Iparűzési adó 2023

Iparűzési adó 2023

 

Egyszerűsített (sávos) iparűzési adó 2023

 

 

Iparűzési adó 2023

 

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység. Az adó alanya a vállalkozó.

A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

 

Az iparűzési adó alapja

 

Iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve

a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes összegével,

b) az alvállalkozói teljesítések értékével,

c) az anyagköltséggel,

d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

 Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell meghatározott szabály szerint megosztania.

 

Az egyszerűsített iparűzési adó-megállapításra vonatkozó hatályos szabályozás

 

A hatályos helyi adószabályok értelmében külön-külön egyszerűsített iparűzési adóalapmegállapítási szabály és külön eljárási rendelkezés vonatkozik a 8 millió forintot meg nem haladó nettó árbevételű vállalkozóra, az átalányadózó vállalkozóra, a KATA alanyára, a KIVA alanyára. Ez a sokféle, egymást részint átfedő adóalap-megállapítási rendszer nehezíti az áttekinthetőséget, az adóalap-megállapítási módok közötti választás külön mérlegelést igényel. A szabályok több, mint egy évtizedre visszatekintő többszöri módosítása miatt az egyes rendelkezések nem kellően összecsiszoltak, ami a mindennapi joggyakorlatot és jogértelmezést széttartóvá, nehézkessé teszi.

Az adórendszer egésze szintjén mindez a rendszer bonyolultságát növeli, a szabályozás szintjén pedig összetett, sokszor egymást átfedő szabályokat, eltérő eljárási rendet, eltérő adóhatósági, adózói joggyakorlatot eredményez.

Az iparűzési adó egyszerűsített megállapítási módját, a háromféle jelenlegi módszert egyféle adóalap-megállapítási mód vált fel.

 

A jogosultak köre, a bevétel fogalma

 

A Javaslat szerint valamennyi olyan vállalkozó, amelynek az adóévi bevétele – éves szinten számítva, azaz 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve – a 25 millió (a személyi jövedelem-adótörvény szerinti átalányadót választó kereskedők esetén a 120 millió) forintot nem haladja meg, jogosulttá válik az iparűzési adóalapja egyszerűsített megállapítására. A bevétel-alapú differenciálás illeszkedik az adó forgalmi adó jellegéhez, képes jól leírni a vállalkozás méretét, s egyben biztosítja, hogy mindazon vállalkozók, amelyek jelenleg alkalmazzák az egyszerűsített adóalap-megállapítás valamely fajtáját, élhessenek az új modell biztosította egyszerűbb szabályokkal.

Figyelemmel arra, hogy az egyszerűsített adóalap-megállapításra való jogosultság feltétele az, hogy a vállalkozó éves szinten számított bevétele a 25 millió forintot (120 millió forintot) ne haladja meg, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) Javaslat szerinti módosítása azt is rögzíti, hogy az egyes adózói csoportokban mit kell bevétel alatt érteni.

Eszerint a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély vállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt, egyéb vállalkozó esetén pedig a Htv. szerinti nettó árbevételt [Htv. 52. § 22. pont] kell bevételnek tekinteni (a KATA alanyok esetén utóbbi a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény szerinti bevétel). Ez azt jelenti, hogy az Szja. adóalanynak, a KATA adóalanynak nem kell külön kimunkálni a Htv. szerinti nettó árbevétel összegét.

 

Az egyszerűsítés lényege

 

Az egyszerűsített adóalap-megállapítás főszabálya szerint a kisvállalkozónak a helyi iparűzési adóalapját nem kell megállapítania, bevallást nem kell benyújtania és – mert az adóalap tételes összegű – az adóalapját nem kell megosztania a települések között.

A  új modell szerint a kisvállalkozónak adóelőleget évente csak egyszer kell fizetnie, s amennyiben a kisvállalkozó bevétele az adott bevételi sáv felső határát nem haladja meg az adóévben, akkor az adóévre fizetett adóelőleghez képest további adót sem kell fizetnie (az adóelőleg, bevallás benyújtása nélkül a Htv. szövege alapján végleges adóvá válik).

Ha pedig a vállalkozó adóévi bevétele annak a bevételi sávnak az alsó határa alatt marad, amelyben az előző adóévi bevétele alapján tartozott, akkor visszatérítendő adója keletkezik, melyet visszakérhet bevallás benyújtása mellett.

Egyszerűen fogalmazva: ha a kisvállalkozó adóévi bevétele az előző adóévben is irányadó bevételi sávhatárt nem lépi át, az évi egyszeri adó(előleg) fizetésen túlmenően az adóéven belül más – adókötelezettséggel összefüggő – teendője nincs.

Az egyszerűsített adóalap

 

Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra jogosult kisvállalkozók egyszerűsített iparűzési adóalapja az adóévi bevételük nagyságától függően sávosan differenciált, (a székhelyük és a telephelyeik fekvése szerinti) önkormányzatonként azonos nagyságú, tételes összeg lehet. Három bevételi sávot és ahhoz tartozó tételes adóalapot határoz meg. A bevételi sávokat éves szinten kell tekinteni, tehát 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi időarányosítással kisebb a bevételi sáv összege is.

Eszerint a vállalkozó székhelyére és a telephelyére/telephelyeire jutó adóalap 2,5-2,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg, valamint 6-6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg. Az adóalap 8,5-8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot nem haladja meg. Utóbbi kategóriába tartozik az a kisvállalkozó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó kiskereskedő és bevétele éves szinten nem több, mint 120 millió forint.

Amennyiben az adókötelezettség 12 hónapnál rövidebb (például kezdő vállalkozás esetén, a vállalkozás megszüntetése esetén, vagy adott településen, ha a kisvállalkozás adóév közben telephelyet nyit vagy zár be), akkor a Htv-ben rögzített összegű tételes adóalapnak csak az időarányosan kisebb részét kell figyelembe venni adóévi adóalapként.

 

Azt látjuk a táblázatban, hogy ha a bevétel nem éri el a 12 millió forintot, akkor az adóalap 2.500.000 ft, és ha 2%-os az iparűzési adó mértéke, akkor az adó 50.000 ft. (2.500.000*2%).

Ha 12 millió ft és 18 millió ft között van a bevétel, akkor az adó alapja 6.000.000 ft, ennek a 2%-a 120.000 ft.

Ha 18 millió ft és 25 millió ft között van a bevétel, akkor az adó alapja 8.500.000 ft, ennek a 2%-a 170.000 ft.

Ha kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó bevétele 18 millió ft és 120 millió ft között van, akkor az adóalapja 8.500.000 ft, ezután a 2% 170.000 ft.

Amennyiben a bevétel meghaladja a 25 millió forintot, a normál szabály lép életbe, azaz a bevétel mínusz a meghatározott költségek után a 2% (vagy amennyi az adott önkormányzat területén érvényes).

Felhívnám a figyelmet arra, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozónál megszűnt az a szabály, hogy a jövedelem 1,2-szerese után kell megfizetni az adót, azaz, hogy ha a bevétel meghaladja a 25 millió ft-ot – mert az átalányadó bevételi értékhatára 2023-ban 12*232.000*10=27.840.000 ft – akkor bizony a normál szabály szerint kell számolni. Azaz, hogy ha a bevétel 27.000.000 ft, és nincs költsége, akkor az adó 27.000.000*2%=540.000 ft lesz.

 

(2) A kisvállalkozó (4) bekezdés szerint bejelentett döntése alapján az adó alapja a kisvállalkozó székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként

a) 2,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a 12 millió forintot nem haladja meg,

b) 6 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg,

c) 8,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a 18 millió forintot meghaladja, de az 25 millió forintot – az (1) bekezdés b) pontja szerinti kisvállalkozó esetén a 120 millió forintot – nem haladja meg,

azzal, hogy e § alkalmazásában bevétel alatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély kisvállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt, más kisvállalkozó esetén a nettó árbevételt kell érteni.

 

(3) Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévi adóalap a (2) bekezdés szerinti adóalapnak az adókötelezettség napjai alapján napi arányosítással számított időarányos összegével egyezik meg.

 

(4) A (2) bekezdés szerinti adóalap-megállapítás választását

a) a kisvállalkozó – az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő kisvállalkozó az első adóévről szóló adóbevallásban az első adóévre is – az adóévet megelőző adóévről szóló bevallási nyomtatványon az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig

b) a tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén kezdő vállalkozó – ide nem értve az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozót – a bejelentkezési, változásbejelentési nyomtatványon jelenti be az adóhatóság számára.

A kisvállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik és mindaddig érvényes, amíg a kisvállalkozó az adóalapját a (2) bekezdés szerint kívánja megállapítani. A bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.

Egyszerűsített iparűzési adó választása

 

a) a kisvállalkozó - az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő kisvállalkozó az első adóévről szóló adóbevallásban az első adóévre is - az adóévet megelőző adóévről szóló bevallási nyomtatványon az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig

b) a tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén kezdő vállalkozó - ide nem értve az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozót - a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon jelenti be az adóhatóság számára.

Azaz, aki már működő vállalkozó volt 2022-ben, annak a 2022. évre vonatkozó iparűzési adó bevallásban kell jelölnie, hogy 2023-ra az egyszerűsített iparűzési adót választja. A bevallás beadási határideje 2023.05.31.

Aki 2023-ban indul vállalkozóként, neki az első iparűzési adó bevallásban kell jelölnie, hogy a 2023-as évre az egyszerűsített iparűzési adót választja. Ennek a bevallásnak a beadási határideje 2024.05.31.

Az a vállalkozó, aki már működik és van székhelye, de egy másik önkormányzat területén létesít székhelyet vagy telephelyet, annak változásbejelentési nyomtatványt kell beadnia.

Ha a kisvállalkozónak van székhelye és telephelye is és az egyszerűsített iparűzési adót választja, akkor mindkét helyen e szerint az adózás szerint kell teljesítenie az iparűzési adó fizetési kötelezettségét.

A kisvállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik és mindaddig érvényes, amíg a kisvállalkozó az adóalapját e szerint kívánja megállapítani.

Ha a vállalkozó bevétele az adóévben meghaladja a bevételi értékhatárt, akkor az adó alapját az adóévre és az azt követő adóévre a normál szabályok szerint kell megállapítania és bevallást is be kell adnia.

A 80%-os szabály megszűnt, azt nem lehet választani.

Átalányadózónál is megszűnt az a szabály, hogy a jövedelem 1,2-szerese után kell fizetni.

 

Átalányadó 2023 - videó

 

Kivásoknál maradt az a szabály, hogy a kiva alap 1,2-szerese után kell megfizetni az iparűzési adót, ha nem alkalmazza az egyszerűsített iparűzési adót.

Katásoknál nem kell választani az egyszerűsített iparűzési adót, automatikusan besorolják őket ide. Amennyiben nem szeretné ezt alkalmazni, akkor 2023. május 31-ig be kell jelentenie az adóhatósághoz.

Ha a kisvállalkozó már nem az egyszerűsített iparűzési adó szerint szeretne adózni, akkor ezt az adóév 05.31-ig jelentheti be az adóhatóságnak.

 

Az iparűzés adó megfizetése

Az a vállalkozó, aki az egyszerűsített iparűzési adót választja, akkor az adóját az adóévet követő év május 31-ig kell megfizetni.

 

Iparűzési adó bevallás

Nem kell bevallást benyújtani, ha az adóévi adó összege nem haladja meg az adóévi adóelőleg összegét és - ha a megfizetett adóelőleg összege magasabb - az adózó az adóelőleg és az adóévi adó összege különbözetének a visszatérítését nem kéri.

Tehát, ha az egyszerűsített iparűzési adót választjuk, és év közben meghaladjuk a bevételi értékhatárt, akkor be kell adni az iparűzési adó bevallást.

Továbbá szükség lehet még bevallásra, ha az egyéni vállalkozását szüneteltette, megszüntette, székhelyét áthelyezte, telephelyét megszüntette.

Adómentesség egyszerűsített iparűzési adó választásakor

Ha a kisvállalkozó az egyszerűsített adóalap-megállapítást alkalmazza, akkor a helyi iparűzési adóban adómentességre, adókedvezményre és adócsökkentésre nem jogosult.

 

Új kata és az iparűzési adó

 

Az új KATA alanyaira vonatkozó átmeneti szabály

 

A hatályos szabályok szerint a kisadózó vállalkozók tételes adója (új KATA) alanya az iparűzési adóban egyszerűsítetten is megállapíthatja adóalapját (székhely, telephely szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint). E vállalkozónak csak akkor kell – a 2022. évről 2023. január 15-ig – iparűzési adóbevallást benyújtania, ha valamely adókedvezményt, adócsökkentést kíván igénybe venni, vagy az adóéven belül a KATA-fizetési kötelezettsége valamely okból szünetelt.

A Htv-be illesztendő új, tételes adóalap-megállapításról szóló előírások értelmében – bevételük nagyságára figyelemmel – az új KATA-alanyok is jogosultak ezen adóalapmegállapítási módszert választani.

Az új KATA-t nem alkalmazó vállalkozóknak a  Htv-be épülő új, egyszerűsített adóalap-megállapításról szóló döntésüket a 2022. adóévről szóló bevallás esedékességéig, azaz 2023. május 31-ig van lehetőségük meghozni és azt az előző adóévről szóló adóbevallásban jelezni az önkormányzati adóhatóságok felé.

Annak érdekében, hogy az új KATA-t alkalmazók számára is 5 hónap álljon rendelkezésre 2023-ban az egyszerűsített adózásról szóló döntésre, számukra is lehetővé teszi, hogy amennyiben a 2022. évről adóbevallás-benyújtására kötelesek, azt csak 2023. május 31-ig tegyék meg.

Az adózási adminisztráció megkönnyítése érdekében ugyanakkor a Htv. azzal vélelemmel él, hogy – függetlenül attól, hogy az új KATA-alany adózónak a 2022-es adóévről van-e vagy nincs bevallás-benyújtási kötelezettsége – alkalmazni kívánja a 2023. január 1-jétől hatályos egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítást a 2023. adóévre. Ezen törvényi vélelem azt eredményezi, hogy e vállalkozói körnek nincs semmilyen adminisztratív teendője, amennyiben élni kíván a Htv. – 2023. január 1-jétől hatályos – 39/A. §-ában szabályozott egyszerűbb iparűzési adózással.

Ezt a vélelmet természetesen az új KATA alanya megdöntheti azzal, ha – a 2022. adóévről szóló bevalláson vagy a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon – közli, hogy 2023-ban nem kíván élni a Htv. 39/A. § szerinti egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás lehetőségével. Ekkor azonban – értelemszerűen – az „általános” adózási módra vált, s így adóelőleget is kell bevallania a 2023. január 1-jétől 2024. június 30-ig terjedő adóelőleg-fizetési időszakra, mégpedig 75 ezer forintot, melyet két részletben kell megfizetni. 2023 május 31-i esedékességgel 50 ezer forintot, 2024. március 18-i esedékességgel 25 ezer forintot.

 

Ha segítségre van szükséged az átalányadós egyéni vállalkozásod adminisztrálásához, akkor van Neked egy remek ajánlatom.

 

Képezd magad jobb vállalkozóvá!

Egyéni Vállalkozók Könyve - Átalányadó Kalauz

 

Ez a könyv nem fogja minden vállalkozói problémádat megoldani, ezért nem is mondom ezt. De azt elmondhatom róla, hogy a gyakorlatban kipróbált és használható tudást ad a vállalkozásod biztonságos működtetéséhez és már sokszor bizonyította a hatékonyságát.

Hatalmas előny könnyedén!

Vállalkozóknak vállalkozóul – gyakorlatias és naprakész tudást kapsz, ami ebben a témakörben óriási előnyt jelent.
  

Mit találsz az e-bookban?

KATA és ÁTALÁNYADÓ Nyomtatványok kitöltése képernyőképekkel lépésről lépésre

ÁNYK – Általános Nyomtatványkitöltő  
ONYA – Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás
budapest.hu
OHP – Önkormányzati Hivatali Portál
23T101E - változásbejelentő
23T1041 – adatbejelentő
23KATA – kata bevallás
2358 – átalányadó bevallás

Neked szól a könyv, ha szeretnéd tudni,

• hogyan kell választani az új katát?
• hogyan kell kitölteni a 2022-es és 2023-as kata bevallást?
• hogyan kell kitölteni az  iparűzési adó nyomtatványt?

Ha a kata helyett az átalányadózást választod
 

• hogyan kell választani az átalányadót?
• hogyan kell bejelenteni, hogy főállású vagy mellékállású vagy?
• hogyan kell kitölteni a negyedéves átalányadó bevallást (alapesetekre, kedvezmények nélkül)?
• hogyan kell kitölteni az áfa bevallást? (alapesetben)
• mit kell tennie a szünetelő vállalkozónak?
• mit kell tennie a nyugdíjas vállalkozónak?
• hogyan tudod lekérdezni az adófolyószámládat (NAV és iparűzési adó)?
• hogyan tudod megnézni a tárhelyed?
• mi történik, ha nem teszel semmit?
• mit kell tenni, ha baj van?

Plussz még sok rendkívül hasznos információt találsz benne egy egyéni vállalkozás működéséről és adminisztrációjáról, mint például:

 

• Mit kell tudnod, mielőtt vállalkozó leszel?
• Vállalkozási ötlet
• Piackutatás – kereslet – kínálat
• Üzleti stratégia
• Értékesítés
• Árazás
• Bevétel – költség – profit
• Üzleti tervezés
• Vezetők és alkalmazottak
• Működéshez szükséges eszközök
• Marketing
• Pénzügyi tervezés
• Kockázatelemzés
• Vállalkozási formák – egyéni vállalkozás, társas vállalkozás
• Egyéni vállalkozás előnyei és hátrányai
• Adózás: Új kata – Átalányadó – Tételes költségelszámolás (vállalkozói szja)
• Jogviszonyok – egyéni vállalkozás, munkaviszony, főállás, mellékállás
• Mennyibe kerül egy alkalmazott?
• Áfa – alanyi mentesség, pénzforgalmi áfa
• Iparűzési adó
• Egyéb adminisztrációs feladatok
• Egyéni vállalkozás a gyakorlatban
• Mi szükséges egy egyéni vállalkozás elindításához?
• Egyéni vállalkozás indítása a Webes ügysegédem
• Kamarai bejelentkezés
• Online számla
• Számlázóprogram
• Elektronikus ügyintézés
• Egyéni vállalkozás szüneteltetése
• Egyéni vállalkozás megszüntetése

Bónusz

Nem biztos, hogy csak ÁTALÁNYADÓ kalkulátorra van szükséged.
Ajándékba kapod még az Adókalkulátorok és Eredménytervezőt is, amiben van

• új kata kalkulátor
• átalányadó kalkulátor
• tételes költségelszámolás kalkulátor
• társasági adó kalkulátor
• kiva kalkulátor
• és ezek összehasonlítása.

 

Kérem az Egyéni Vállalkozók Könyvét

Átalányadó költségek

Van benne bevétel és költségtervező (anyagköltség, szolgáltatások, bérek és járulékok, beruházás, értékcsökkenés), amiben kiszámolhatod, hogy biztos jó neked az átalányadó vagy esetleg jobban járnál a tételes költségelszámolással, továbbá van még benne cash-flow tervező is, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy naprakész legyél a pénzügyeidben.

 

 

 

Csatlakozz a Vállalkozás Okosan facebook csoportunkba!

 

Köszönöm, hogy egy megosztással támogatod a munkámat.

Ahol megtalálsz minket

 

Vállalkozás Okosan honlapja

Facebook oldal

Facebook csoport

Youtube csatorna

Feliratkozás hírlevélre