Mit mutatnak a számok a könyvelésben?

Jelenlegi hely

Nincs időd megkeresni, elolvasni, értelmezni a vállalkozókra vonatkozó törvényeket?

NEKEM VAN.

Vállalkozói tudás, ahol az érthetőség a gyakorlattal párosul.

Online Vállalkozói Képzés - nézz bele INGYEN!

 

Milyen következtetéseket vonhatunk le egy beszámolóból?

A beszámolót az ügyvezetőnek kell aláírnia, tisztában van vele, hogy mit ír alá? Mit néznek a bankok a hitelképesség vizsgálatánál? Mit figyel az adóhatóság egy ellenőrzéskor?

Először tisztázzunk néhány alapfogalmat.

Mi az a beszámoló?

A beszámoló megmutatja, hogy egy adott évben a vállalkozás milyen vagyonnal rendelkezik, mennyi bevétele és költsége volt az adott évben, és milyen eredménnyel zárta azt. Mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. A mérlegnek két oldala van, egyik oldal tartalmazza az eszközöket (ingatlan, gép, berendezés, vagyoni értékű jogok, üzletrészek, pénzeszközök, készletek, követelések stb), másik oldala tartalmazza a forrásokat. Már itt sokan elakadnak a forrás szónál. Életem első számvitel óráján én is csörgedező kispatakokra gondoltam, és mivel az előadáson sokan voltak már járatosak a számvitelben, így az előadó nem fordított figyelmet arra, hogy létezhetnek olyan személyek, akik nem értik ennek a szónak a pontos jelentését. Akkor megpróbálom elmagyarázni. Ha veszünk egy céges autót, akkor vagy készpénzzel vagy átutalással vagy hitelbe vesszük, azaz a kiegyenlítés módja határozza meg, hogy milyen „forrásból” származik ez a vagyon elem. Azzal, hogy vettem egy autót a cégembe, a vállalkozás vagyona nőtt, de csökkent a pénzeszköze, ha készpénzzel vagy banki utalással vettem meg. Ha viszont hitelben vettem, akkor az adósságom nőtt, szaknyelven kötelezettségnek hívjuk. Szóval a forrás oldal a mérlegben azt mutatja meg, hogy milyen „forrásból” származik a vállalkozás vagyona. Tehát eszköz oldalon van a vagyon, forrás oldalon, hogy miből vettük ezt a vagyont. A mérleg két oldalának egyenlőnek kell lennie.

Mit mutatnak az egyes mérlegsorok?

A befektetett eszközök között vannak azok az eszközök, amelyek egy éven túl szolgálják a vállalkozás tevékenységét pl. ingatlan, számítógép stb. Mivel ezek értéke az elhasználódás arányában csökken, így évente értékcsökkenést számolunk el rá, hogy a valós értéket mutassa a mérlegben.  Ha esetleg valamilyen oknál fogva az értéke nem csökken, hanem emelkedik (pl ingatlanárak), akkor lehetőség van értékhelyesbítést végezni, azaz megemelni az értékét, de ehhez már szükséges egy hivatalos értékbecslés.  Befektetett eszközök között lehetnek még értékpapírok, más vállalkozásban meglévő üzletrészek, amely szintén egy éven túl szolgálják a vállalkozás tevékenységét. De ha pl. olyan értékpapírt veszünk, amelyet éven belül szeretnénk eladni és pl. árfolyamnyereséget szeretnénk vele elérni, akkor azt a forgóeszközök közé kell sorolni.

A forgóeszközök között vannak azok az eszközök, amelyek egy éven belül szolgálják a vállalkozás tevékenységét. Jellemzően ilyenek a készletek. Megveszem, raktározom egy darabig majd eladom. Itt egy pillanatra azért megállnék. Az előző példában azt mondtuk, hogy ha veszünk egy autót, akkor az éven túl szolgálja a vállalkozás tevékenységét, így azt a tárgyi eszközök közé tesszük. De mi van akkor, ha azért vesszük, mert el akarjuk adni? Azaz autókereskedők vagyunk. Akkor ugye nem szeretnénk, hogy egy évig a nyakunkon maradjon az autó, hanem minél hamarabb szeretnénk eladni. Ilyenkor nem tárgyi eszköznek, hanem forgóeszköznek, azon belül is készletnek minősül az autó, hiszen amíg nem adom el, addig ott „raktározom”.

Forgóeszköznek minősülnek  a követelések is, természetesen, ha a fizetési határidő éven belül van. Amikor kiállítunk egy számlát, amelynek a fizetési módja átutalás, akkor még nem kaptam meg a számla ellenértékét, azaz követelésem van a vevőm felé. Ha ez egy fizetőképes vevő, akkor ez a követelés pénzt, azaz vagyont ér, tehát növeli a vállalkozásunk értékét. Ha viszont felszámolás alá kerül, vagy végrehajtás van ellene, és a követelés behajthatatlan, akkor ez nem képvisel értéket a vállalkozásunk vagyonában, azaz értékvesztést kell rá elszámolni, mert valós piaci áron kell szerepeljenek a vagyonértékeink a mérlegben. Követelés lehet pl. egy adott kölcsön is, ha éven belül kell visszafizetnie a kölcsönt igénylőnek.  Az adók között is lehet olyan, hogy éppen visszajár a vállalkozásnak, pl. levonható áfa vagy valamelyik adónemen keletkezett túlfizetés.  Ha bármilyen előleget fizettünk, vagy kauciót adtunk, ezek is mind követelések. Ma már nem nagyon használt – pedig egy nagyon biztonságos dolog – a váltó követelés, de sokan nem írják alá, mert a váltókövetelés aláírásával a saját vagyonával felel a váltóadós és a lejáratkor végrehajtható.

A vállalkozás legkönnyebben elérhető vagyoneleme a pénzeszközei. Ez a bankszámlán és a házi pénztárban meglévő összeg, de lehetnek még csekkek, utalványok stb. Lehet forintos és devizaszámlánk és lehet forintos és valutás házipénztárunk.

Tehát a mérleg eszköz oldala mutatja meg, hogy a vállalkozásnak milyen „kézzel fogható”, eladható vagyona van, és az mennyit ér, ezért kell a valós piaci áron szerepeltetni a mérlegben az eszközöket.

A mérleg forrás oldala mutatja meg, hogy a vállalkozás eszközei milyen forrásból származnak, azaz milyen módon lettek kiegyenlítve. A saját tőkén belül a jegyzett tőke az az összeg, amit a tulajdonosok a vállalkozás rendelkezésére bocsájtottak, induló vállalkozásoknál jellemzően ebből a forrásból szerzik be a vállalkozás indulásához szükséges eszközöket pl. ingatlanok, gépek, berendezések stb. Ez az a bizonyos 3 millió ft, amit egy kft esetében be kell fizetni. Ez történhet banki átutalással vagy készpénzben. Befizetés után ez az összeg elkölthető, a vállalkozás érdekében felmerült költségekre, bizonylattal alátámasztottan. A saját tőke fontos eleme még az eredménytartalék, ez az előző évek nyereségét vagy veszteségét tartalmazza. Ha évekig veszteséges a vállalkozás, akkor előbb-utóbb a saját tőke átfordul negatívban, azaz a vállalkozás elveszíti a tőkéjét. Ha bizonyos szint alá megy és a tulajdonosok nem gondoskodnak pótbefizetésről, akkor át kell alakulni olyan társasággá, ahol megfelelnek a jegyzett tőke előírásainak pl egy kft bt-vé kell, hogy alakuljon. A források jelentős tételei még a kötelezettségek, amelyek lehetnek hosszú és rövid lejáratúak, itt is attól függ, hogy éven belül vagy éven túl kell kifizetni ezeket a kötelezettségeket.

Pl. ha hitelt veszünk fel, és több év alatt kell, hogy visszafizessük, akkor ez egy hosszú lejáratú kötelezettség. Természetesen, ha forgóeszköz hitelt veszünk fel és éven belül kell visszafizetni, akkor ez egy rövid lejáratú kötelezettség lesz. A legjellemzőbb rövid lejáratú kötelezettségek a szállítói tartozások és az adófizetési kötelezettségek. Ha bármilyen terméket vagy szolgáltatást vásárolunk, és átutalással fizetünk, akkor rövid lejáratú kötelezettségünk keletkezik. Ezeket nevezzük szállítói kötelezettségnek. Az adókat jellemzően havonta, negyedévente kell, hogy fizessük, ezért ezek is rövid lejáratú kötelezettségek. A kötelezettségek mértéke mutatja a vállalkozás eladósodottságát, ezért egy nagyon fontos mérőszám a mérlegben. Ha fizetési határidőig nem történt meg a kiegyenlítés, akkor hívjuk lejárt kötelezettségnek. Ha sok lejárt kötelezettsége van egy vállalkozásnak, azt veszélyt jelent, mert bármikor várható végrehajtás, adószám felfüggesztés, felszámolás. Nagyon fontos, hogy üzletkötés előtt tájékozódjunk jövőbeni partnereink eladósodottságáról, mert ha másnak is tartozik, akkor mi a biztosíték arra, hogy a mi számlánkat ki fogja fizetni? Fontos tudni, hogy ha egy vállalkozásnak adótartozása van, akkor az minden más szállítói vagy banki tartozást megelőz, azaz kérjünk nullás adófolyószámlát a partnerünktől vagy nullás igazolást, amit az adóhatóság állít ki.

Ha egy vállalkozás értékét akarjuk megállapítani  - pl. szeretnénk megvenni az adott céget – akkor mindenféleképpen meg kell, hogy nézzük, hogy milyen eszközei vannak, ezek mennyire valós értéken szerepelnek a mérlegben, mennyi behajtható követelése és pénzeszköze van, azaz mennyire likvid a vállalkozás, milyen időn belül és milyen értékben számíthatunk pénzre, és ebből a vagyonértékből kell levonni a kötelezettségeket. Ha a kötelezettség értéke több mint az eszközök értéke, akkor azért gondolkodjunk el rajta, hogy tényleg kell nekünk az a vállalkozás?

Mit mutat az eredménykimutatás?

A bevételek és költségek (ráfordítások) alakulását mutatja, ezek egyenlege lehet nyereség vagy veszteség.

Bevételek között van az árbevétel, ami termék vagy szolgáltatás értékesítéséből származik. De ha pl egy vállalkozás valamelyik berendezését értékesíti, az már nem az árbevételbe, hanem egyéb bevételbe tartozik. Vannak még a pénzügyi bevételek, pl. a folyószámlára kapott kamatok, és vannak a rendkívüli bevételek, amelyek nem a szokásos üzletmenet részét képezik, pl. valaki visszafizetési kötelezettség nélkül ad a vállalkozásunknak pénzt. Ez valóban rendkívüli dolog. A rendkívüli tételek megnevezést megszüntették 2016-tól, így ezek bekerültek vagy az egyéb, vagy a pénzügyi bevételek közé.

A költségek (ráfordítások) között vannak az anyagjellegű ráfordítások, személy jellegű ráfordítások, egyéb ráfordítások, pénzügyi ráfordítások, rendkívüli ráfordítások.

Anyagjellegű ráfordítások közé tartoznak az anyagköltségek pl. nyersanyag, üzemanyag, energiaköltségek, igénybe vett szolgáltatások, pl. bérleti díj, jogi szolgáltatás, könyvelés stb.

A személy jellegű ráfordítások közé tartoznak a munkabérek és az ezeket terhelő adók és járulékok.

Egyéb ráfordítások közé tartoznak bizonyos fizetendő adók pl. iparűzési adó, késedelmi kamatok stb.

Pénzügyi ráfordítások közé tartoznak a fizetendő kamatok és árfolyamveszteségek.

Van még egy költség kategória, az értékcsökkenési leírás, ez külön soron szerepel az eredménykimutatásban.

Ha a bevételekből levonjuk a költségeket (ráfordításokat), akkor megkapjuk az adóalapot. Erre kell kiszámolni pl. a társasági adót. Az adófizetési kötelezettség levonása után megkapjuk az adózott eredményt. Ha ez pozitív, akkor ebből lehet osztalékot fizetni a tulajdonosok részére bizonyos korlátok figyelembe vételével. Ha az előző évek nyereségét nem vették ki a tulajdonos, és van a mérlegben a források között eredménytartalék, akkor ezt is ki lehet venni osztalékként (itt is vannak bizonyos korlátozó szabályok). Ha levonjuk az osztalékot, akkor kapjuk meg a mérleg szerinti eredményt, ami a mérlegben a források között, a saját tőkén belül található. A mérleg szerinti eredmény kategóriát  megszüntették, az adózott eredményig tart az eredménykimutatás.

Állandó probléma a vállalkozásoknál, hogy ha nyereségesek, akkor sok áfát kell fizetni, és sok a társasági adó és az iparűzési adó. Ha viszont veszteségesek, akkor nem kapnak hitelt a bankoktól, nem indulhatnak pályázatokon és előbb-utóbb az adóhatóság is megkérdezi, hogy akkor mégis miért csinálják a vállalkozást, ha évekig veszteséges. Vállalkozás indításánál különösen fontos az üzleti terv készítése, hogy lássuk, hogyan alakul a vállalkozás élete, mire lehet számítani, mikorra várhatóak a bevételek befolyása, mikor milyen adókat kell ezekből kifizetni, hiszen nagyon hamar bekövetkezhet a baj.

Blog kategória: 

Hírlevél

 

Tippek Okos vállalkozóknak, hogy ne veszítsd el a jó irányt!

Iratkozz fel hírlevelünkre és légy naprakész a vállalkozásodat érintő kérdésekben!

* kötelező

Bemutatkozás

 

Üzleti terv készítésével, vállalkozás indítási, adó és számviteli tanácsadással foglalkozunk. Időről-időre vállalkozói képzést szervezünk azoknak, akik szeretnék megérteni, hogyan készül az üzleti terv, hogyan kell elindítani egy vállalkozást, hogyan kell kiválasztani a legoptimálisabb adózási módot, mi a pénzforgalmi szemlélet és hogyan értelmezzék számviteli eredményüket.

Vállalkozói képzés

 

Üzleti terv, vállalkozás indítás, adó és számviteli ismeretek - vállalkozást tervezőknek és vállalkozóknak.

Időtartam: 2 nap

Részletes ismertető

Rólunk

Vállalkozásindításban, adózásban, pénzügyi és üzleti működésben segítünk. Üzleti terv készítés, könyvelés, adótanácsadás, vállalkozói képzés található szolgáltatásaink között.

 

Elérhetőségeink