Adóváltozások 2019

ADÓVÁLTOZÁSOK 2019

 

ADÓVÁLTOZÁSOK 2020

 

2019. nyári adóváltozások

 

SZJA

Négy vagy több gyermeket nevelő anyák jövedelmének meghatározott része után nincs szja.

 

EVA

2020. január 1-től megszűnik az EVA.

 

KIVA

13%-ról 12%-ra csökken 2020. január 1-től.

 

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ

17,5%-ra csökkent 2019. július 1-től.

 

EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉK

7.710 forint/hó,  257 forint/nap 2020. január 1-től.

 

ÁFA

Behajthatatlan követelések

Vissza lehet kérni az áfáját annak a számlának, amit nem fizettek ki (önellenőrzés keretében  behajthatatlan követelés jogcímén).

 

REKLÁMADÓ

0%-ra csökken 2019. július 1-jétől kezdődően, ideiglenesen, 2022. december 31-ig. Ez a közzétevőkre és a megrendelőkre is vonatkozik

 

TÁRSASÁGI ADÓ

Megszűnik a feltöltési kötelezettség év végén, de csak a társasági adóban, az iparűzási adónál megmarad.

 

 

Az iparűzési adóbevallás NAV általi továbbítása

A 2020. január 1-jétől a helyi iparűzési adóról szóló bevallás NAV-on keresztül történő benyújtására csak akkor lesz mód, ha az adózó által beküldött bevallás helyes. Amennyiben a bevalláskitöltő rendszer által automatikusan jelzett hibákat az adózó nem javítja ki, úgy az állami adóhatóság nem továbbítja a bevallást, és azt az adózó kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál nyújthatja be.

 

Az adóadatok NAV általi továbbítása

2019. július 1-jétől nem lesz szükség az iparűzési adókötelezettséggel, idegenforgalmi adókötelezettséggel összefüggésben az állami adóhatóságnál a bejelentkezéskor rendelkezésre álló, továbbá ezen megváltozott, bejelentett adóadatok székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz való külön bejelentésére. Ezeket az információkat az állami adóhatóság közvetlenül juttatja el a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Ha valaki katás ipát akar választani, azt BE KELL JELENTENI az önkormányzatnak.

 

 

Hogyan legyél vállalkozó? Vállalkozásindító mini e-book

 

Egyéni vállalkozás indítása Online jegyzet

 

Online Vállalkozói Képzés

 

 

2019. ÉVI ADÓVÁLTOZÁSOK

 

• 5 százalékosra csökken az UHT és az ESL tej áfája (eddig csak a friss tejre vonatkozott a kedvezményes adó)
• Az egészségügyi kockázatot jelentő ételek, italok (pl. cukros üdítők, chipsek, csokoládék, szeszes italok) esetében átlagosan 20 százalékkal nő a népegészségügyi termékadó mértéke.
• Csökken a motorkerékpárok regisztrációs adója.
• Az online fizetések ösztönzése érdekében 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól.
• Öt adófajta megszűnik. A javaslat szerint 2019-től már nem kell 75 százalékos különadót, hitelintézeti különadót vagy kulturális adót fizetnie. A baleseti adó, és az eho (egészségügyi hozzájárulás) is megszűnik, de ezeket továbbra is fizetni kell: az előbbi a biztosítási adóba, az utóbbi a szociális hozzájárulási adóba olvad.
• Nem változik a 9 százalékos társasági adó;
• Változatlanul 15 százalék az szja
• Bővül a kétgyermekeseknek nyújtott családi adókedvezmény. Jövőre ötezer forinttal több adókedvezményt lehet igénybe venni gyermekenként, ez összesen már havi 40 ezer forint.
• Folytatódhat a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adó mérséklése, a hatéves bérmegállapodás alapján szocho jövőre az idei 19,5 százalékosról 17,5 százalékra csökken - ez nem valósult meg január 1-től, maradt a 19,5%, várhatóan félévtől lesz érvényes
• Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót kell fizetni, járulékokat nem.

• Jövőre az adóhivatal a kifizetők adatszolgáltatását alapul véve az egyéni vállalkozóknak is szja-bevallási tervezetet készít.
• A SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem.
• Átalakul a szociális hozzájárulási adó kedvezményrendszere, amely a jövőben nem a cégekre, hanem a dolgozókra fókuszál. Új kedvezményként jelenik meg a munkaerőpiacra lépők kedvezménye, amely a pályakezdők, a tartós munkanélküliek és az anyasági ellátások után visszatérők mellett a korábban inaktív munkavállalók számára is elérhető lesz.
• Jövőre az adatszolgáltatás iránya is megfordul: a meglévő adatok alapján a NAV fogja értesíteni a vállalkozót, hogy melyik dolgozója után vehet igénybe adókedvezményt. További kedvező változás, hogy a kedvezmények már nemcsak 100 ezer forintig, hanem a mindenkori minimálbér összegéig érvényesíthetőek.
• Megszűnik a 25 év alattiak és az 55 év felettiek után járó automatikus kedvezmény.

 

MI MENNYI 2019-BEN?

 

Alanyi mentes értékhatár 2019

2018.10.03-i hír, hogy az EU elfogadta, hogy Magyarországon 12 millió forint legyen az alanyi mentes értékhatár az áfában. Ahogy elfogadják a törvényt itthon, hírt adunk róla.

2018.11.13-án elfogadták, hogy az alanyi mentes értékhatár 12 millió forint legyen. Ez minden vállalkozóra igaz, azaz nemcsak az egyéni vállalkozókra, hanem a bt-re és a kft-re is.

További hasznos információ, hogy aki 2018-ban elérte a 8 m ft-os értékhatárt, de várhatóan 2019-ben nem éri el a 12 m ft-ot, az idén még választhatja, hogy újra alanyi mentes legyen, ezt decemberben el kell intézni, ne maradj le róla.

 

Nézz bele ingyen a vállalkozói képzésünkbe!

 

ÁFA

Az a hír járja, hogy maximalizálni akarják az áfa mértékét 25%-ban. Ez még csak javaslat, ha lesz róla elfogadott törvény, írni fogunk róla.

 

VÁLLALKOZÓI KÉPZÉS TANTERMI

 

SZJA

A személyi jövedelemadóban a magánszemélyeket és a kifizetőket terhelő adminisztrációs kötelezettségek további csökkentését célozza azzal, hogy az egyéni vállalkozókra is kiterjeszti annak lehetőségét, hogy az adóhatóság által elkészített bevallási tervezet kiegészítésével, javításával teljesíthessék adóbevallási kötelezettségüket.

Lehetővé válik az adóelőleg megállapításához szükséges – a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, a személyi kedvezmények érvényesítését és költségek figyelembevételétszolgáló – nyilatkozatok elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül történő benyújtása is.

2019. január 1-jétől megszűnik a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadó.

A béren kívüli juttatások köre leszűkült. Béren kívüli juttatásnak minősül:

• a SZÉP Kártya juttatása változatlan szabályozás mellett
• a szakszervezet által nyújtott üdülési szolgáltatás
• a szövetkezet közösségi alapjából az adóévben nem pénzben juttatott jövedelemegyüttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg
• nem haladó rész.

 

Megszűnő adómentes juttatások:

• a munkáltató lakáscélú felhasználásra felvett hitel törlesztésének átvállalása azzal, hogy a 2019.01.01-et megelőzően nyújtott lakáscélú támogatásra a 2018-12.31-i
• szabályokat kell alkalmazni
• mobilitási célú lakhatási (albérleti) támogatás
• hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás törlesztéséhez a munkavállaló számára kifizetett juttatás
• a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet juttatás
• kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díjra adott juttatás

 

Egészségügyi hozzájárulás - EHO

Ez az adónem megszűnt, helyette az egységesített szociális hozzájárulási adót kell megfizetni.

 

KATA

Nem bevétel a kisadózó egyéni vállalkozó esetében a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott ellenérték, ha a kisadózó egyéni vállalkozó olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására egészében az Szja tv. ingó és ingatlan átruházásából származó jövedelem rendelkezéseket kell alkalmaznia.

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre.

A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre. E rendelkezés alkalmazásában tevékenységét év közben kezdő vállalkozásnak minősül az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő, az e törvény szerinti adóalanyiságot választó gazdasági társaság is. Ez azt jelenti, hogy az átalakulással létrejött társaságnak nem kell átmenetileg sem a Tao hatálya tartoznia.

 

Társasági adó

Az adózás előtti eredményt csökkenti saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége a felmerülés adóévében, vagy - az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi - legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának adóévében. A csökkentési lehetőség nem vonatkozik belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy az egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költségére (hatályos szabály).

A módosítás értelmében a belföldi illetőségű adózótól közvetlenül igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatásra vonatkozóan az (1) bekezdés t) pontja szerinti csökkentést a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója megosztottan érvényesítheti a megrendelő és a szolgáltatást nyújtó közös írásbeli nyilatkozata alapján, összesen legfeljebb a szolgáltatás nyújtója által az (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesíthető összegben.

A megosztás első alkalommal a 2018. adóévre alkalmazható feltéve, hogy az érintett adózók 2018. adóévre vonatkozóan társasági adóbevallást még nem nyújtottak be.

 

2019.01.01-i módosítás

A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költség a munkahelyi óvoda, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével kapcsolatosan felmerült adóévi költség, ráfordítás.

Munkahelyi óvoda olyan óvodai nevelési ellátást nyújtó intézmény, amely az éves átlagos gyermeklétszámot figyelembe véve legalább 80 százalékban az adózó által foglalkoztatottak gyermekeinek az óvodai nevelését biztosítja.

Az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 10 milliárd.

Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költség előírásai közül kivétel képez, ha a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett vagy, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik.

 

VÁLLALKOZÓI KÉPZÉS ONLINE

 

Társadalombiztosítási járulék

2018.07.26-i módosítás
Csak pontosító módosítás, miszerint a foglalkoztató a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tagjának a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem
alapján köteles a nyugdíjjárulékot megállapítani és levonni.

2019.01.01-i módosítás
Nem biztosított a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló.

Nem jogosult baleseti ellátásra és egészségügyi szolgáltatásra az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy.

Az egészségügyi szolgáltatás fizetésére kötelezettek (kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet) fizetési kötelezettsége havi 7 500 Ft (napi 250 Ft).

A foglalkoztató az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy részére kifizetett jövedelem után nem fizet természetbeni, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot.

Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó foglalkoztatása egy vagy több munkaviszonyban eléri a heti 36 órát. A heti 36 óra számításánál nem lehet figyelembe venni a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt.

 

Népegészségügyi termékadó

Változik az alkoholos italok adóztatása, a jövőben valamennyi alkoholtermék adóköteles terméknek minősül. Emellett a hatályos adócsökkentési lehetőséggel való esetleges visszaélések megakadályozása céljából megszűnik az egészségmegőrző program költségének adóból való levonásának lehetősége is. Ezen túlmenően az egészségtudatos táplálkozás elősegítése, továbbá a neta megalkotása óta eltelt időszak árváltozására figyelemmel változnak (emelkednek) az adóköteles termékek adótételei.

 

Biztosítási adótörvény

A biztosítási adótörvény és ezzel párhuzamosan a baleseti adó részletszabályait tartalmazó népegészségügyi termékadóról szóló törvény módosításának eredményeként a biztosításokhoz kapcsolódó adók rendszere jelentősen egyszerűsödik. A módosítás szerint a baleseti adó megszűnik, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás adóztatása pedig – más biztosítási szolgáltatásokhoz hasonlóan – a biztosítási adó keretén belül valósul meg, az adó mértéke pedig jelentősen csökken.

 

Regisztrációs adó

A regisztrációs adóról szóló törvény módosítása csökkenti a kis- és középkategóriás motorkerékpárok regisztrációs adóját a személygépkocsik esetében 2012-től végrehajtott adómérték-csökkentéssel azonos mértékben, továbbá az elektromos és hibrid meghajtású motorkerékpárok regisztrációs adótételét nulla forintra csökkenti.

 

ÁFA

5 %-os forgalmi adó terheli a tejet (kivéve anyatej) VTSZ 0401.

A törvény átfogóan szabályozza az utalvány kibocsátásának és felhasználásának szabályait. 2019.01.01-től kétféle utalványt különböztetünk meg.

• egycélú utalvány
• többcélú utalvány

 

Egycélú utalvány
 

Már a kibocsátásakor ismert az utalvány tárgyát képező termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési helye, valamint a fizetendő adó összege. Ilyen lehet egy szállodai ajándékutalvány, melyet egy adott szállodában a szállásdíj kifizetésére lehet csak felhasználni.

Az egycélú utalvány saját név alatti minden egyes ellenérték fejében történő átruházását, átengedését az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának kell tekinteni, és a forgalmi adót az értékesítéskor meg kell fizetni.

Viszont nem keletkezik adófizetési kötelezettség, ha az utalványt a kibocsátó adóalanynál váltják be  Ilyen a szálloda saját ajándékutalványa.

Amennyiben a beváltó az egycélú utalvány kibocsátójától eltérő adóalany, a beváltáskor ekkor sem keletkezik adófizetési kötelezettség, de az ügyletet úgy kell minősíteni, hogy a beváltó a kibocsátó részére végez termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást. Ha az utalvány ellenében nem történik értékesítés (beváltás), a felszámított adó akkor sem vonható le utólag.

 

Többcélú utalvány
 

Az egycélú utalványtól eltérő bármely utalvány.

Ebben az esetben az utalvány értékesítése nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget, viszont a beváltáskor keletkezik termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, vagyis a beváltónál adófizetési kötelezettség keletkezik.

Többcélú utalvány ellenében teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás adóalapja az utalványért fizetett ellenérték, csökkentve az értékesített terméket vagy nyújtott szolgáltatást terhelő adó összegéve.

Az utalványért fizetett ellenérték ismeretének hiányában adóalapnak a többcélú utalványon vagy a kapcsolódó dokumentációban feltüntetett pénzbeli értéket kell tekinteni, csökkentve az értékesített terméket vagy nyújtott szolgáltatást terhelő adó összegével.

A fenti rendelkezést a 2018. december 31-ét követően kibocsátott utalványok esetében kell először alkalmazni.

Kiegészítésre került a termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó különös szabály. Ennek értelmében, ha a teljesítést megelőzően a terméket értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó adóalany jogutód nélkül szűnik meg, a teljesítés a jogutód nélküli megszűnést megelőző nap.

Kiegészült a levonási jog gyakorlásának módja. Az adóalany a belföldi nyilvántartásba vételét megelőzően keletkezett, az Art. szerint el nem évült, a XVIII. Fejezet szerint vissza nem téríttetett, levonható előzetesen felszámított adó összegét a nyilvántartásba vétel napját magában foglaló adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni.

 

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS INDÍTÁSA ONLINE JEGYZET

 

Év közben pénzforgalmi áfa választása

Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár átlépésével az adóalany egyidejűleg is választhatja a tárgy naptári évre a pénzforgalmi elszámolást.

A hivatkozással meghatározott termékek és szolgáltatások vonatkozásában

• a vtsz. tekintetében a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. év július hó 31. napján hatályos,
• az SZJ 2002. év szeptember hó 30. napján érvényes

besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.

 

Adózás rendje

 

Ha az adóhatóság döntése jogszabálysértő, melynek következtében az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítendő összeg után a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet, kivéve, ha a téves adómegállapítás az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett érdekkörében felmerült okra vezethető vissza.

A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség, az Áfa tv. és a Jöt. kivételével az adótörvények alkalmazásában,

• a Kereskedelmi Vámtarifa (Vtsz.) 2018. év január 1. napján hatályos,
• a Központi Statisztikai Hivatal Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR) esetében a Központi Statisztikai Hivatal 2018. év január 1. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.

A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózót terhelő adókülönbözet után felszámított késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után az általános szabályok alapján számított késedelmi pótlék százötven százalékának háromszázhatvanötöd része.

A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.

Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat háromszázhatvanötöd része.

Ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke ennek másfélszerese.

A természetes személyek jövedelemadójáról az adóév utolsó napján vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személynek, a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személynek, a mezőgazdasági őstermelőnek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek - ideértve a vállalkozási tevékenységét az adóév utolsó napján szüneteltető természetes személyt is - az adóévet követő év május huszadikáig kell az adóbevallást beadniuk.

A vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy a személyi jövedelemadót az adóévet követő év május huszadikáig fizeti meg.

Ez utóbbi két módosítást a 2018. évről beadott adóbevallások tekintetében is alkalmazni kell.

 

Alanyi adómentesség határa 12 millió forint - Mikortól lesz érvényben a 12 millió forintos alanyi mentes értékhatár?

Áfában az alanyi adómentesség határa akár 12 millió forint is lehet 2019-től, de még az Európai Uniónak erre igent kell mondani.

 

Szociális hozzájárulási adó 2019

Szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség áll fenn

• a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem után
• a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díjat, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjat és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjat
• az önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (Tbj.) szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja alapján járulékalapot képez
• az Szja tv. szerint külön adózó jövedelmek közül

1. a béren kívüli juttatások
2. a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások
3. a kamatkedvezményből származó jövedelem

Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összegét.

• adófizetési kötelezettség keletkezik továbbá

1. a vállalkozásból kivont jövedelem
2. az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem
3. az osztalék, vállalkozói osztalékalap
4. az árfolyamnyereségből származó jövedelem
5. az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme,
6. az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka,
7. a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka
után.

A fent meghatározott jövedelem után a szociális hozzájárulási adót nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni.

• adófizetési kötelezettség terheli az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót.

Az adó mértéke az adóalap 19,5 százaléka.

A fenti 1-5 pontok esetében az adóalap maximum a tárgyévre meghatározott minimálbér 24-szerese.

Itt is él a beszámítási szabály, vagyis az egyéb jövedelmek után megfizetett szociális hozzájárulási adót figyelembe kell venni, és ha az nem éri el a 646 eFt-ot, az 1-5 pont szerinti jövedelmek után is fizetni kell a felső határig.

 

Nem keletkezik adófizetési kötelezettség az alábbi tevékenység, jogállás alapján szerzett belföldi jövedelmek után

• a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, társas vállalkozónak
• az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozónak, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte
• az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjával fennálló jogviszonyára - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is - tekintettel
• a szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonyára tekintettel;
• a felsőoktatási intézménynek a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyára tekintettel
• a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja között fennálló jogviszonyára tekintettel
• a kifizetőnek az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre tekintettel
• a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerint nem a kifizetőt terhelő rész;
• táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj;
• az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem;
• a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg
• az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott keresetkiegészítés,
• az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatás
• a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifizetett, a hozamgarantált tőke összege feletti összeg.

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az átalányban megállapított jövedelem, de legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja
1. a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében a nyilatkozat szerinti összeg;
2. egyéb esetben az adóalap megállapításának egyéni vállalkozóra irányadó összeg

Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha

• az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányaira tekintettel mentesül
• tagként a kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyban áll

A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

 

Kedvezmények

 

• A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény.

A 9. FEOR főcsoportba tartozó, a törvényben konkrétan jelölt alcsoport munkakörökben munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után fizetendő adó 50 százaléka.

• A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény.

Munkaerőpiacra lépő az, aki a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal.
A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után fizetendő adó

• 50 %-a a foglalkoztatás első két évében
• legfeljebb a minimálbér 50 %-a a foglalkoztatás harmadik évében.

 

• A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény

A legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult munkaerőpiacra lépő nőkre tekintettel a következő kedvezmény vehető figyelembe.
A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után fizetendő adó

• 100 %-a a foglalkoztatás első három évében
•  legfeljebb a minimálbér 50 %-a a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében

 

• A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény

A szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg

•  a munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizetőt az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból,
• az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból
• a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget
  eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból

Megváltozott munkaképességű személynek minősül az,

• akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy

aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.

A kedvezmény a megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után fizetendő adó

• 100 %-a a foglalkoztatás (egyéni vállalkozás, tagi és a fent említett egyéb jogviszony)

 

• A közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény

A közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére kedvezmény illeti meg.
A kedvezmény a közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka után fizetendő adó

• 50 %-a a foglalkoztatás alatt.

 

• Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény

Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban munkavállalót foglalkoztató kifizető adókedvezményt vehet igénybe.

• doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő foglalkoztatása esetén

A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint után fizetendő adó

• 100 %-a a foglalkoztatás időtartama alatt
• a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt foglalkoztatása esetén

A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint után fizetendő adó

•  50 %-a a foglalkoztatás időtartama alatt.

Kutatóhely a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kutatóhely.
Kutató, fejlesztő az Innovációs tv. szerinti kutató, fejlesztő.

 

• A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény

Az a kifizető, amelynek a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségére tekintettel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény alapján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként negatív adóalapja keletkezik, a társasági adóbevallás benyújtását követő az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyekre tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

 

A kedvezmény

• az érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként keletkező negatív adóalap 50 százalékának a Tao. törvény 19. §-a szerinti adókulccsal számított összege, de havonta legfeljebb a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyek vonatkozásában az érvényesített kedvezmények után fennmaradó adókedvezmény nélkül számított adókötelezettség összegével.
• az érvényesítésének első hónapjától számított 12 hónapig vehető igénybe

A kutatás-fejlesztési tevékenység az Innovációs tv. szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység.
Ezen adókedvezmény érvényesítése nem zárja ki az itt felsorolt más kedvezmények igénybevételét.

A korábbi rendelkezések alapján 2019. január 1-je előtt keletkezett adó, illetve hozzájárulási kötelezettségeket az e törvények 2018. december 31-éig hatályos rendelkezései alapján kell
teljesíteni.

2018. december 31-én érvényesített kedvezmények az érvényesítésre nyitva álló időtartamig vehetők igénybe az alábbi kedvezmények esetében.

• 25 év alatti pályakezdő
• tartósan álláskereső személy
• gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló
• szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások

 

Cafetéria 2019

A SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem.

2019. január 1-jétől a munkáltató által adott juttatások közül csak a SZÉP-kártya három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. A készpénz cafeteria megszűnése miatt hatályon kívül kerül az éves keretösszeget meghatározó rendelkezés.

A SZÉP-kártyán adott juttatás éves rekreációs keretösszeget meghaladó része már egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerv munkáltatók esetében 200 ezer forint, egyéb munkáltatók esetében 450 ezer forint. A munkáltatóval esik ezentúl egy tekintet alá a társas vállalkozás is.

 

KIVA

2018.12.01-i módosítás
A KIVA választására jogosult személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha

• az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 1 milliárd forint időarányos részét
• az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot

2019.01.01-i módosítás
A kisvállalati adóalanyiság megszűnik

• a 3 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal
• a Tao. tv. szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon
• az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatása esetén a választott mérlegfordulónappal

Személyi jellegű kifizetésnek minősül

• azon személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben,
• a tag esetén a minimálbér 112,5%-a, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb
• a béren kívüli juttatás,

Nem minősül személyi jellegű kifizetésnek a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapja, valamint a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege.

A törvény értelmében tagnak a Tbj. szerinti társas vállalkozó minősül.

 

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (Ekho)

2019.01.01-i módosítás
Az a bevétel, ellenérték, amely az ekho szabályai szerint adózik, a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások számítása során nem vehető figyelembe.

 

Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA)

2018.08.25-i módosítás
Az e törvény szerinti adóalanyiság utoljára 2018. december 20-ig választható.

 

Számviteli törvény

A Számviteli törvény hatálya nem terjed ki a kata-t választó ügyvédi irodása sem.

Amennyiben a vállalkozó euróban vagy USA dollárban készítheti el éves beszámolóját, ezt legkorábban a döntés követő harmadik évben változtathatja meg.

A beszámoló készítés és a könyvvezetés pénznemének a létesítő okiratban rögzített pénznemmel kell megegyeznie.

Aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben, a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően - igényelt (járó) támogatás, juttatás várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben, feltéve, hogy a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni.

 

Helyi adók

Most már maga a törvény tartalmazza, hogy a társasági adóelőleg-kiegészítésre kötelezett iparűzési adóalany köteles az adóévre megfizetett iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére kiegészíteni.
A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak a hatályba lépését magában foglaló - 2018. január 1-jét követően kezdődő - adóévben fennálló iparűzési adóelőleg-kiegészítési kötelezettsége kapcsán is alkalmaznia kell a fenti rendelkezést.

2019.01.01-i módosítás
Ha az önkormányzat adómentességet vagy adókedvezményt állapít meg, akkor azt legalább három egymást követő naptári éven át nem helyezheti hatályon kívül, az adóalany hátrányára nem változtathatja meg.

Ha a kisadózó vállalkozás iparűzési adófizetési kötelezettségére az egyszerűsített módot választotta (telephelyenként 2,5 - 2,5 millió forint adóalap) és a tevékenysége év közben szünetel, csak egy adóbevallást kell benyújtania az évet követő január 15-ig. Ugyanezen szabály vonatkozik a bevallásra, ha a kisadózó az önkormányzat által megállapított adókedvezményt vesz igénybe.

Az önkormányzat rendeletében jogosult arra, hogy iparűzési adó tekintetében

•  adómentességet, vagy
•  adókedvezményt

állapítson meg az önkormányzat területén végzett beruházások értéke után.

Beruházás az adómentességet, adókedvezményt rendeletében biztosító önkormányzat illetékességi területén üzembe helyezett, a számvitelről szóló törvény szerinti olyan beruházás, amelyet a vállalkozó vesz első ízben használatba.

Az önkormányzat dönthet úgy is, hogy az adott évben igénybe nem vehető kedvezményt az adóalany a következő adóévben a fennmaradó részt figyelembe vehesse.

Megszűnik a foglalkoztatás bővítéséhez kapcsolódó iparűzési adókedvezmény [Htv 39/D. § törlésre került]. Figyelni kell azonban arra, hogy a korábban igénybe vett adókedvezményt a 2019. évi létszámadatok alapján nem kell e növelni.

Ha az egyéni vállalkozó mezőgazdasági őstermelői tevékenysége révén is vállalkozónak minősül, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység és a mezőgazdasági őstermelői tevékenység utáni adót együttesen állapítja meg és vallja be. Ezt a rendelkezést a 2018. évben kezdődő adóévi helyi iparűzési adókötelezettség teljesítése során is alkalmazni lehet.

 

Forrás: Könyvelői Praktikum.

 

Ahol megtalálsz minket

Honlap

Blog

Facebook oldal

Facebook csoport

Yotube csatorna