Ugrás a tartalomra

TERVEZET!!!

  • minimálbér 8%-kal emelkedik, 127.500 ft-ról 137.700 ft-ra
  • garantált bérminimum 12%-kal emelkedik, 161.000 ft-ról 180.320 ft-ra
  • szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás 22%-ról 19,5%-ra csökken

 

Nézzük, mit jelent ez számokban az összes költségre nézve 1 főre munkaviszonyban

Minimálbér

2017. év: 127.500 + 22% szocho + 1,5% szakképzés = 157.463 ft 

2018. év: 137.700 + 19,5% szocho + 1,5% szakképzés = 166.617 ft  Emelkedés: 9.154 ft

 

Garantált bérminimum

2017. év: 161.000 + 22% szocho + 1,5% szakképzés = 198.835 ft

2018. év: 180.320 + 19,5% szocho + 1,5% szakképzés = 218.187 ft  Emelkedés: 37.867 ft

 

Ha véglegesek a számok, elkészítjük a 2018-as táblázatot, ugyanúgy, mint a 2017-est.

 

 

Mennyi a nettója a minimálbérnek? Mennyit kell fizetni a minimálbér után a munkáltatónak?

Mennyit kell fizetni, ha én vagyok a munkáltató és a munkavállaló is egyben? (pl. egyszemélyes Kft esetében)

Mennyit kell fizetni egy egyéni vállalkozónak? Milyen jogviszonyok vannak?

 

Megpróbálom ezt a nem egyszerű témát a saját szavaimmal elmondani, hogy érthető legyen a teljesség igénye nélkül. De ezúton is felhívom a figyelmet, hogy vállalkozás indítás előtt beszélj könyvelővel, bérszámfejtővel, ügyvéddel stb.

 

MINIMÁLBÉR

Akkor kezdjük a minimálbérrel. A törvény meghatározza, hogy napi 8 órás munkában mennyi a minimum, amit fizetni kell a dolgozónak. Ez az összeg 2017-ben 127.500 ft.

Kik kaphatnak minimálbért? Meg kell vizsgálni, milyen munkakört tölt be a munkavállaló. Ha képzettség kell az adott munkakörhöz, akkor nem lehet minimálbért alkalmazni. Milyen munkakörökhöz nem kell képzettség? Nos, ez mindig vita tárgya, de leginkább 9-es FEOR-ba tartozó munkakörök. (takarítók, rakodók, szemétgyűjtők stb.)

Mi van akkor, ha van 3 diplomám, és elmegyek rakodónak? Akkor elég a bérminimum. Ugyanis nem a végzettségem számít, hanem a betöltött munkakör, és ha ahhoz nem kell végzettség, akkor nem kötelező megadni a garantált bérminimumot.

 

GARANTÁLT BÉRMINIMUM

Mi az a garantált bérminimum? Amikor olyan munkát végzek, amik szakképesítéshez kötött. Akkor legalább a garantált bérminimum jár a dolgozónak, ez az összeg 2017-ben 161.000 ft.

 

Milyen adók és járulékok terhelik a minimálbért?

 

15% SZJA – ebből lehet igénybe venni a családi kedvezményt, ha van gyerek, és ha valakinek olyan betegsége van, amit a jogszabály felsorol, és van róla orvosi igazolása is

10% Nyugdíjjárulék – ez után kapunk nyugdíjat majd egyszer

8,5 %  Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék  - ez 3 részből áll

                4% természetbeni egészségbiztosítási járulék – ezért megvizsgál az orvos

                3% pénzbeni egészségbiztosítási járulék – ezért kapunk táppénzt, ha betegek vagyunk

                1,5% munkaerőpiaci járulék – ezért kapunk munkanélküli segélyt, ha nincs munkánk

 

Ezt a dolgozótól vonják le, összesen 33,5%, ami megmarad, az kerül kifizetésre, ez a nettó bér.

De ezután még a  munkáltatónak meg kell fizetnie a következőket:

22% szociális hozzájárulási adó – ebből lehet kedvezményeket érvényesíteni pl. nem szakképzett dolgozó foglalkoztatás, 25 év alatti vagy 55 év feletti dolgozó után, tartósan álláskereső személy után, gyedről, gyesről visszajött dolgozó után, van, amelyikhez igazolás kell!

1,5% szakképzési hozzájárulás

Ugyanezen adó és járulékmértéket kell megfizetni a garantált bérminimum után. Ezek a munkaviszonyra vonatkoznak. De vannak más jogviszonyok is.

 

EGYÉNI VÁLLALKOZÓ

Ilyen például az egyéni vállalkozói jogviszony. Ott egy kicsit máshogy alakulnak a mértékek.

Egyéni vállalkozó jellemzően nem a minimálbér után fizeti a járulékokat, mert az esetek többségében szakképzett munkát végez. Itt az alap nem ugyanaz, mint munkaviszonyban.

  • Emelt alap van az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járuléknál, a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150%-a után kell megfizetni a járulékot,
  • és emelt alap van a szociális hozzájárulási adónál, a minimálbér vagy a garantált bérminimum 112,5%-a után kell fizetni, viszont szakképzési hozzájárulást az egyéni vállalkozó nem fizet.

Természetesen ha az egyéni vállalkozó többet vesz ki kivétként, mint a fent említett összegek, akkor azután kell megfizetni a járulékot.

 

TÁRSAS VÁLLALKOZÓ

Szintén emelt alap van a társas vállalkozónál tagi jogviszonyban. A tagi jogviszony az, ha valaki tulajdonosa az adott cégnek. Tegyük fel, hogy egy egyszemélyes kft-ben egyszerre vagyunk tulajdonosok és ügyvezetők. Akkor el kell dönteni, hogy munkaviszonyban vagy tagi jogviszonyban szeretnénk közreműködni a vállalkozásban. Ha munkaviszonyban dolgozunk, akkor nincs emelt alap, viszont a Munka törvénykönyve vonatkozik ránk, azaz kötelező fizetést adni magunknak, jelenléti ívet, szabadságnyilvántartást kell vezetni, és ha többet dolgozunk, mint amit a törvény előír, akkor kötelező a túlórát is kifizetni. Ha viszont tagi jogviszonyban dolgozunk, akkor nem vonatkozik ránk a Munka törvénykönyve, és nem kötelező fizetést adni magunknak (nettó bér), de a járulékokat muszáj befizetni. És annyit dolgozunk, amennyit akarunk.

Ezt sajnos akkor is meg kell fizetni, ha nincs bevétele az adott vállalkozásnak.

Ha úgy vagyunk vállalkozók, hogy mellette van egy főállásunk, ami a heti 36 órát eléri, akkor a vállalkozásban csak akkor kell megfizetni a járulékokat, ha van vállalkozói kivét. Ugyanez az eset áll fenn, ha nappali tagozatos hallgatók vagyunk.

Részletes számokat ez a táblázat tartalmaz.

Egy javasolt bérkalkulátor.

Vállalkozói képzésünkön már a változásokról is szó lesz!

 

További információk a facebook oldalunkon és a Vállalkozás Okosan facebook csoportban.

 

Képfeltöltés
Minimálbér 2018

Blog kategória

Vállalkozói képzés

Nem születtél vállalkozónak, de megtanulhatod.

Anélkül, hogy megfizetnéd a fájdalmas tanulópénzt.

Ezt kapod meg az online vállalkozói képzésünkön.

Minden vállalkozói tudás egy helyen.

Nézz bele ingyen!