Minimálbér 2026
Garantált bérminimum 2026
Mi a különbség a minimálbér és a garantált bérminimum között?
Minimálbér
A törvény meghatározza, hogy napi 8 órás munka után mennyi a minimum, amit fizetni kell a dolgozónak.
Minimálbér annak adható, aki nem szakképzett munkát végez. Ez jellemzően a 9-es FEOR-ba tartozó munkakörök. Akkor is adható minimálbér, ha pl valakinek 3 diplomája van, de éppen olyan tevékenységet végez, ami nem kötött szakképzettséghez pl. rakodó. Tehát nem azt kell nézni, hogy milyen végzettsége van a dolgozónak, hanem hogy milyen munkakört tölt be.
De ha csak ügyvezető vagy egy cégben és más szakmai munkát nem végzel, akkor ügyvezetőként elég a minimálbér is.
A minimálbér azt jelenti, hogy munkaviszonyban legalább ennyit kell adni a dolgozónak.
Részmunkaidőben természetesen időarányosan kell számolni.
Garantált bérminimum
Ez a „szakképzett minimálbér”. Annak a dolgozónak kell adni, aki szakképzettséghez kötött munkát végez. Az egyéni vállalkozók jellemzően valamilyen szakképzettséghez kötött tevékenységet végeznek, tehát nekik általában ezzel kell számolni.
Bruttó bér, nettó bér
Először is induljunk ki a bruttó bérből, ami lehet a minimálbér vagy a garantált bérminimum és munkaviszony esetén beszélünk róla.
Ebből kell levonni a
- 15%-os szja-t
- 18,5%-os tbjárulékot.
Ezt le kell vonni a dolgozótól, el kell utalni a Nav-nak és a maradékot kell kifizetni nettó bérként a dolgozónak.
De ezzel még nincs vége. A munkáltatónak további fizetési kötelezettsége van a bruttó bér után, ilyen a
- 13%-os szociális hozzájárulási adó
Ezt azt jelenti alapesetben, hogy ha a bruttó bér a 100%, az adóteher 33,5% és a nettó bér 66,5%.
Hogy néz ki ez számokban?(Kedvezmények nélkül)
Minimálbér esetén 2026.01.01-től
Bruttó minimálbér 322.800 forint
- Levont személyi jövedelemadó 15%: 48.420 forint
- Levont társadalombiztosítási járulék 18,5%: 59.718 forint
- Kifizetendő nettó bér: 214.662 forint
- Bruttó bér után fizetendő szociális hozzájárulási adó 13%: 41.964 forint (munkáltató fizeti)
Azaz 322.800 + 41.964= 364.764 forintba kerül egy alkalmazott.
Garantált bérminimum esetén 2026.01.01-től
- Bruttó garantált bérminimum 373.200 forint
- Levont személyi jövedelemadó 15%: 55.980 forint
- Levont társadalombiztosítási járulék 18,5%: 69.042 forint
- Kifizetendő nettó bér: 248.178 forint
- Bruttó bér után fizetendő szociális hozzájárulási adó 13%: 48.516 forint (munkáltató fizeti)
Azaz 373.200 + 48.516 = 421.716 forintba kerül egy alkalmazott.
Minimum tbjárulék
2020-ban bevezetésre került a minimum tbjárulék, ami azt jelenti, hogy hiába dolgozik valaki havi 1 órás munkaviszonyban, a minimálbér 30%-a után meg kell fizetni a
- 18,5%-os tbjárulékot és a
- 13%-os szochot.
Munkaviszonyra vonatkozik ez a szabályozás.
Ha valaki nem dolgozik egész hónapban, akkor napra arányosítva kell megállapítani a minimum tbjárulékot.
2026.01.01-től ez 322.800 *30% = 96.840 forint, azaz ezután az összeg után kell megfizetni a tbjárulékot és a szochot minimum (munkaviszonyban).
Tartós megbízási jogviszony
A 2025. évi LXXXIII. tv. bevezeti a tartós megbízási jogviszony fogalmát, amely egy olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak. Ezen új jogviszony esetében – a „normál” megbízási jogviszonytól eltérően – a biztosítotti bejelentést nem utólagosan kell megtenni, a biztosítotti jogviszony fennállását a megbízás kezdő napjától mindaddig folyamatosnak kell tekinteni, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony végét. Tartós megbízási jogviszony esetében nem kell vizsgálni, hogy a megbízási díj havi összege meghaladja-e a minimálbér 30 százalékát, viszont figyelemmel arra, hogy ezen új jogviszony biztosítotti jogállást keletkeztet, így minimum járulék-, illetve szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség kapcsolódik hozzá. A minimális alap a minimálbér 30 százaléka.
Minimálbér hatása az átalányadóra
2022-től az átalányadó bevételi értékhatárát a minimálbérhez kötik, azaz ha nő a minimálbér, nő a bevételi értékhatár továbbá a mentesített adóalap is a minimálbértől függ, így magasabb a mentesített rész is.
Minimálbér hatása az osztalékadóra
Ha nő a minimálbér, emelkedik az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó maximális korlátja.
azaz 24 * 322.800 = 7.747.200 forint. Azaz maximum ezután kell megfizetni a 13%-os szochot.
Ez az alap még csökkenthető például a bruttó bérrel, vállalkozói kivéttel vagy ingatlan bérbeadás összegével.
Kedvezmények
Az szja-ból, tbjárulékból és a szochóból is igénybe vehetünk kedvezményeket, ha jogosultak vagyunk rá.
Az adóalap-kedvezményeket a következő sorrendben lehet érvényesíteni:
- a) a 30 év alatti anyák kedvezménye,
- b) a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye vagy a két gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
- c) a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye,
- d) a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
- e) személyi kedvezmény,
- f) az első házasok kedvezménye,
- g) családi kedvezmény.
- (2) Amennyiben a gyermeket nevelő anya jogosultsága a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményére, a két gyermeket nevelő anyák kedvezményére vagy a 30 év alatti anyák kedvezményére több egymást követően érvényesíthető jogcímen az év egészében fennáll, a kedvezményt az év egészére az év első napján érvényesíthető kedvezmény – ha ilyenből több is van, az anya döntése szerinti – jogcím alapján lehet igénybe venni. Ilyen esetben új adóelőleg-nyilatkozat megtételére és a kedvezmény alapjául szolgáló jövedelmek jogcímek közötti megosztására nincs szükség.
Aki kiva adózás alá tartozik, annak nem kell megfizetnie a 13%-os szochot. A kiva mértéke 10%.
Nyugdíjasok járulékkedvezménye
Nyugdíjas után nem kell megfizetni a
- 18,5% tbjárulékot
- 13% szochót
Azaz csak a 15% szja-t kell levonni a bruttó béréből a nyugdíjasnak.
Viszont ha a nyugdíjas osztalékot vesz fel, akkor neki is meg kell fizetni a 15%-os szja-t és a 13%-os szochót (kivéve, ha van olyan jövedelme, ami csökkenti a szocho alapot pl. van munkaviszonyból származó bére vagy ingatlanbérbeadásból származó jövedelme).
Szocho kedvezmények
Szocho kedvezményt lehet igénybe venni pl. szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozó után, vagy akik munkaerőpiacra lépők, legalább 3 gyerekkel családi pótlékra jogosultak, megváltozott munkaképességű személy után. Van, amelyikhez szükséges igazolás és van, amelyik automatikusan megadható.
Jogviszonyok
Nem csak munkaviszonyban lehet „dolgozni”, van még jó pár jogviszony.
Ilyen pl az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozó, de lehet még megbízási jogviszony, nappali tagozatos hallgató, nyugdíjas stb.
Először mindig a jogviszonyt kell megvizsgálni, és utána megnézni, hogy az adott jogviszonyra milyen adó- és járulékfizetés tartozik.
Egyéni vállalkozó
Az egyéni vállalkozó jellemzően szakképzett tevékenységet végez, így nála az alap, amit figyelembe kell venni a garantált bérminimum.
Egyéni vállalkozónál nem bruttó bér van, hanem vállalkozói kivét.
Ezután kell megfizetni a
- 15%-os szja-t
- 18,5%-os tbjárulékot
- 13%-os szochót
2026. január 1-jétől megszűnt a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó 112,5 százalékos szorzó: a szociális hozzájárulási adó alapja (összhangban a társadalombiztosítási járulék alapjával) legalább a minimálbér (illetve garantált bérminimum) 100 százaléka lesz.
2026-ban sem az egyéni vállalkozónál, sem a társas vállalkozónál nem kell megemelni a szociális hozzájárulási adó alapját 112,5%-kal.
Itt a 15%-os szja más, mint a 9%-os vállalkozó szja.
A 15%-os szja-t a vállalkozói kivét után kell megfizetni, a 9%-os vállalkozói szja az egyéni vállalkozó nyereségadója, ezt a bevétel mínusz költség után kell megfizetni negyedévente.
Előfordulhat olyan eset is, hogy nem vesz ki vállalkozói kivétet az egyéni vállalkozó, de a közterheket akkor is meg kell fizetni, azaz fizetni kell a
- 18,5%-os tbjárulékot
- 13%-os szochot.
Csak szja-t nem kell akkor év közben fizetni. Ebben az esetben viszont akkor a vállalkozói kivét összege nem számolható el költségként. A szochó viszont költség, mert az megfizetésre kerül (ha tényleg meg is fizette, nem csak bevallotta).
Lehet több a vállalkozói kivét, mint a garantált bérminimum, akkor természetesen a magasabb összeg után kell fizetni az adót és járulékot.
Amennyiben egy egyéni vállalkozónak van főállása, ahol megfizetésre kerülnek az adók és járulékok, akkor nem kötelező vállalkozói kivétet kivenni, persze lehetőség van rá.
Társas vállalkozó
A társas vállalkozó azt jelenti, hogy egy cégben tulajdoni hányada van valakinek, azaz tulajdonos (tag). Ha csak tulajdonos és nem vesz részt személyesen a vállalkozás működtetésében, akkor csak egy csendes társ, aki azt várja, hogy a vállalkozás nyereséges legyen és osztalékot kapjon a nyereség után.
Amennyiben valaki tulajdonos és ügyvezető egyben, ez már biztosítási jogviszonyt eredményez, azaz adót és járulékot kell utána fizetnie, ha csak nincs egy főállása, ahol ezek megfizetésre kerülnek.
Egy cégben a társas vállalkozó működhet társas vállalkozóként, de akár munkaviszonyban is. Viszont eltérő adót és járulékot kell fizetni utána.
Ha munkaviszonyban dolgozik, akkor azokat a terheket kell megfizetni utána, amit a munkaviszonynál fentebb említettem. Ebben az esetben kötelező a munkaszerződés, a Munka törvénykönyve szabályai vonatkoznak rá, azaz max napi annyi órát dolgozhat, amennyit a törvény megenged (ha többet, akkor bejön a túlóra, műszakpótlék stb), munkaidőnyilvántartást kell vezetni és a szabadságot is ki kell adni.
Amennyiben valaki társas vállalkozói jogviszonyban dolgozik, nem vonatkozik rá a Munka törvénykönyve, annyit dolgozik, amennyit akar, nincs munkaidő és szabadságnyilvántartás, és akkor meg kell fizetni a vállalkozói kivét után a
- 15%-os szja-t
- 18,5%-os tbjárulékot
- 13%-os szochót (megszűnt a 112,5%-os emelt alap)
Itt is igénybe lehet venni a kedvezményeket.
Amennyiben máshol van egy főállása a társas vállalkozónak, ahol megfizetésre kerülnek az adók és járulékok, akkor nem kötelező vállalkozói kivétet kivennie, de lehetőség van rá.
És itt is meg lehet azt csinálni, hogy nem vesz ki vállalkozói kivétet a társas vállalkozó, viszont a tbjárulékot, szochót és szakképzést meg kell fizetni. Akkor ugye nincs vállalkozói kivét, így költséget elszámolni csak a megfizetett szochó és szakképzés után lehet.
Ha viszont munkaviszonyban dolgozik a társas vállalkozó, akkor nincs emelt alap, így ez olcsóbb megoldás, viszont van plusz adminisztrációs teher és kötelező munkabért fizetni.
Köszönöm, ha egy megosztással támogatod a munkámat.
Ahol megtalálsz minket
