KINEK KELL A 2023-AS ÉVRE IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁST BEADNIA?
- Ha nem választottad a 22HIPAK-ban 2023-ra a sávos iparűzési adót. Általános szabály szerint vagy KIVA szerint adózhatsz 2023-ban, de választhatod 2024-re a sávosat.
- Ha választottad 2023-ra a sávos iparűzési adót, de a bevételed meghaladta a 25 millió forintos bevételi határt (átalányadós egyéni vállalkozóknál a kiskereskedelmi tevékenységet végzőknél 120.000.000 forint).
- Ha a sávosat választottad, de nem tudtad tartani a bevételt és magasabb vagy alacsonyabb sávba tartozol, akkor elszámoló bevallást kell beküldeni.
- Ha 2023-ban indultál vállalkozóként.
- Ha szünetelésből visszajöttél 2023-ban.
- Ha 2024-ben NEM a sávos szerint szeretnél adózni.
- Ha a 2023. márciusi előleged magasabb volt, mint a sávod szerinti adókötelezettség, és jóvá szeretnéd íratni a többletet a folyószámládon.
Iparűzési adó 2023
Egyszerűsített, tételes vagy sávos iparűzési adó 2023
Ha neked is be kell adni az iparűzési adóbevallást 2023-ra, akkor ajánlom figyelmedbe
IPA Bevallás Mester 2023
Iparűzési adóbevallás kitöltési útmutatót képernyőképekkel
Használd fel a
Vállalkozás Okosan és a Számpatikus
több évtizedes adózási tapasztalatát ahhoz, hogy sikeresen intézd az IPA bevallásodat 2023-ra.
Hamarosan elérhető lesz.
Ne kapkodj! Van még idő. Érdemes megvárni az anyagot, mert ha valamit rosszul választottál vagy nem választottad, nem biztos, hogy lehet rajta javítani.
Jelentős változás történt 2023-ban az iparűzési adó területén. Nézd át a szabályokat.
Iparűzési adó 2023
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység. Az adó alanya a vállalkozó.
A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
Az iparűzési adó alapja
Iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve
a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes összegével,
b) az alvállalkozói teljesítések értékével,
c) az anyagköltséggel,
d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.
Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell meghatározott szabály szerint megosztania.
Ez volt a főszabály.
2023-tól bevezették az egyszerűsített, tételes vagy sávos iparűzési adót.
Az egyszerűsített iparűzési adó-megállapításra vonatkozó hatályos szabályozás
A hatályos helyi adószabályok értelmében külön-külön egyszerűsített iparűzési adóalapmegállapítási szabály és külön eljárási rendelkezés vonatkozik a 8 millió forintot meg nem haladó nettó árbevételű vállalkozóra, az átalányadózó vállalkozóra, a KATA alanyára, a KIVA alanyára. Ez a sokféle, egymást részint átfedő adóalap-megállapítási rendszer nehezíti az áttekinthetőséget, az adóalap-megállapítási módok közötti választás külön mérlegelést igényel. A szabályok több, mint egy évtizedre visszatekintő többszöri módosítása miatt az egyes rendelkezések nem kellően összecsiszoltak, ami a mindennapi joggyakorlatot és jogértelmezést széttartóvá, nehézkessé teszi.
Az adórendszer egésze szintjén mindez a rendszer bonyolultságát növeli, a szabályozás szintjén pedig összetett, sokszor egymást átfedő szabályokat, eltérő eljárási rendet, eltérő adóhatósági, adózói joggyakorlatot eredményez.
Az iparűzési adó egyszerűsített megállapítási módját, a háromféle módszert egyféle adóalap-megállapítási mód vált fel.
A jogosultak köre, a bevétel fogalma
A Javaslat szerint valamennyi olyan vállalkozó, amelynek az adóévi bevétele – éves szinten számítva, azaz 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve – a 25 millió (a személyi jövedelem-adótörvény szerinti átalányadót választó kereskedők esetén a 120 millió) forintot nem haladja meg, jogosulttá válik az iparűzési adóalapja egyszerűsített megállapítására. A bevétel-alapú differenciálás illeszkedik az adó forgalmi adó jellegéhez, képes jól leírni a vállalkozás méretét, s egyben biztosítja, hogy mindazon vállalkozók, amelyek jelenleg alkalmazzák az egyszerűsített adóalap-megállapítás valamely fajtáját, élhessenek az új modell biztosította egyszerűbb szabályokkal.
Figyelemmel arra, hogy az egyszerűsített adóalap-megállapításra való jogosultság feltétele az, hogy a vállalkozó éves szinten számított bevétele a 25 millió forintot (120 millió forintot) ne haladja meg, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) Javaslat szerinti módosítása azt is rögzíti, hogy az egyes adózói csoportokban mit kell bevétel alatt érteni.
Eszerint a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély vállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt, egyéb vállalkozó esetén pedig a Htv. szerinti nettó árbevételt [Htv. 52. § 22. pont] kell bevételnek tekinteni (a KATA alanyok esetén utóbbi a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény szerinti bevétel). Ez azt jelenti, hogy az Szja. adóalanynak, a KATA adóalanynak nem kell külön kimunkálni a Htv. szerinti nettó árbevétel összegét.
Az egyszerűsítés lényege
Az egyszerűsített adóalap-megállapítás főszabálya szerint a kisvállalkozónak a helyi iparűzési adóalapját nem kell megállapítania, bevallást nem kell benyújtania és – mert az adóalap tételes összegű – az adóalapját nem kell megosztania a települések között.
A új modell szerint a kisvállalkozónak adóelőleget évente csak egyszer kell fizetnie, s amennyiben a kisvállalkozó bevétele az adott bevételi sáv felső határát nem haladja meg az adóévben, akkor az adóévre fizetett adóelőleghez képest további adót sem kell fizetnie (az adóelőleg, bevallás benyújtása nélkül a Htv. szövege alapján végleges adóvá válik).
Ha pedig a vállalkozó adóévi bevétele annak a bevételi sávnak az alsó határa alatt marad, amelyben az előző adóévi bevétele alapján tartozott, akkor visszatérítendő adója keletkezik, melyet visszakérhet bevallás benyújtása mellett.
Egyszerűen fogalmazva: ha a kisvállalkozó adóévi bevétele az előző adóévben is irányadó bevételi sávhatárt nem lépi át, az évi egyszeri adó(előleg) fizetésen túlmenően az adóéven belül más – adókötelezettséggel összefüggő – teendője nincs.
Az egyszerűsített adóalap
Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra jogosult kisvállalkozók egyszerűsített iparűzési adóalapja az adóévi bevételük nagyságától függően sávosan differenciált, (a székhelyük és a telephelyeik fekvése szerinti) önkormányzatonként azonos nagyságú, tételes összeg lehet. Három bevételi sávot és ahhoz tartozó tételes adóalapot határoz meg. A bevételi sávokat éves szinten kell tekinteni, tehát 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi időarányosítással kisebb a bevételi sáv összege is.
Eszerint a vállalkozó székhelyére és a telephelyére/telephelyeire jutó adóalap 2,5-2,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg, valamint 6-6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg. Az adóalap 8,5-8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot nem haladja meg. Utóbbi kategóriába tartozik az a kisvállalkozó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó kiskereskedő és bevétele éves szinten nem több, mint 120 millió forint.
Amennyiben az adókötelezettség 12 hónapnál rövidebb (például kezdő vállalkozás esetén, a vállalkozás megszüntetése esetén, vagy adott településen, ha a kisvállalkozás adóév közben telephelyet nyit vagy zár be), akkor a Htv-ben rögzített összegű tételes adóalapnak csak az időarányosan kisebb részét kell figyelembe venni adóévi adóalapként.
Azt látjuk a táblázatban, hogy ha a bevétel nem éri el a 12 millió forintot, akkor az adóalap 2.500.000 ft, és ha 2%-os az iparűzési adó mértéke, akkor az adó 50.000 ft. (2.500.000*2%).
Ha 12 millió ft és 18 millió ft között van a bevétel, akkor az adó alapja 6.000.000 ft, ennek a 2%-a 120.000 ft.
Ha 18 millió ft és 25 millió ft között van a bevétel, akkor az adó alapja 8.500.000 ft, ennek a 2%-a 170.000 ft.
Ha kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó bevétele 18 millió ft és 120 millió ft között van, akkor az adóalapja 8.500.000 ft, ezután a 2% 170.000 ft.
Amennyiben a bevétel meghaladja a 25 millió forintot, a normál szabály lép életbe, azaz a bevétel mínusz a meghatározott költségek után a 2% (vagy amennyi az adott önkormányzat területén érvényes).
Felhívnám a figyelmet arra, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozónál megszűnt az a szabály, hogy a jövedelem 1,2-szerese után kell megfizetni az adót, azaz, hogy ha a bevétel meghaladja a 25 millió ft-ot – mert az átalányadó bevételi értékhatára 2023-ban 12*232.000*10=27.840.000 ft – akkor bizony a normál szabály szerint kell számolni. Azaz, hogy ha a bevétel 27.000.000 ft, és nincs költsége, akkor az adó 27.000.000*2%=540.000 ft lesz.
(2) A kisvállalkozó (4) bekezdés szerint bejelentett döntése alapján az adó alapja a kisvállalkozó székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként
a) 2,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a 12 millió forintot nem haladja meg,
b) 6 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg,
c) 8,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a 18 millió forintot meghaladja, de az 25 millió forintot – az (1) bekezdés b) pontja szerinti kisvállalkozó esetén a 120 millió forintot – nem haladja meg,
azzal, hogy e § alkalmazásában bevétel alatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély kisvállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt, más kisvállalkozó esetén a nettó árbevételt kell érteni.
(3) Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévi adóalap a (2) bekezdés szerinti adóalapnak az adókötelezettség napjai alapján napi arányosítással számított időarányos összegével egyezik meg.
(4) A (2) bekezdés szerinti adóalap-megállapítás választását
a) a kisvállalkozó – az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő kisvállalkozó az első adóévről szóló adóbevallásban az első adóévre is – az adóévet megelőző adóévről szóló bevallási nyomtatványon az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig
b) a tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén kezdő vállalkozó – ide nem értve az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozót – a bejelentkezési, változásbejelentési nyomtatványon jelenti be az adóhatóság számára.
A kisvállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik és mindaddig érvényes, amíg a kisvállalkozó az adóalapját a (2) bekezdés szerint kívánja megállapítani. A bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.
Egyszerűsített iparűzési adó választása
a) a kisvállalkozó - az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő kisvállalkozó az első adóévről szóló adóbevallásban az első adóévre is - az adóévet megelőző adóévről szóló bevallási nyomtatványon az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig
b) a tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén kezdő vállalkozó - ide nem értve az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozót - a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon jelenti be az adóhatóság számára.
Azaz, aki már működő vállalkozó volt 2022-ben, annak a 2022. évre vonatkozó iparűzési adó bevallásban kellett jelölnie, hogy 2023-ra az egyszerűsített iparűzési adót választja. A bevallás beadási határideje 2023.05.31. volt, ha ezt elmulasztottad jelölni a 22HIPAK-ban, akkor 2023-ban nem tudsz a sávos ipa szerint adózni.
Aki 2023-ban indul vállalkozóként, neki az első iparűzési adó bevallásban - 23HIPAK- kell jelölnie, hogy a 2023-as évre az egyszerűsített iparűzési adót választja. Ennek a bevallásnak a beadási határideje 2024.05.31.
Az a vállalkozó, aki már működik és van székhelye, de egy másik önkormányzat területén létesít székhelyet vagy telephelyet, annak változásbejelentési nyomtatványt kell beadnia.
Ha a kisvállalkozónak van székhelye és telephelye is és az egyszerűsített iparűzési adót választja, akkor mindkét helyen e szerint az adózás szerint kell teljesítenie az iparűzési adó fizetési kötelezettségét.
A kisvállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik és mindaddig érvényes, amíg a kisvállalkozó az adóalapját e szerint kívánja megállapítani.
Ha a vállalkozó bevétele az adóévben meghaladja a bevételi értékhatárt, akkor az adó alapját az adóévre és az azt követő adóévre a normál szabályok szerint kell megállapítania és bevallást is be kell adnia.
A 80%-os szabály megszűnt 2023-tól, azt nem lehet választani.
Átalányadózónál is megszűnt az a szabály, hogy a jövedelem 1,2-szerese után kell fizetni. A bevétel után kell fizetni az iparűzési adót, NEM a költséghányaddal csökkentett jövedelem után.
Kivásoknál maradt az a szabály, hogy a kiva alap 1,2-szerese után kell megfizetni az iparűzési adót, ha nem alkalmazza az egyszerűsített iparűzési adót. Ezt nem kell előre bejelenteni, a bevallás beadásánál lehet választani.
Ha a kisvállalkozó már nem az egyszerűsített iparűzési adó szerint szeretne adózni, akkor ezt az adóév 05.31-ig jelentheti be az adóhatóságnak.
Az iparűzés adó megfizetése
Az a vállalkozó, aki az egyszerűsített iparűzési adót választja, akkor az adóját az adóévet követő év május 31-ig kell megfizetni az illetékes önkormányzatnak.
Iparűzési adó bevallása
Nem kell bevallást benyújtani, ha az adóévi adó összege nem haladja meg az adóévi adóelőleg összegét és - ha a megfizetett adóelőleg összege magasabb - az adózó az adóelőleg és az adóévi adó összege különbözetének a visszatérítését nem kéri.
Tehát, ha az egyszerűsített iparűzési adót választjuk, és év közben meghaladjuk a bevételi értékhatárt, akkor be kell adni az iparűzési adó bevallást.
Továbbá szükség lehet még bevallásra, ha az egyéni vállalkozását szüneteltette, megszüntette, székhelyét áthelyezte, telephelyét megszüntette.
Mit kell tenned szüneteléskor?
Adómentesség egyszerűsített iparűzési adó választásakor
Ha a kisvállalkozó az egyszerűsített adóalap-megállapítást alkalmazza, akkor a helyi iparűzési adóban adómentességre, adókedvezményre és adócsökkentésre nem jogosult.
Ha 2023-ban indultál katásként
Akkor bizony be kell adni az iparűzési adóbevallást 2024.05.31-ig, amelyben választani tudod a sávos (egyszerűsített) iparűzési adót.
Csatlakozz a Vállalkozás Okosan facebook csoportunkba!
Köszönöm, hogy egy megosztással támogatod a munkámat.
Ahol megtalálsz minket
Blog kategória
Adókalkulátorok és eredménytervező
Milyen vállalkozási formák és adózási módok közül választhatsz, ha már nem jó Neked a kata?
Kata helyett 2021
