Kriptoadózás cégként

Kriptoadózás cégként 2023-ban

 

Miben különbözik a kriptóadózás, ha cégként és nem magánszemélyként végzed?

 

Nyilvántartás

 

A kriptoadózás nyilvántartása cégként bonyolultabb, mint a magánszemélyek esetén, mert konkrétan nincs kimondva, hogy a kriptovalutákat melyik számlaosztályban mutassuk ki a könyvelésben.

Sokszor felmerül a kérdés, hogy akkor ez most pénzeszközök, értékpapírok, készletek, vagy értékpapírok között mutassuk ki.

 

Az első, amivel a céges kriptoadózás után kutató találkozik az egy NAV állásfoglalás, ami így szól:

„ A Bitcoin olyan fizetési ígéretet testesít meg, amelyet követelésként lehet csak kimutatni, nincs kamata, de amennyiben pénzre váltják (illetve használják) akkor hozama lesz, ami lehet nyereség vagy veszteség”

 

Mi a probléma  a NAV állásfoglalásával?

 

A NAV állásfoglalással ez esetben több probléma is van:

• Kötelező jogi erővel nem rendelkezik.
• Ha ez így igaz lenne, akkor kizárólag követelésvásárlásra engedéllyel rendelkezők foglalkozhatnának kripto-eszközökkel (követelésvásárlás, -kezelés engedélyköteles tevékenység).

Ebben az esetben, az hogy követelésként tartsuk nyilván nem a legjobb módszer.

 

Milyen más megközelítések vannak a nemzetközi számvitelben (IFRS)?

 

Ebben az esetben 3 szabványt emelnék ki, ami segít jobban megérteni a kripto könyvelést.

 

IAS16 – befektetett (nem pénzügyi) eszközök

 

Ez a szabvány kimondja, hogy a befektetett (nem pénzügyi) eszközök között kézzel fogható, fizikai megjelenéssel rendelkező eszközöket tarthatunk nyilván, tehát ide a kriptovalutákat nem tudjuk besorolni.

 

IAS2-készletek

 

Ez a szabvány olyan eszközökre vonatkozik,

• amelyeket a szokásos üzletmenet keretében történő értékesítés céljaira tartanak;
• amelyek az ilyen jellegű értékesítés végett a termelési folyamatban vannak; vagy
• amelyek olyan anyagok vagy anyagi eszközök formájában vannak, amelyeket a termelési folyamatban vagy a szolgáltatási folyamatban használnak fel.

 

Ebből a definícióból láthatjuk, hogy ez csak akkor alkalmazható, ha egy társaság a szokásos üzletmenet keretében értékesítési célra tartja a kriptovalutákat, ha hosszú távú befektetési célra vásárolta őket, akkor ezt a megközelítést már nem lehet alkalmazni.

IAS38 – immateriális javak

 

Az immateriális javak meghatározás szerint: azonosítható, fizikai megjelenéssel nem rendelkező, nem monetáris eszköz.

Az átértékelési modell lehetővé teszi a társaságok számára, hogy az aktív piaccal rendelkező immateriális javakat valós értéken értékeljék, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

• azok a tételek, amelyekkel az adott piacon kereskednek, homogének;
• rendszerint bármikor lehet találni vevőket és eladókat;
• az árak a nyilvánosság számára elérhetőek.

Azonban ez megdőlni látszik, hiszen a kriptovaluták egy része (BTC, ETH, USDC, USDT) pénzként funkcionál, pénzként használják (Pl.: az ALZA.HU oldalon már tudunk Bitcoinnal vásárolni).

Így, ha a valódiság és a tartalom elsődlegességének elve alapján nézzük,  akkor nyilvánvalóan a pénzeszközök között kell nyilvántartani, illetve 2015-ben a Hedqvist ügy kapcsán az Európai Unió Bírósága a Bitcoint virtuális fizetőeszköznek nyilvánította és az áfa rendszerében nem értelmezhetőnek tekintette.

Személyes tapasztalat, ahogyan mi kezeljük

 

A kriptovalutákat egy külön számlaosztályban tartjuk nyilván a pénzeszközök között, minden kriptoeszközt külön főkönyvi számon kezelünk, erről az ügyfelek külön excelt küldenek, ami tartalmazza, hogy milyen tranzakciók történtek az adott walletban, ezt a blokkláncon mi is tudjuk ellenőrizni. Az árfolyam veszteséget és a tranzakció költségeket a pénzügyi műveletek ráfordításai között, a nyereséget pedig a pénzügyi műveletek bevételi között tartjuk nyilván.

 

Érdekesség

 

A NAV által tartott jogkövetési vizsgálaton ezt a módszert teljes egészében elfogadták.

 

NFT - Non-Funglibe Token

 

Az NFT a blokkláncon tárolt egy eredetileg digitális eszköz tulajdonjogának igazolására szolgáló virtuális okmány. Az NFT-ket minden esetben egyedileg kell értékelni, de nagy valószínűséggel elektronikus úton nyújtott szolgáltatásnak fognak minősülni az áfa rendszerében.

A közös HÉA-rendszerről szóló 2006/112/EK végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU végrehajtási rendelet 7. cikke meghatározza az elektronikus úton nyújtott szolgáltatást.

 

Az NFT nyilvántartásánál viszont az IFRS megközelítését lehet alapul venni:

az IAS2, ami a készletek között tartja nyilván az NFT-ket, erre jó példa, ha valaki NFT-ket hoz létre értékesítési céllal vagy,

az IAS38-as szabvány, amire hivatkozva az immateriális javak között tudjuk nyilvántartani, erre jó példa, ha valaki egy olyan NFT-t vásárol, ami termel neki, tehát mondjuk egy olyan NFT, ami egy ingatlanhoz van kötve és az ingatlan bérleti díjából az részesül, aki birtokolja ezt az NFT-t.

 

Kriptavaluták adózása

 

Magánszemélyek esetén

 

Magànszemélyeknél 15%-os személyi jövedelem adót kell fizetni a nyereség után, a veszteségek és a befizetések 2 évig állíthatóak szembe egymással.

 

Cégek esetén

 

A céges adózás esetén, ha a cég

• a társasági adó alanya, akkor 9%-os társasági adót kell fizetni,
• ha kisvállalati adó alanya, akkor nincs nyereség adó.

 

Kriptovaluta és az áfa

 

Az àfa tekintetében, ha cég pl.: kriptobányászathoz szerez be eszközöket, akkor annak az àfàja NEM levonható.

 

Ha további kérdésed lenne a kriptoadózással kapcsolatban

Dénes Márk

Kripto adótanácsadás és könyvelés

Email: denes.mark@deneskonyveloiroda.hu

Telefon: 06709404883