni kell 15%-os személyi jövedelemadót és 13%-os szociális hozzájárulási adót.

A szociális hozzájárulási adónak van maximális mértéke, a minimálbér 24-szerese, azaz maximum ezután az összeg után kell megfizetni a 13%-os szociális hozzájárulási adót. Ezt az alapot még lehet csökkenteni, pl a bruttó munkabér vagy vállalkozói kivét összegével, vagy bérleti díjként kapott bevétel összegével.

 

Veszteségelhatárolás

 

Az egyéni vállalkozónak lehetősége van a veszteség elhatárolására, vagyis arra, hogy a bevételt meghaladó költségeket a következő öt adóév egyéni vállalkozásból származó jövedelmével szemben számolja el.

Az adóév elhatárolt veszteségét a korábbi évekről áthozott, elhatárolt veszteség figyelembe vétele nélkül kell megállapítani. Az elhatárolt veszteségek levonásánál a korábbi évekről áthozott veszteségeket kell először figyelembe venni.

A veszteség elhatárolásához nem kell engedélyt kérni a NAV-tól, ha a veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Az adóévben elhatárolt veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított vállalkozói adóalap 50 százalékáig érvényesíthető.

 

Társasági adó

 

Társasági adónál szintén a bevétel mínusz költség után kell adózni (+- módosító tételek). A nyereségadó 9%, mint az egyéni vállalkozásnál, csak itt társasági adónak hívjuk.

Ha megfizettük a nyereségadót, attól még ez a pénz nem a miénk, azaz nem lehet csak úgy kivenni, meg kell fizetni tulajdonosként az osztalékadót is.

Az osztalékadó mértéke itt is ugyanaz, mint az egyéni vállalkozónál – 15% szja, 13% szocho a maximális korlát figyelembevételével – azzal a különbséggel, hogy társas vállalkozónak nem kötelező kivenni az osztalékot. Azaz dönthet úgy, hogy egy későbbi évben, az akkor érvényes adókulcsok szerint fogja leadózni.

A társasági adót – ahogy a neve is mutatja – társaságok választhatják, azaz egyéni vállalkozó nem.

Kiva – kisvállalati adó

 

A kata „mintájára” alkottak egy kedvező adónemet a kisvállalkozások számára, ez a kiva, a kisvállalati adó. Kezdetben ez elég bonyolult volt, és nem is igazán terjedt el, viszont egyre kedvezőbb lett, és bizony érdemes összehasonlítani a társasági adóval, mert sokszor jobb lehet a kiva.

 A kiva lényege, hogy a munkabér, vállalkozói kivét után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, továbbá nincs nyereségadó, helyette van a kiva, viszont az osztalék után is meg kell fizetni a kivát.

 

Kinek jó a kiva?

 

Akinek sok alkalmazottja van, jellemzően bankszámlán keresztül történnek a cég pénzügyei, nem akar osztalékot kivenni és vannak beruházásai.


 

A kiva alapja

 

A személyi jellegű ráfordítások után 10% kivát kell fizetni. Ezt az alapot módosíthatja – növelheti vagy csökkentheti – ha van beruházásunk, változik a pénztáregyenlegünk vagy osztalékot akarunk kivenni.

Itt sem kötelező osztalékot kivenni, viszont ha mégis ezt tesszük, akkor az osztalék után is meg kell fizetni a 10%-os kivát. Csak olyan osztalék után kell kivát fizetni, ami már a kivás időszak alatt keletkezett.

Áfa

 

Ha régi katásként kiszámláztad 08.31-ig a 12 millió ft-ot és utána átalányadósként még számlázol (belföldre), áfás leszel.

Január 1-től működő vállalkozásnak nem kell arányosítani az áfát, jár a 12 millió ft-os keret, se a szünetelés, se a megszűnés nem befolyásolja ezt a keretet. Csak év közben kezdőnél kell arányosítani. Napra kell nézni. Nincs jelentősége, hogy kifizették, a teljesítés dátumát kell figyelembe venni.

 

Vállalkozói bankszámla

 

Ha áfás egyéni vállalkozó leszel, akkor kötelező a vállalkozói bankszámla. Cégnek meg mindenféleképpen kötelező, akár áfás vagy sem.

 

Munkaviszonytól való elhatárolás

 

Mivel még mindig olcsóbb átalányadós egyéni vállalkozóval dolgozni egy cégnek, mintha bejelentené alkalmazottnak teljes összegen, ezért felmerül a kérdés, hogy itt vizsgálják-e a burkolt munkaviszony lehetőségét?

A burkolt munkaviszony nem attól függ, hogy valaki milyen adózású, katás és átalányadós is lehet ilyen, a katánál le volt írva, hogy mikor nem minősül annak, átalányadónál nincs így meghatározva.

 

Kell-e könyvelő az átalányadóhoz?

 

Határozottan igen a válasz. Egyéni vállalkozóként a saját vagyonoddal felelsz, egy rossz helyre tett X vagy egy be nem küldött változásbejelentő bizony jelentős károkat okozhat, bízd inkább szakemberre, aki vállalja érted a felelősséget, azaz nem a te ügyfélkapudat használja, hanem meghatalmazással dolgozik, van köztetek szerződés, van felelősségbiztosítása.