Pmt adminisztráció egyszerű, automatizált megoldással

Pmt adminisztráció egyszerű,

automatizált megoldással

 

Pmt: törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

 

Ki tartozik a Pmt alá?

Milyen feladataid vannak, ha a Pmt alá tartozol?

 

Ebben a cikkben bemutatjuk a legfontosabb Pmt-vel kapcsolatos teendőket, és hogy milyen az, ha nem táblázatokkal, Word dokumentumokkal, különböző emlékeztetőkkel kell helytállni a Pmt. útvesztőiben.

 

Törvényi háttér

2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

A törvény célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelőzze és megakadályozza a büntetendő cselekmények elkövetéséből származó pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatását.

Kire vonatkozik a Pmt?

 

• a) hitelintézetre;
• b) pénzügyi szolgáltatóra;
• c) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre;
• d) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárra;
• e) nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzőre;
• f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőre;
• g) könyvvizsgálói tevékenységet végzőre;
• h) könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzőre;
• i) játékkaszinót, kártyatermet működtetőre vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezőre;
• j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőre;
• k) árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;
• l) ügyvédre, ügyvédi irodára, európai közösségi jogászra, európai közösségi jogászi irodára (a továbbiakban együtt: ügyvéd), kamarai jogtanácsosra, közjegyzőre;
• m) bizalmi vagyonkezelőre;
• n) virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóra;
• o) letétkezelő pénztárca-szolgáltatóra;
• p) kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedelmével vagy közvetítésével foglalkozó szolgáltatóra olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot;
• q) kulturális javak (műalkotások, régiségek) tárolásával vagy kereskedelmével szabadkikötőkben foglalkozó vagy közvetítőként szabadkikötőkben eljáró szolgáltatóra olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot; és
• r) székhelyszolgáltatóra.

 

A törvény hatálya kiterjed arra, aki Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában vagy harmadik országban rendelkezik székhellyel, és Magyarországon létesített tartós, üzleti egysége révén – ideértve a fióktelepet is – az ügyfelek számára állandó belföldi jelenlét formájában közvetlenül kínál az előző bekezdésben meghatározott szolgáltatást Magyarországon.

 

A törvény hatálya kiterjed arra, aki

• a) a szolgáltató ügyfele, vagy annak rendelkezésre jogosultja, képviselője, meghatalmazottja;
• b) a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, illetve segítő családtagja;
• c) kamarai jogtanácsos irányításával ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadóként (a továbbiakban: jogi előadó) ügyvédi tevékenységet gyakorol.

 

Nem tartozik a törvény hatálya alá

 

• a) a szolgáltatónak a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a munkáltató által a munkavállalójának adómentesen vagy kedvezményes adózás mellett juttatható támogatáshoz kapcsolódó tevékenysége, ha a támogatásként kapott pénzösszeget kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott áruk vagy szolgáltatások korlátozott körére lehet felhasználni,
• b) a pénzügyi szolgáltatónak a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott hitelreferencia szolgáltatása, valamint fizetési rendszer működtetésével kapcsolatos tevékenysége,
• c)  az adók, bírságok, illetékek megfizetésére irányuló, fizetési számlára történő befizetés teljesítése.

 

Ügyfél-átvilágítási kötelezettség

 

A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni

• a) az üzleti kapcsolat létesítésekor;
• b) a négymillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;
• c) árukereskedő esetében a hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor;
• d) háromszázezer forintot meghaladó összegű,  meghatározott pénzátutalásnak minősülő ügyleti megbízás teljesítésekor;
• e) a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást szervező tekintetében a távszerencsejátéknak nem minősülő, nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű nyeremény kifizetés, a távszerencsejátéknak nem minősülő, hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű játékosi egyenlegről történő kifizetés teljesítésekor;
• f) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)–e) vagy i) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor;
• g) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel,
• h) ha az ügyfél-azonosító adatokban bekövetkezett változás kerül átvezetésre és kockázatérzékenységi megközelítés alapján szükséges az ügyfél-átvilágítás ismételt elvégzése;
• i) háromszázezer forintot elérő, illetve azt meghaladó összegű pénzváltás esetén.

 

Üzleti kapcsolat létesítése esetén a szolgáltató köteles elvégezni és írásban rögzíteni az ügyfél-átvilágítás érdekében az ügyfél kockázati szintbe történő besorolását.

 

Ügyfél-átvilágítási intézkedések

 

A szolgáltató az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

• a) természetes személy
• aa) családi és utónevét,
• ab) születési családi és utónevét,
• ac) állampolgárságát,
• ad) születési helyét, idejét,
• ae) anyja születési nevét,
• af) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
• ag) azonosító okmányának típusát és számát;
• b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
• ba) nevét, rövidített nevét,
• bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,
• bc) főtevékenységét,
• bd) képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
• be)kézbesítési megbízottjának az a) pont aa) és af) alpontjai szerinti adatait,
• bf) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát,
• bg) adószámát.

 

Kockázatértékelés

 

A törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján – a szolgáltató jellegével és méretével arányos – belső kockázatértékelést készíteni.

A belső kockázatértékelést a szolgáltató köteles írásban rögzíteni, naprakészen tartani és az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani az engedélyezési, illetve a felügyeleti tevékenység gyakorlása során.

 

Bejelentési kötelezettség

 

A szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja

• a) pénzmosásra,
• b) terrorizmus finanszírozására, vagy
• c) dolog büntetendő cselekményből való származására

utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén köteles a megjelölt személynek haladéktalanul írásban bejelentést tenni.

 

Belső ellenőrző és információs rendszer

 

A szolgáltató  a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetve megvalósító üzleti kapcsolat, ügylet megakadályozása érdekében köteles gondoskodni:

• a) a nyilvántartási (ügyfél-átvilágítási),
• b) a bejelentés teljesítését támogató (szűrő), valamint
• c) az e törvényből eredő kötelezettség megsértésére vonatkozó szolgáltatón belüli névtelen bejelentés megtételét biztosító belső ellenőrző és információs rendszerek működéséről.

 

A megoldás: identiGO

 

Miért ennyiszer téma mostanában a pénzmosási törvény?

 

A 2022-2023-as évben hirtelen többszörösére nőtt a pénzmosással kapcsolatos ellenőrzések száma. Míg 2019-ben mindössze 219 ellenőrzés zárult határozattal, addig a következő években négyszeresére nőtt a számuk: 2022-ben már 1029 esetben szankcionálták valamilyen formában a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatókat.

Bár a határozatok túlnyomórészt nem bírságot, hanem figyelmeztetést és kötelezést tartalmaznak, mégis érdemes kiemelt figyelmet fordítani a pénzmosás elleni teendőkre, mert

• másodszori ellenőrzés esetén már nagy valószínűséggel bírságol a NAV
• bírság esetén jellemzően több százezer forintos összeggel kell számolni
• lehet fellebbezni, de eddig tudomásunk szerint ebben senki nem járt sikerrel.

 

Közel 1000 ügyféllel tartozunk a Pmt. hatálya alá, úgyhogy pontosan tudjuk, hogy mennyi plusz adminisztrációt jelent a pénzmosási törvénynek való megfelelés.

Éppen ezért fejlesztettük az identiGO-t, egy olyan egyedülálló Pmt. nyilvántartót, ami automatizálja azt, amit lehet. Így több időnk marad a valódi munkára, és ügyfeleinkre.

Hiszünk a feladatok egyszerűsítésében és az automatizációban, hiszen már számos könnyen elérhető technikai megoldás áll rendelkezésre, amik segítségével a legegyszerűbb folyamatok elvégzéséhez nincs szükség emberi erőforrásra.

 

Ügyfélnyilvántartás készítése

 

Az első, amit egy NAV ellenőrzésen (valójában még az ellenőrzés előtt) kérnek, az egy ügyfélnyilvántartás, ami tartalmazza ügyfeleid adatait, kockázati besorolását, a szerződéskötés napját, stb.

Gyakran már ez is problémát okoz: a szolgáltatóknak nincs olyan nyilvántartásuk, amiben rendelkezésre állnak a NAV által kért adatok, így az ellenőrzési értesítő kézhezvételekor állnak neki a nyilvántartás összeállításához.

Ez a táblázat könnyen elkészíthető az identiGO-val: csak be kell másolnod ügyfeleid adószámát, kiválasztod a kockázati kategóriájukat, és máris feltöltjük a rendszert azokkal az adatokkal, amik elérhetők a nyilvános céginformációban (képviselők és tulajdonosok nevei, részletes adatai).

 

Így már el is készült a nyilvántartásod első verziója. Persze vannak adatok, melyeket ez esetben is kézzel kell kitölteni, pl. a szerződéskötés napját, de az összes adatfeltöltés kb. 25-30%-át meg lehet spórolni.

 

Ügyfélátvilágítási adatlap + kiemelt közszereplői nyilatkozat kitöltése

 

Minden ügyfelednél rendelkezned kell kitöltött ügyfélátvilgáítási adatlappal, hiszen ez tartalmazza a tényleges tulajdonosi információkat, illetve a kiemelt közszereplői nyilatkozatot. Ez az első és legfontosabb Pmt. szerinti dokumentum.

Sok mezőt tartalmaz (egészen pontosan 33-at), de egyszer mindenképp ki kell tölteni, ráadásul ha ezt Word helyett az identiGO-ban teszed meg, máris minden adattal rendelkezik a program  ahhoz, hogy a későbbiekben figyelmeztessen aktuális teendőidre:

• lejáró igazolvány, hiányzó adatok
• kockázati besorolás / felülvizsgálat esedékessége
• ENSZ-EU szűrésen találat, stb.

 

Ráadásul tőlünk ugyanúgy lementheted Word (vagy pdf) formátumban, sőt, akár ANGOL nyelven is.

És hogy ellenőrzéskor biztosan ne legyen gond, a rendszer a NAV típusszabályzatában található formátumot használja.

 

(Kattints a képre jobb egérgombbal és nyisd meg új ablakban)

 

ENSZ-EU szankciós listák folyamatos szűrése

 

Rendszeresen ellenőrizned kell, hogy ügyfeleid szerepelnek-e az ENSZ-EU szankciós listáján. Ezt mindig újra meg kell tenned, amikor a listák frissülnek, változó gyakorisággal, de átlagosan évi 20-30 alkalommal.

Hogy néz ki ez a gyakorlatban, ha kézzel csinálnád?

 

A NAV a szűrések igazolására egy excel fájlt kér, melyben soronként szerepel az összes ügyfeled névvel, adószámmal.

Minden frissítés dátumakor külön oszlopokban kell rögzítened a szűrés időpontját, és eredményét. Évente tehát 40-60 oszloppal gyarapszik a táblázat, és folyamatosan figyelni kell a frissítések időpontját.

El lehet ugyan készíteni utólag is a táblázatot, de akkor nagyon figyelni kell arra, hogy csak a szerződéskötés napja utáni szűrések időpontjai legyenek kitöltve az egyes cégeknél.

Ha inkább mégis egyszerűbb utat választanád, az identiGO minden nap automatikusan lefuttatja ügyfeleidet az ENSZ-EU szankciós listán, és azonnal jelez, ha egyezést talál. A szűrés eredménye a NAV által kért formátumban exportálható, így ellenőrzéskor ezen sem kell aggódnod.

 

Hogyan tudsz gyorsan több céget feltölteni az IdentiGO-ba (videó)?

 

Cégben történt változások követése

 

Bizonyos időközönként ellenőrizned kell ügyfeleid aktuális adatait - egyrészt mert naprakészen kell tartanod az ügyféladatokat és dokumentumokat, másrészt a monitoring tevékenység részeként (kockázati szinttől függően 1-5 évente).

Ez egyben az ügyfél kötelessége is: 5 munkanapon belül köteles jeleznie neked, ha Pmt. szerinti adat változik a cégében. Fontos, hogy ezt a kötelezettségét a szolgáltatási szerződésben rögzítsd - a NAV általában ezt is számon kéri ellenőrzéskor.

Évente egy alkalommal javasolt ellenőrizni az összes ügyfelet, hogy történt-e olyan változás a cégben, ami szükségessé teszi az ismételt ügyfélátvilágítást, kockázati besorolást. Az ellenőrzés eredményét mindenképpen őrizd meg, dátummal ellátott cégkivonat formájában.

De természetesen ez a teendő is kiváltható az identiGO-val: a Cégfigyelés szolgáltatás keretében egyből értesítünk, ha Pmt. szerinti adat változott a cégben, így folyamatában tudod kezelni az átvilágításokat - ráadásul a NAV előtt is jobban mutat, mint az évi egyszeri felülvizsgálat.

Kockázati felülvizsgálat, lejáró igazolványok, egyéb teendők észben tartása

 

Számunkra a legtöbb fejtörést az ENSZ-EU listák figyelése mellett ez okozta: hogyan tartsuk észben az esedékes felülvizsgálatot, a lejáró igazolványokat, a TTNY ellenőrzés újbóli szükségességét?

Szerencsére, ha minden adatot egy rendszerben rögzítünk, ezeket a teendőket könnyű nyilvántartani:

• a kockázati besorolástól számított 1 év múlva jelez a rendszer, hogy esedékes a felülvizsgálat
• ha beírtuk az igazolvány lejáratát, szintén jelzi a közelgő lejáratot
• egyből látszik, ha fontos adat hiányzik, stb.

 

Ügyféllista-szűrőinkkel pedig egyszerűen kiválaszthatod, hogy épp mivel szeretnél foglalkozni: például pár havonta rászűrve a “Lejárt igazolványok” teendőre tömbösítve végezheted el a feladatot.

 

Pmt. dokumentumtár

 

A Pmt.-vel a sok adminisztráció mellett sok dokumentum is jár: egy ügyféllel kapcsolatban minimum az alábbiakat kell rendelkezésre tartani:

• igazolványok (minimum 1)
• szerződés
• ügyfélátvilágítási adatlap
• kiemelt közszereplői nyilatkozat
• cégkivonat szerződéskötéskor

 

A valóságban általában ehhez még hozzájön 1-2 igazolvány, meghatalmazás, újabb cégkivonatok az éves ellenőrzésekről, vagy ha cég a tulajdonos, stb. Képviselő / tulajdonosváltás esetén a komplett dokumentáció duplázódik.

Sokat gyorsít, ha ezek a dokumentumok egy helyen, az ügyfél adatlapján elérhető, így ha bármilyen iratra, adatra szükség van, nem kell mappákban keresgélni, ráadásul NAV ellenőrzéskor is gyorsan nyomtatható 1-1 ügyfél teljes iratanyaga.

 

Könyvelőprogramokba, saját rendszerekbe integrálható

Ha van egy jól bevált könyvelőprogramod, vagy bármilyen egyéb - akár saját fejlesztésű - ügyviteli rendszered, akkor érthető igény, ha abban szeretnél intézni mindent, amit amúgy is naponta használsz.

Az elmúlt hónapokban azon dolgoztunk, hogy az identiGO-ban tárolt adatokat, teendőket más szoftvereken keresztül is elérd API-kapcsolat segítségével, így egy helyen tudhatod az ügyfeleiddel kapcsolatos összes adatot, dokumentumot, teendőt.

Elsőként a RELAX Könyvelőprogram előfizetői örülhetnek: náluk elsőként elérhető lesz az identiGO integráció. Felhasználóinak ezzel még egyszerűbbé válik az adatfeltöltés, a könyvelőprogramban meglevő adatok egy kattintással szinkronizálhatók az identiGO-ba, és a teendők is a könyvelőprogramon belül jelennek meg.

Tudjuk, hogy a szolgáltatók többsége számára ijesztő a Pmt.-vel kapcsolatos adminisztráció mennyisége, és valóban sok időt igényel naprakészen tartani az ügyfélállományt.

Ugyanakkor az identiGO-val töredékére csökkenthető az adminisztrációra fordítandó idő, és ha egyszer feltöltésre kerül az adatok nagy része, utána folyamatában már kevés időráfordítással, gördülékenyen működhet a törvényi megfelelés.

 

A Vállalkozás Okosan ajánlása

 

Számviteli szolgáltatóként mi is a Pmt alá tartozunk. Borzasztóan utálom az ilyen piszmogós, időt rabló tevékenységeket, de még jobban utálnám, ha megbüntetnének érte, ezért én rendkívül örültem ennek a lehetőségnek, hogy van egy olyan program, ahova az alapadatokat csak fel kell tölteni és utána "magától" ellenőrzi a rendszer, hogy változtak-e az adatok.

Bátran ajánlom a Pmt alá tartozóknak, hogy próbálják ki a programot, ráadásul, hogy ha használod az okosan kódot, akkor plusz 3 hónapot ingyen kapsz, ha éves előfizetésre regisztrálsz.

Még egyszer, a kedvezményhez a kód: okosan

Itt tudsz regisztrálni.

 

Ha nagyon részletesen szeretnél olvasni az összes pénzmosással kapcsolatos teendőről a kezdetektől a monitoringig, akkor látogasd meg Pmt. gyorstalpaló cikkünket, ahol lényegretörően összegyűjtöttük az összes fontos tudnivalót a tevékenységed megkezdésétől a monitoringon át az ellenőrzési tapasztalatokig.

 

Osváth Judit

 

 

 

Ahol megtalálsz minket

 

Vállalkozás Okosan honlapja

Facebook oldal

Facebook csoport

Youtube csatorna

Feliratkozás hírlevélre