Átalányadó 2026

Átalányadó 2026

(Nagyobb képért kattints a képre jobb egér gombbal és válaszd ki a Kép megnyitása új lapon menüpontot)

 

Az átalányadó lényege

 

Az átalányadó lényege, hogy nem a valós költségszámlák alapján történik a költségelszámolás, hanem igazolás nélkül elszámolható költséghányadok vannak, amelyek mértéke a végzett tevékenységtől függ. Bármilyen tevékenységre választható.

Kinek jó az átalányadó?

 

Az átalányadó annak jó, akinek kevés költsége van, vagy nem választhatja az új katát, vagy olyan tevékenységet végez, ahol magas költséghányadot tud alkalmazni, mint például aki kiskereskedelmi tevékenységet végez, de figyelni kell a bevételi értékhatárra.

De nincs konzervmegoldás, minden esetben ki kell számolni, hogy melyik adózási mód lehet a megfelelő a várható bevételek, költségek és kedvezmények ismeretében.

 

Melyik törvény szabályozza az átalányadót?

 

Nincs külön átalányadó törvény, az SZJA törvény tartalmazza az átalányadó szabályait, de további törvényeket is figyelembe kell venni. Például az áfatörvényt, a helyi adókról szóló törvényt, a társadalombiztosítási törvényt és a szociális hozzájárulási adó törvényt.

 

Ki választhatja az átalányadót?

 

Az átalányadót az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő választhatja, a tevékenység egészére. Nincs tevékenységi korlát, azaz minden tevékenységre választható, de a bevételi korlátra figyelni kell.

Bevételi értékhatár

 

A bevételi értékhatár szabálya nem változott, azaz

• alapesetben az éves minimálbér tízszerese
• kiskereskedelmi tevékenység esetén az éves minimálbér ötvenszerese.
• Az átalányadó addig alkalmazható, amíg az adóévben
• az egyéni vállalkozói bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, (2026-ban ez 322.800*12*10=38.736.000 ft)
• kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozói bevétele nem haladja meg az éves minimálbér ötvenszeresét (2026-ban ez 322.800*12*50 = 193.680.000 ft)

 

2023-tól az átalányadózás a tárgyévet megelőző adóévben szerzett bevétel mértékétől függetlenül választható. A tárgyévre vonatkozó bevételi értékhatárok továbbra is megmaradnak, vagyis az egyéni vállalkozó akkor alkalmazhatja az átalányadózást, ha a tárgyévben a bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, míg az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetében az éves minimálbér ötvenszeresét.

 

Költségelszámolás az átalányadóban

 

2026-ban az igazolás nélkül elszámolható költséghányadok a következőek:

• 45% - emelkedett 40%-ról 45%-ra.
• 80%
• 90%.

Hogy melyik költséghányadot alkalmazhatjuk, az a végzett tevékenységtől függ, pontosabban amelyikből bevételt szereztünk.

45%-os költséghányad

 

Ez az alapeset. Ha nem férünk bele a 80%-os vagy a 90%-os költséghányadba, akkor a 45%-os költséghányad vonatkozik ránk.

 

Adókalkulátor 2026

 

80%-os költséghányad

 

Az Szja tv. azokat a tevékenységeket, amelyek végzése során keletkezett bevétel 80 százalékos költséghányaddal csökkenthető, 2025-től már nem TESZOR-számok szerint, hanem az adott tevékenység ÖVTJ-kódjával azonosítva sorolja fel. A kódok meghatározásánál az ÖVTJ’24 2024. október 31-én hatályos besorolási rendje az irányadó.

Mivel 2025.01.01-től új ÖVTJ számok vannak, de Neked a 2024.10.31-es ÖVTJ lista alapján kell eldöntened, hogy beleférsz-e a 80%-os ktghányadba, ezért ideraktunk egy ÖVTJ fordítókulcsot, ami 2025-ről 2024-re fordítja át a tevékenységeket.

 

a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, (ÖVTJ’24 01, 02) bányászati (ÖVTJ’24 05-től 09-ig) tevékenység, építőipari kivitelezés (ÖVTJ’24 41-től 42-ig);

b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (ÖVTJ’24 016), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (ÖVTJ’24 017001), erdészeti szolgáltatás (ÖVTJ’24 0240) és zöldterület-kezelés (ÖVTJ’24 8130);

c) halászati tevékenység (ÖVTJ’24 031), halgazdálkodási tevékenység (ÖVTJ’24 032);

d) feldolgozóipari termék-előállítás és szolgáltatás (ÖVTJ’24 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatások és az egyéb sokszorosítás (ÖVTJ’24 1820) kivételével;

e) speciális szaképítés (ideértve az épületgépészeti berendezések javítását is) (ÖVTJ’24 43);

f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (ÖVTJ’24 331), gépjárműjavítás (ÖVTJ’24 4520), személyi, háztartási cikk javítása (ÖVTJ’24 952);

g) a taxis személyszállítás (ÖVTJ’24 4932), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (ÖVTJ’24 493901), sofőrszolgálat (ÖVTJ’24 493909), közúti áruszállítás (ÖVTJ’24 4941);

h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (ÖVTJ’24 951);

i) fényképészet (ÖVTJ’24 7420);

j) textil, szőrme mosása, tisztítása (ÖVTJ’24 9601), fodrászat, szépségápolás (ÖVTJ’24 9602), hobbiállat-gondozás (ÖVTJ’24 960909-től 960911-ig);

k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (ÖVTJ’24 56);

l) járművezető-oktatás (ÖVTJ’24 855301);

m) az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői (ÖVTJ’24 532003) és egyéb tevékenység (ÖVTJ’24 821101, 829902, 661901, 662201 és 920003).

90%-os költséghányad

 

Az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből – ide nem értve a  vendéglátó tevékenységet –, vagy a kiskereskedelmi tevékenység mellett legfeljebb az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői és egyéb tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó.

A mezőgazdasági őstermelő is 90%.

Itt annyi a változás, hogy ha valaki kiskereskedelmi tevékenységet végez és MELLETTE egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői és egyéb tevékenységből bevételt szerez, akkor alkalmazhatja a 90%-os költséghányadot.

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem jogosult, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.

 

Átalányadó bevallás határideje

 

Ez így egy kicsit pontatlan megfogalmazás, mert külön átalányadó bevallás nincs, járulékbevallás és szja bevallás van, de mivel a köznyelv így használja, ezért mi is ezt használjuk rá.

Az átalányadóra nincs külön törvény, az szja törvény szabályozza. Nincs is rá külön bevallás, az éves szja bevallásban kell elszámolni róla.

 

Más a helyzet a járulékokkal. A járulékokról (tbjárulék, szociális hozzájárulási adó) alapesetben havonta kell bevallást benyújtani a NAV felé. Az átalányadós egyéni vállalkozó - 2022-ig - havonta nyújtotta be a 2258-as járulékbevallást.

Ez 2023-tól megváltozott, negyedévente kell beadni a járulékbevallást, és ez 2026-ban is így van. (2658-as a nyomtatvány neve, az első két számjegy mindig az évszámot jelzi).

Akinek egyenlőtlen volt a bevétele, pl. egy-két hónapig semmi, aztán meg többmillió forint, bizony rosszul járhatott, mert több adót (járulékot) fizetett, mintha minden hónapra egyenletesen lett volna bevétele. Ezt kiküszöbölendő hozták meg az új szabályt 2024-től, hogy negyedévente és göngyölítve kell kiszámolni a negyedéves adót. Ez a szabály maradt érvényben 2026-tól is.

(2) Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja az év elejétől (a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől) a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben adóalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt, azzal, hogy az adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összegnél.”

 

Adómentes jövedelem az átalányadóban 2026-ban

 

Adómentes az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része.

Ez 2026-ban 322.800*12/2=1.936.800 ft.

Ezt NEM a bevételből kell levonni, hanem a jövedelemből, ami ugye Bevétel mínusz Költséghányad.

Nincs arányosítás, azaz az év közben kezdő átalányadózóra is a teljes összeg vonatkozik.

 

Nézzük meg, hogy költséghányadonként mennyi az adómentes bevétel 2026-ban:

 

45%-os költséghányadnál: 1.936.800/55%=3.521.455ft

80%-os költséghányadnál: 1.936.800/20%=9.684.000 ft

90%-os költséghányadnál: 1.936.800/10%=19.368.000 ft

 

Az átalányadónál fizetendő adó és járulék

 

Az adómértékek nem változtak, viszont az alapja igen, mert a minimálbérhez (garantált bérminimumhoz) vannak kötve, ami 2026.01.01-től emelkedett.

A Jövedelem után (ami a Bevétel mínusz Költséghányad) kell

• 15% személyi jövedelemadót
• 18,5% társadalombiztosítási járulékot
• 13% szociális hozzájárulási adót fizetni.

 

Nyereségadót és osztalékadót nem kell fizetnie.

Példák

 

• Főállás – minimálbér – 45%-os költséghányad

Szja

 

Az I. negyedéves (nettó) bevétel 3.000.000 ft, a 45%-os költséghányad mellett a jövedelem 1.650.000 ft. Mivel az adómentes jövedelem 1.936.800 ft, így fizetendő szja nem keletkezik (1.650.000-1.936.800= -286.800). 

Mivel főállásról van szó, így a minimum járulékokat meg kell fizetni, azaz a tb-t és a szochot.

 

Tb járulék 

Meg kell állapítani, hogy mennyi a befolyt bevétel havonta. 

Ki kell számolni a költséghányad alapján a jövedelmet.

Le kell vonni az adómentes jövedelmet, amíg tart.

Össze kell adni az adómentes résszel csökkentett jövedelmet az első negyedévben (göngyölített jövedelem).

Mivel az első negyedévben nincs előző negyedévi járulékalapunk, ezért ebből az összegből nem vonunk le semmit.

Így a göngyölített korrigált jövedelmet elosztjuk 3-mal (ha mindegyik hónapban aktív voltál a negyedévben), ez lesz az elméleti adóalap. 

Ezt az összeget összehasonlítjuk a minimálbérrel. 

Amennyiben az elméleti adóalap magasabb, mint a minimálbér, akkor az elméleti adóalap lesz a tényleges adóalap. 

Ha az elméleti adóalap kevesebb, mint a minimálbér, akkor a minimálbér után kell megfizetni a járulékot.

Bevétel: 3.000.000

Jövedelem: 1.650.000

Adómentes jövedelem: 1.936.800

Előző időszak göngyölített járulékalapja: 0

Elméleti adóalap: 1.650.000-1.936.800=-286.800

Mivel az elméleti adóalap alacsonyabb, mint a minimálbér, ezért a minimálbér után kell megfizetni a 18,5%-os tb-t, ami 322.800*18,5%=59.718 ft havonta.

 

Szocho

 

A szociális hozzájárulási adónál megszűnt az a különös szabály, hogy – főállásban - nem a minimálbér vagy a garantált bérminimum után kell megfizetni az adót, hanem meg kellett emelni 112,5%-kal. Ezt 2026-tól már nem kell alkalmazni, így a szociális hozzájárulási adó alapja 2026-ban a minimálbérnél 322.800 forint lesz, a garantált bérminimumnál 373.200 forint.

A szabály ugyanaz, mint a tb-nél.

Meg kell állapítani, hogy mennyi a befolyt bevétel havonta. 

Ki kell számolni a költséghányad alapján a jövedelmet.

Le kell vonni az adómentes jövedelmet, amíg tart.

Össze kell adni az adómentes résszel csökkentett jövedelmet az első negyedévben (göngyölített jövedelem).

Mivel nincs előző negyedévi szociális hozzájárulási alapunk, ezért ebből az összegből nem vonunk le semmit.

Így a göngyölített korrigált jövedelmet elosztjuk 3-mal (ha mindegyik hónapban aktív voltál a negyedévben), ez lesz az elméleti adóalap.

 

Ezt az összeget összehasonlítjuk a minimálbérrel. 

Amennyiben az elméleti adóalap magasabb, mint a minimálbér, akkor az elméleti adóalap lesz a tényleges adóalap. 

Ha az elméleti adóalap kevesebb, mint a minimálbér, akkor a minimálbér után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót.

 

Bevétel: 3.000.000

Jövedelem: 1.650.000

Adómentes jövedelem: 1.936.800

Előző időszak göngyölített szociális hozzájárulási adóalapja: 0

Elméleti adóalap: 1.650.000-1.936.800=-286.800

Mivel az elmélet adóalap alacsonyabb, mint a minimálbér, ezért a minimálbér után kell megfizetni a 13%-os szochot-t, ami 322.800*13%=41.964 ft havonta.

 

A bevallást és a befizetést negyedévente kell elkészíteni, így  

• a negyedéves szja 0 ft,
• a negyedéves tb 59.718*3=179.154 ft,
• a negyedéves szocho 41.964*3=125.892 ft.

 

Nézzünk egy olyan példát, ahol az adó alapja meghaladja a minimálbért.

 

• Főállás – minimálbér – 45%-os költséghányad

 

Szja

 

Az I. negyedéves (nettó) bevétel 6.000.000 ft, a 45%-os költséghányad mellett a jövedelem 3.300.000 ft. 

Azt látjuk, hogy az adómentes jövedelem „elfogy” februárban, így már lesz fizetendő szja.

3.300.000-1.936.800=1.363.200.

1.363.200*15%=204.480 ft lesz a fizetendő szja az I. negyedében. 

 

Tb járulék 

Meg kell állapítani, hogy mennyi a befolyt bevétel havonta. 

Ki kell számolni a költséghányad alapján a jövedelmet.

Le kell vonni az adómentes jövedelmet, amíg tart.

Össze kell adni az adómentes résszel csökkentett jövedelmet az első negyedévben (göngyölített jövedelem).

Mivel az első negyedévben nincs előző negyedévi járulékalapunk, ezért ebből az összegből nem vonunk le semmit.

Így a göngyölített korrigált jövedelmet elosztjuk 3-mal (ha mindegyik hónapban aktív voltál a negyedévben), ez lesz az elméleti adóalap. 

Ezt az összeget összehasonlítjuk a minimálbérrel. 

Amennyiben az elméleti adóalap magasabb, mint a minimálbér, akkor az elméleti adóalap lesz a tényleges adóalap. 

Ha az elméleti adóalap kevesebb, mint a minimálbér, akkor a minimálbér után kell megfizetni a járulékot.

Bevétel: 6.000.000

Jövedelem: 3.300.000

Adómentes jövedelem: 1.936.800

Előző időszak göngyölített járulékalapja: 0

Elméleti adóalap: 3.300.000-1.936.800=1.363.200

Az 1.363.200 ft-ot elosztjuk 3-mal: 454.400 ft.

Mivel ez magasabb, mint a 322.800 ft-os minimálbér, így a 454.400 ft lesz a tb adóalapja havonta, és a fizetendő tb: 454.400*18,5%=84.064 ft/hó.

 

Szocho

 

A szociális hozzájárulási adónál megszűnt az a különös szabály, hogy – főállásban - nem a minimálbér vagy a garantált bérminimum után kell megfizetni az adót, hanem meg kellett emelni 112,5%-kal. Ezt 2026-tól már nem kell alkalmazni, így a szociális hozzájárulási adó alapja 2026-ban a minimálbérnél 322.800 forint lesz, a garantált bérminimumnál 373.200 forint.

A szabály ugyanaz, mint a tb-nél.

Meg kell állapítani, hogy mennyi a befolyt bevétel havonta. 

Ki kell számolni a költséghányad alapján a jövedelmet.

Le kell vonni az adómentes jövedelmet, amíg tart.

Össze kell adni az adómentes résszel csökkentett jövedelmet az első negyedévben (göngyölített jövedelem).

Mivel nincs előző negyedévi szociális hozzájárulási alapunk, ezért ebből az összegből nem vonunk le semmit.

Így a göngyölített korrigált jövedelmet elosztjuk 3-mal (ha mindegyik hónapban aktív voltál a negyedévben), ez lesz az elméleti adóalap.

 

Ezt az összeget összehasonlítjuk a minimálbérrel. 

Amennyiben az elméleti adóalap magasabb, mint a minimálbér, akkor az elméleti adóalap lesz a tényleges adóalap. 

Ha az elméleti adóalap kevesebb, mint a minimálbér, akkor a minimálbér után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót.

 

Bevétel: 6.000.000

Jövedelem: 3.300.000

Adómentes jövedelem: 1.936.800

Előző időszak göngyölített szociális hozzájárulási adóalapja: 0

Elméleti adóalap: 3.300.000-1.936.800=1.363.200

Mivel ez magasabb, mint a 322.800 ft-os minimálbér, így a 454.400 ft lesz a szocho adóalapja havonta, és a fizetendő szocho: 454.400*13%=59.072  ft/hó.

 

A bevallást és a befizetést negyedévente kell elkészíteni, így  

a negyedéves szja 204.480 ft, 

a negyedéves tb 84.064*3=252.192 ft, 

a negyedéves szocho 59.072*3=177.216 ft.

 

Lehet havonta is fizetni, ha valaki akarja.

 

Garantált bérminimum - főállás - 45%

 

Az elv ugyanaz, mint a minimálbérnél, csak a magasabb garantált bérminimum után fizetni kell a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót.

 

2026. I-I-III-IV. negyedév 45%

 

 

 

 

• Garantált bérminimum – főállás – 45% - SZJA

 

A nettó bevétel az I. negyedévben 4.500.000 forint, a jövedelem 45%-os költséghányadnál 2.475.000 forint (4.500.000-2.025.000), az adómentes jövedelem 1.936.800 forint.

Azaz, ha levonjunk a göngyölített jövedelemből (2.475.000 forint) az adómentes jövedelmet (1.936.800 forint), akkor 538.200 forintot kapunk, így a személyi jövedelemadó alapja 538.200 forint lesz, és ezután kell felszámolni a 15%-os személyi jövedelemadót, ami 538.200*15%=80.730 forint.

 

A nettó bevétel a II. negyedévben 9.000.000 forint, a göngyölített jövedelem 45%-os költséghányadnál 4.950.000 forint (9.000.000-4.050.000), az adómentes jövedelem 1.936.800 forint.

Azaz, ha levonjunk a göngyölített jövedelemből (4.950.000 forint) az adómentes jövedelmet (1.936.800 forint), akkor 3.013.200 forintot kapunk, így a személyi jövedelemadó alapja 3.013.200 forint lesz, és ezután kell felszámolni a 15%-os személyi jövedelemadót, ami 3.013.200*15%=451.980 forint, de ha már megfizettük az előző negyedévre a 80.730 forintot, akkor már csak a különbséget, a 451.980-80.730=371.250 forintot kell fizetni a II. negyedévre.

 

A nettó bevétel a III. negyedévben 13.500.000 forint, a göngyölített jövedelem 45%-os költséghányadnál 7.425.000 forint (13.500.000-6.075.000), az adómentes jövedelem 1.936.800 forint.

Azaz, ha levonjunk a göngyölített jövedelemből (7.425.000 forint) az adómentes jövedelmet (1.936.800 forint), akkor 5.488.200 forintot kapunk, így a személyi jövedelemadó alapja 5.488.200 forint lesz, és ezután kell felszámolni a 15%-os személyi jövedelemadót, ami 5.488.200*15%=823.230 forint, de ha már megfizettük az első és második negyedévre a 451.980 forintot, akkor már csak a különbséget, a 823.230-451.980 =371.250 forintot kell fizetni a III. negyedévre.

 

A nettó bevétel a IV. negyedévben 19.500.000 forint, a göngyölített jövedelem 45%-os költséghányadnál 10.725.000 forint (19.500.000-8.775.000), az adómentes jövedelem 1.936.800 forint.

Azaz, ha levonjunk a göngyölített jövedelemből (10.725.000 forint) az adómentes jövedelmet (1.936.800 forint), akkor 8.788.200 forintot kapunk, így a személyi jövedelemadó alapja 8.788.200 forint lesz, és ezután kell felszámolni a 15%-os személyi jövedelemadót, ami 8.788.200*15%=1.318.230 forint, de ha már megfizettük az első, második és harmadig negyedévre a 823.230 forintot, akkor már csak a különbséget, a 1.318.230- 823.230=495.000 forintot kell fizetni a IV. negyedévre.

 

• Garantált bérminimum – főállás – 45% - TB járulék

 

Meg kell állapítani, hogy mennyi a befolyt bevétel havonta. 

Ki kell számolni a költséghányad alapján a jövedelmet.

Le kell vonni az adómentes jövedelmet, amíg tart.

Össze kell adni az adómentes résszel csökkentett jövedelmet az első negyedévben (göngyölített jövedelem).

Mivel az első negyedévben nincs előző negyedévi járulékalapunk, ezért ebből az összegből nem vonunk le semmit.

Így a göngyölített korrigált jövedelmet elosztjuk 3-mal (ha mindegyik hónapban aktív voltál a negyedévben), ez lesz az elméleti adóalap. 

Ezt az összeget összehasonlítjuk a garantált bérminimummal. 

Amennyiben az elméleti adóalap magasabb, mint a garantált bérminimum, akkor az elméleti adóalap lesz a tényleges adóalap.

Ha az elméleti adóalap kevesebb, mint a garantált bérminimum, akkor a garantált bérminimum után kell megfizetni a járulékot.

Negyedévente kell bevallani és befizetni, de havonta kell számolni.

 

1. negyedév

 

Bevétel: 4.500.000 forint.

Jövedelem: 2.475.000 forint.

Adómentes jövedelem: 1.936.800 forint.

Előző időszak göngyölített járulékalapja: 0 forint.

Elméleti adóalap: 2.475.000-1.936.800=538.200 forint.

Az 538.200 forintot elosztjuk 3-mal: 179.400 forint.

Mivel ez alacsonyabb, mint a 373.200 forintos garantált bérminimum, így a 373.200 forint lesz a társadalombiztosítási járulék adóalapja havonta, és így a fizetendő társadalombiztosítási járulék: 373.200*18,5%=69.042 forint/hó.

 

2. negyedév

 

A társadalombiztosítási járulék esetében a 4.950.000 forint göngyölített jövedelemből levonjuk az adómentes jövedelmet, ami 1.936.800 forint, majd az előző negyedévi göngyölített társadalombiztosítási járulékalapot, ami 1.119.600 forint (373.200*3), eredményként 1.893.600 forintot kapunk. 

Ezt kell elosztani 3-mal, és így megkapjuk, hogy a havi társadalombiztosítási járulékalapunk 631.200 forint, és mivel ez magasabb, mint a 373.200 forintos garantált bérminimum, ezért a 631.200 forint után számoljuk a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot. Ez 631.200*18,5%=116.772 forint lesz havonta.

 

3. negyedév

 

A társadalombiztosítási járulék esetében a 7.425.000 forint göngyölített jövedelemből levonjuk az adómentes jövedelmet, ami 1.936.800 forint, majd az előző két negyedévi göngyölített társadalombiztosítási járulékalapot, ami 3.013.200 forint ((373.200*3) + (631.200*3)). Eredményként 7.425.000-1.936.800-3.013.200=2.475.000 forintot kapunk. 

Ezt kell elosztani 3-mal, és így megkapjuk, hogy a havi társadalombiztosítási járulékalapunk 825.00 forint, és mivel ez magasabb, mint a 373.200 forintos garantált bérminimum, ezért a 825.000 forint után számoljuk a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot. Ez 825.000*18,5%=152.625 forint lesz havonta. 

 

4. negyedév

A társadalombiztosítási járulék esetében a 10.725.000 forint göngyölített jövedelemből levonjuk az adómentes jövedelmet, ami 1.936.800 forint, majd az előző három negyedévi göngyölített társadalombiztosítási járulékalapot, ami 5.488.200 forint ((373.200*3) + (631.200*3) + (825.000*3)). Eredményként 10.725.000-1.936.800-5.488.200=3.300.000 forintot kapunk. 

Ezt kell elosztani 3-mal, és így megkapjuk, hogy a havi társadalombiztosítási járulékalapunk 1.100.000 forint, és mivel ez magasabb, mint a 373.200 forintos garantált bérminimum, ezért az 1.100.000 forint után számoljuk a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot. Ez 1.100.000*18,5%=203.500 forint lesz havonta. 

 

• Garantált bérminimum – főállás – 45% - Szociális hozzájárulási adó

 

Meg kell állapítani, hogy mennyi a befolyt bevétel havonta. 

Ki kell számolni a költséghányad alapján a jövedelmet.

Le kell vonni az adómentes jövedelmet, amíg tart.

Össze kell adni az adómentes résszel csökkentett jövedelmet az első negyedévben (göngyölített jövedelem).

Mivel nincs előző negyedévi szociális hozzájárulási alapunk, ezért ebből az összegből nem vonunk le semmit.

Így a göngyölített korrigált jövedelmet elosztjuk 3-mal (ha mindegyik hónapban aktív voltál a negyedévben), ez lesz az elméleti adóalap. 

Ezt az összeget összehasonlítjuk a garantált bérminimummal. 

Amennyiben az elméleti adóalap magasabb, mint a garantált bérminimum, akkor az elméleti adóalap lesz a tényleges adóalap.

Ha az elméleti adóalap kevesebb, mint a garantált bérminimum, akkor a garantált bérminimum után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót.

 

1. negyedév

 

Bevétel: 4.500.000 forint.

Jövedelem: 2.475.000 forint.

Adómentes jövedelem: 1.936.800 forint.

Előző időszak göngyölített szociális hozzájárulási adóalapja: 0 forint.

Elméleti adóalap: 2.475.000 -1.936.800=538.200 forint.

Az 538.200 forintot elosztjuk 3-mal: 179.400 forint.

Mivel ez alacsonyabb, mint a 373.200 forintos garantál bérminimum, így a 373.200 forint lesz a szociális hozzájárulási adó adóalapja havonta, és a fizetendő szociális hozzájárulási adó: 373.200 *13%=48.516 forint/hó.

 

2. negyedév

 

A szociális hozzájárulási adó esetében a 4.950.000 forint göngyölített jövedelemből levonjuk az adómentes jövedelmet, ami 1.936.800 forint, majd az előző negyedévi göngyölített szociális hozzájárulási adó alapot, ami 1.119.600 forint (373.200*3), eredményként 1893.600 forintot kapunk. Ezt kell elosztani 3-mal, és így megkapjuk, hogy a havi járulékalapunk 631.200 forint lenne, és mivel ez magasabb, mint a 373.200 forintos garantált bérminimum, ezért a 631.200 forint után számoljuk a 13%-os szociális hozzájárulási adót. Ez 631.200 *13%=82.056 forint lesz havonta. 

 

3. negyedév

 

A szociális hozzájárulási adó esetében a 7.425.000 forint göngyölített jövedelemből levonjuk az adómentes jövedelmet, ami 1.936.800 forint, majd az előző két negyedévi göngyölített szociális hozzájárulási adó alapot, ami 3.013.200 forint ((373.200*3)+(631.200*3)).

Eredményként 7.425.000-1.936.800-3.013.200=2.475.000 forintot kapunk. 

Ezt kell elosztani 3-mal, és így megkapjuk, hogy a havi szociális hozzájárulási adó alapunk 825.000 forint lenne, és mivel ez magasabb, mint a 373.200 forintos garantált bérminimum, ezért a 825.000 forint után számoljuk a 13%-os szociális hozzájárulási adót. Ez 825.000*13%=107.250 forint lesz havonta.

 

4. negyedév

 

A szociális hozzájárulási adó esetében a 10.725.000 forint göngyölített jövedelemből levonjuk az adómentes jövedelmet, ami 1.936.800 forint, majd az előző három negyedévi göngyölített szociális hozzájárulási adó alapot, ami 5.488.200 forint ((373.200*3)+(631.200*3)+(825.000*3)). Eredményként 10.725.000-1.936.800-5.488.200=3.300.000 forintot kapunk. 

Ezt kell elosztani 3-mal, és így megkapjuk, hogy a havi szociális hozzájárulási adó alapunk 1.100.000 forint lenne, és mivel ez magasabb, mint a 373.200 forintos garantált bérminimum, ezért az 1.100.000 forint után számoljuk a 13%-os szociális hozzájárulási adót. Ez 1.1000.00*13%=143.000 forint lesz havonta.

 

Nézzük meg, hogy alakulnak a számok mellékállásban 45%-os költséghányadnál.

 

Mellékállásban nincs kötelező minimum fizetendő adó és járulék, csak a befolyt bevétel után kell megfizetni az adót és járulékot az adómentes keret felett. Nincs jelentősége, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum alá tartozna a bevételszerző tevékenység.

 

 

• Mellékállás – 45% - Személyi jövedelemadó

 

Éves szinten a göngyölített jövedelem 10.725.000 forint. Ebből levonva az 1.936.800 forintos adómentes jövedelmet, 8.788.200 forint lesz a személyi jövedelemadó alap, ennek a 15%-a 1.318.230 forint, amit negyedévente kell adóelőlegként befizetni. A példában az I. negyedévben „fogy el” az adómentes jövedelem, így már az I. negyedév után meg kell fizetni a személyi jövedelemadó előleget. 

 

 

 

 

• Mellékállás – 45% - Társadalombiztosítási járulék

 

A változó bevételek miatt változó lesz a társadalombiztosítási járulék alapja. Az elv ugyanaz, a göngyölített jövedelemből le kell vonni az adómentes jövedelmet, majd az előző negyedévek göngyölített járulékalapját, ezt elosztani 3-mal, és ezután az összeg után kell megfizetni a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot. 

 

Az I. negyedévben a göngyölített jövedelem 2.475.000 forint, ebből le kell vonni az 1.936.800 forint adómentes jövedelmet. Az első negyedévben nincs előző időszak göngyölített járulékalapja.  Az eredmény 538.200 forint. Ezt el kell osztani 3-mal. Így a társadalombiztosítási járulék alapja 538.200/3=179.400 forint. A 179.400 forint 18,5%-a 33.189 forint havonta az I. negyedévben.

 

A II. negyedévben a göngyölített jövedelem 4.950.000 forint, ebből le kell vonni az 1.936.800 forint adómentes jövedelmet, továbbá az első negyedév göngyölített társadalombiztosítási járulék alapját, ami 538.200 forint (179.400*3), az eredmény 2.475.000 forint. Ezt el kell osztani 3-mal, így a társadalombiztosítási járulék alapja havonta 825.000 forint, az ezután fizetendő 18,5%-os társadalombiztosítási járulék 152.625 forint havonta a II. negyedévben.

 

A III. negyedévben a göngyölített jövedelem 7.425.000 forint, ebből le kell vonni az 1.936.800 forint adómentes jövedelmet, továbbá az első két negyedév göngyölített társadalombiztosítási járulék alapját, ami 3.013.200 forint ((179.400*3)+(825000.*3)), az eredmény 2.475.000 forint. Ezt el kell osztani 3-mal, így a társadalombiztosítási járulék alapja havonta 825.000 forint, az ezután fizetendő 18,5%-os társadalombiztosítási járulék 152.625 forint havonta a III. negyedévben.

 

A IV. negyedévben a göngyölített jövedelem 10.725.000 forint, ebből le kell vonni az 1.936.800 forint adómentes jövedelmet, továbbá az előző negyedévek göngyölített társadalombiztosítási járulék alapját, ami 5.488.200 forint ((179.400*3)+(825000.*3)+(825.000*3)), az eredmény 3.300.000 forint. Ezt el kell osztani 3-mal, így a társadalombiztosítási járulék alapja havonta 1.100.000 forint, az ezután fizetendő 18,5%-os társadalombiztosítási járulék 203.500 forint havonta a IV. negyedévben.

 

 

• Mellékállás – 45% - Szociális hozzájárulási adó

 

A változó bevételek miatt változó lesz a szociális hozzájárulási adó alapja. Az elv ugyanaz, a göngyölített jövedelemből le kell vonni az adómentes jövedelmet, majd az előző negyedévek göngyölített szociális hozzájárulási adó alapját, ezt elosztani 3-mal, és ezután az összeg után kell megfizetni a 13%-os szociális hozzájárulási adót. 

 

Az I. negyedévben a göngyölített jövedelem 2.475.000 forint, ebből le kell vonni az 1.936.800 forint adómentes jövedelmet. Az első negyedévben nincs előző időszak göngyölített szociális hozzájárulási adó alapja.  Az eredmény 538.200 forint. Ezt el kell osztani 3-mal. Így a szociális hozzájárulási adó alapja 538.200/3=179.400 forint. A 179.400 forint 13%-a 23.322 forint havonta az I. negyedévben.

 

A II. negyedévben a göngyölített jövedelem 4.950.000 forint, ebből le kell vonni az 1.936.800 forint adómentes jövedelmet, továbbá az első negyedév göngyölített szociális hozzájárulási adó alapját, ami 538.200 forint (179.400*3), az eredmény 2.475.000 forint. Ezt el kell osztani 3-mal, így a szociális hozzájárulási adó alapja havonta 825.000 forint, az ezután fizetendő 13%-os szociális hozzájárulási adó 107.250 forint havonta a II. negyedévben. 

 

A III. negyedévben a göngyölített jövedelem 7.425.000 forint, ebből le kell vonni az 1.936.800 forint adómentes jövedelmet, továbbá az első két negyedév göngyölített szociális hozzájárulási adó alapját, ami 3.013.200 forint ((179.400*3)+(825000.*3)), az eredmény 2.475.000 forint. Ezt el kell osztani 3-mal, így a szociális hozzájárulási adó alapja havonta 825.000 forint, az ezután fizetendő 13%- szociális hozzájárulási adó 107.250 forint havonta a III. negyedévben. 

 

A IV. negyedévben a göngyölített jövedelem 10.725.000 forint, ebből le kell vonni az 1.936.800 forint adómentes jövedelmet, továbbá az előző negyedévek göngyölített szociális hozzájárulási adó alapját, ami 5.488.200 forint ((179.400*3)+(825000.*3)+(825.000*3)), az eredmény 3.300.000 forint. Ezt el kell osztani 3-mal, így a szociális hozzájárulási adó alapja havonta 1.100.000 forint, az ezután fizetendő 13%-os szociális hozzájárulási adó 143.000 forint havonta a IV. negyedévben. 

 

Nézzük meg, hogy alakulnak a számok nyugdíjasként 45%-os költséghányadnál.

 

Nyugdíjas nem fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót, és az adómentes jövedelemig személyi jövedelemadót sem, utána viszont a személyi jövedelemadót meg kell fizetnie.

 

Az éves göngyölített jövedelem 10.725.000 forint, ebből kell levonni az 1.936.800 forint adómentes jövedelmet, így a személyi jövedelemadó alapja 8.788.200 forint lesz, és ennek a 15%-át, 1.318.230 forintot kell megfizetni személyi jövedelemadó előlegként, negyedéves bontásban. A példában az I. negyedévben „fogy el” az adómentes jövedelem, így már az I. negyedév után meg kell fizetni a személyi jövedelemadó előleget. 

 

Még több példát találsz a hamarosan megjelenő Menedzser Praxis Átalányadó 2026 anyagban.

 

Köszönöm, hogy egy megosztással támogatod a munkámat.

Ahol megtalálsz minket

 

Vállalkozás Okosan honlapja

Facebook oldal

Facebook csoport

Youtube csatorna

Feliratkozás hírlevélre