„Hogy a kakukkfüttybe lehet a vállalkozásom veszteséges?”
Veszteséges sokkal könnyebben lehet egy vállalkozás, mint hinnéd. Akár még úgy is, hogy orbitális bevételeid vannak. És hidd el, ilyenkor – hacsak nem valami irgalmatlan kutyaütőt fogtál ki – nem a könyvelőd a hibás. Hanem az, aki a vállalkozásod pénzügyeiért (és nem a könyveléséért) felel. Hanem te, a vállalkozó. Himer Csilla, a kisvállalkozások kreatív kontrollere megmutatja, hol vannak a banánhéjak, amiken jobb nem elcsúszni.
Veszteséges vállalkozás, mondd, akarsz-e lenni?
Szerintem nincs épeszű vállalkozó, aki erre a kérdésre azt válaszolná, hogy igen, veszteséges akarok lenni. Ha mégis, akkor ő csak jogállása szerint vállalkozó. (Egyébként ügyeskedő.)
Miért merem ezt mondani?
Mert vállalkozni – elvileg – mindenki azért vállalkozik, hogy pénzt keressen. (Lehetőleg jóval többet, mint amit alkalmazottként kapna.) Ha ez nem így van, akkor csak hobbiból dolgozol. Valószínűleg ez sok mindenkinek jó lesz (beszállítóknak, alvállalkozóknak, nemfizető ügyfeleknek, az államnak, mert adót azt, ugye, muszáj fizetni) – csak te purcansz ki tőle. Meg a családi kassza (is). Ha a családi kassza mégis szilárdan áll, az két dolgot jelenthet:
- vagy a párod keres olyan jól, hogy meg sem kottyan nektek, ha te a családi kasszából pótolod a céges hiányaidat (bár kétlem, hogy ezt a párod hosszú távon tolerálná)
- vagy valami simli van a céged pénzügyeivel... (ezt nem is ragozom tovább, ellenben a NAV szeret az ilyesmikre ráugrani)
Szóval szerintem a saját jól felfogott érdekében nincs olyan vállalkozó, aki akár csak egy évben is veszteséges akarna lenni. (Ugye?)
De hogy a kakukkfüttybe lettem mégis veszteséges???
Szerintem van jónéhány könyvelő az országban, akik könyvet tudnának írni az olyan ügyfeleik eseteiből, akik éves zárás után kidülledt szemmel és nyaki artériákkal, valamint habzó szájjal teszik fel nekik ezt a kérdést. A következő mondat általában az szokott ilyenkor lenni a vállalkozó részéről, hogy „De hát X millió bevételem volt!”
Valóban nem könnyű napirendre térni a tény felett, hogy milliós nagyságrendben áramlott be a pénz a vállalkozásba – és a számok tanúsága szerint valahol elfolyt. De hol?
Nagyjából ezer helyen tehette. A pénznek ugyanis megvan az a rossz szokása, hogy ha nem követik szoros emberfogással, akkor arra kóborol el, amerre neki tetszik – anélkül, hogy észre vennéd. Ha nem biztosítod az ezer helyet, akkor a pénz valóra is váltja a legrosszabb rémálmodat: nem egyszerűen elfolyik, hanem egyenesen romba dönti a cégedet.
Veszteséges vállalkozás születik
Mégpedig abban a pillanatban, ahogyan a kiadáskontroll megszűnik. Ha soha nem is volt, akkor gyakorlatilag már az indulás pillanatában csődbe mentél, csak még nem tudsz róla – mert még agonizálsz egy kicsit.
A nagy bevételek sokszor segítenek is elnyújtani ezt az agóniát: a vállalkozó azt hiszi minden a legnagyobb rendben, hiszen dől a pénz, van sok vevő, fizeti az alkalmazottakat és a számláit, no meg az adókat. Mi lehet akkor a gond?
Sorolom:
- nem tervezett beruházás – hiszed, nem hiszed, még milliárdos forgalmú cégekkel is megesik néhanapján, hogy egyszerűen nem tervezik be a pénzügyeikbe (rendesen) a beruházások összegét.
- rosszul kalkulált hitel – a hitelek jó dolgok, mert pénzhez jut általa a vállalkozás. De aztán már csak kiadás. Rendszeres – és összességében nagyobb, mint amennyi összeget kaptál. Ha ezt nem tervezed be, úgy elszállhatnak a kiadásaid, mint a Red Arrows sugárhajtású gépei a légi bemutatón.
- készletezési hibák – ha a nem megfelelő tárolás miatt tönkre megy a cucc még a raktárpolcon, az bizony veszteség.
- vagyonbiztonsági hiányosságok – az sem tesz jót a nyereségednek, ha kilopják a szemed, pontosabban a készleted.
- beszerzési hibák – ezek sokszor a rossz piackutatás miatt következnek be, de van úgy, hogy a biztonságra törekvés miatt készletez túl a vállalkozó. Ezzel az a baj, hogy a nem forgó készletekben álló pénzed ugyan vagyonként az eszközök között nyilván lesz tartva a könyveidben, de bevétel híján az eredményre nem lesz pozitív hatással.
- értékesítési hibák – ez is felhalmozódott készlet képében jelentkezik, csak ebben az esetben azért áll a készletekben a pénzed, mert az értékesítésed nem működik jól. Lehet, hogy a kurrens készleteid forognak, de ha túl sok pénz áll olyan készletekben, amit sehogyan sem tudsz eladni, akkor ez sem nyereségként fog jelentkezni...
- szervezetlenség – amikor a munkakörök, és a velük együttjáró feladat- és felelősségi körök nincsenek leszabályozva... és ezért nincsenek munkák elvégezve. Képzeld el a helyzetet, amikor kiderül, hogy egy nagyobb munka elvégzése után több hónappal(!), hogy azért nincs bevétel, mert mindenki azt hitte, hogy a másik már régen kiállította a vevőnek a számlát... (Ez megtörtént!)
- kintlévőségek – ezt talán nem is kell magyarázni, hogy ez miért gond. Arra azonban felhívnám mindenki szíves figyelmét, hogy a kintlévőség nemcsak elmaradt bevételt, hanem be nem hajtott, viszont befizetendő ÁFA-t is jelent – ergo neked kell megfinanszírozni a ki nem egyenlített számlában szereplő ÁFA-t is...
- a gyöngyszem: rossz árazás – a nyereséged legnagyobb gyilkosa, ahol még azelőtt eldől, hogy nyereséges leszel-e, vagy veszteséges, ha rosszul árazod be a termékeidet, szolgáltatásaidat – és esetleg nemhogy hasznod nincs, de még a költségeid sem térülnek meg az áraidban.
Plusz még amit az élet produkálhat, de nagyjából ezeken a területeken folyhat el a legtöbb pénze egy vállalkozásnak – és okozhatja azt, hogy veszteséges lesz.
Veszteséges vagyok – merre keressem a kiutat?
Jó hírem van: ha nem vagy évek óta folyamatosan veszteséges, vagyis ez csak egyszeri, éppen ezért kirívó történet, akkor a vállalkozásod nem reménytelen eset. Van is néhány tippem, mivel kezdd:
- ülj le a könyvelőddel, és beszélj át vele mindent! – különös tekintettel arra, hogy milyen eszközeid, vagyontárgyaid vannak ténylegesen, mi az, ami mozdítható, mi az, ami nem mozdul (pl. készlet), mennyi az amortizáció, van-e hiteled, az milyen kötelezettségekkel jár, melyek a legsürgősebb kötelezettségek, vannak-e kintlévőségeid stb.
- vezess cash-flow nyilvántartást! – tudd, mikor jön be pénzed és mennyi, és mikor megy ki és mennyi. Így nem lehet olyan pénzmozgás, amiről nem tudsz, nem lepődhetsz meg rajta, hová tűnt a pénz. Illetve azt is tudni fogod, mikorra kell mindenképpen bevétel – és csinálj egy kampányt vagy akciót.
- tartsd nyilván az ÁFA-dat! – nem, nem a könyvelő fogja megmondani következő hónapban, hogy mennyi volt az ÁFA-d. Neked azt folyamatosan tudnod kell. Miért? Mert az ÁFA nem a tiéd! Hanem a költségvetésé. Az, hogy momentán nálad van, nem jelenti azt, hogy az a tiéd. A máséra meg vigyázz, különösen, ha olyan behajtója van, mint a NAV.
- készíts marketing- és értékesítési tervet! – tudd, hogy mikor mennyit akarsz eladni és hogyan! Különben miből lenne bevételed?
- csinálj piackutatást! – ez méltatlanul elhanyagolt terület szinte minden kisvállalkozásban. Pedig csak jó lenne tudni, hogy akinek el akarod adni a cuccodat, annak tényleg kelleni fog-e, úgy fog-e kelleni, ahogyan te akarod neki adni, kell-e neki még más is mellé, és milyen áron?
- vizsgáld felül az árazásodat! – ha már ismered a költségeidet (a cash-flow kimutatásból) és az értékesítési darabszámaidat az értékesítési terveidből, már megvan a jó kiindulási alapod, hogy tisztességes árakat is számolj.
- vizsgáld felül az árstratégiádat! – na, ez egy másik történet. Ez alapvetően arról szó, hogy a termékéletciklus, de akár egy év alatt is (szezontól függően) hogyan alakítod az áraidat. Mikor használsz dömpingárat, mikor dolgozol behatoló árstratégiával, mikor lefölözővel? Költségalapú árazást használsz-e, vagy értékalapút? Esetleg dinamikusan árazol? Ha nincs ötleted, hogy hogyan fogj neki, akkor nézz szét itt! ›››
- készíts munkaköri leírásokat, vizsgáld felül a tevékenységeket, szervezd újra a folyamataidat! – ha nemcsak azt lehet tudni, kinek mi a dolga, hanem a folyamatokat hatékonyabbá is teszed, az már bevételnövelő tényező. És sokszor költségcsökkentő is.
- hajtsd be a kintlévőségeidet! – ha másképp nem megy, bízz meg vele egy követeléskezelő céget.
- kvalifikáld a vevőidet! – erre azért van szükség, hogy csak olyanok legyenek a vevőid, akik értékelik is a munkád, és ezért nem is jut eszükbe, hogy ne fizessenek ki, vagy hogy vitatkozzanak az áraidon.
- ha valamiért mégsem boldogulsz a vállalkozásod gatyába rázásával, akkor kérj segítséget! – nem szégyen az, pláne, hogy akár már egy hónap alatt is megtérülhet az ára.
Csengő kasszát és sikeres vállalkozást!
Himer Csilla
kisvállalkozások kreatív kontollere
