Jelenlegi hely

Kisvállalati adó

Mi a kisvállalati adó (KIVA)?

Kik választhatják a kisvállalati adót?

Mennyi a kisvállalati adó mértéke, mi a kisvállalati adó alapja?

2013-tól bizonyos cégek, gazdasági társulások egyszerűsített, kevesebb adminisztrációt igénylő módon adózhatnak majd. Az új adófajta neve kisvállalati adó (KIVA). A kisvállalati adót választó cég előző év november végéig elért árbevétele várhatóan nem haladhatja meg az 500 millió forintot, és több más feltételnek is eleget kell tennie. Az alábbiakban összefoglaljuk a kisvállalati adóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Ki választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást?

  • egyéni cég
  • közkereseti társaság
  • betéti társaság
  • korlátolt felelősségű társaság
  • szövetkezet és lakásszövetkezet
  • erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda
  • ügyvédi-, és közjegyző iroda
  • szabadalmi ügyvivő iroda
  • külföldi vállalkozó
  • belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy

Milyen cégek választhatják a kisvállalati adót?

  • A kisvállalati adó alá történő jelentkezést megelőző évben az átlagos foglalkoztatotti létszám statisztikai átlaga nem haladta meg a 25 főt
  • A cég árbevétele az adóévet megelőzően az 500 millió forintot nem haladta meg, év közben alakult cég esetén az 500 millió forint időarányos részét
  • Utolsó, beszámolóval lezárt üzleti évében a mérlegfőösszege az 500 millió forintot nem haladta meg
  • Az árbevétel, mérlegfőösszeg és átlagos alkalmazotti létszám esetén a meglévő kapcsolt vállalkozásokat is figyelembe kell venni.
  • Az adóévet megelőző két naptári évben a vállalkozás adószámának jogerős felfüggesztésére nem került sor
  • A kisvállalati adó hatálya alá történő bejelentkezéskor az adózónak nem lehet 1 millió forintot meghaladó, jogerősen megállapított, végrehajtható adótartozása
  • A vállalkozás üzleti évének mérlegforduló napja december 31, vagyis a vállalkozás üzleti évének eleje és vége egybeesik a naptári év első és utolsó napjával

Hogyan lehet a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni?Kinek jó a kisvállalati adó?

  • A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni az e célra szolgáló nyomtatvány kitöltésével, elektronikus úton lehet
  • A bejelentkezés határideje az adóévet megelőző év decemberének 1-20. napja. Azaz ha valaki jövő évtől így szeretne adózni, annak ez év decemberében kell ezt a tényt az adóhatóság felé bejelentenie
  • Ha valaki a bejelentkezést megtette, de mégsem így szeretne adózni, a bejelentést január 15. napjáig visszavonhatja.
  • Nem jogszerű a bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.

Mikor szűnik meg a kisvállalati adózói státusz?

  • Ha az adóalanyt be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért, vagy nyugta-, számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt, illetve igazolatlan eredetű termék forgalmazása miatt megbírságolják, a határozat jogerőssé válásának napjával
  • Ha az adózó adószámát felfüggesztik, a felfüggesztés jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával
  • Annak a naptári negyedévnek a végével, melynek utolsó napján az adóalany adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja a 1.000.000.- forintot
  • Ha a vállalkozás által fogalkoztatottak létszáma meghaladja az 50 főt, annak a hónapnak utolsó napjával, mikor ez a változás bekövetkezett
  • Ha a kisvállalati adó alá tartozó vállalkozás árbevétele átlépi az 500 millió forintot, a bevételi határ átlépésének hónapja előtti hónap utolsó napjával

Ha egy vállalkozás kisvállalati adózói alanyisága megszűnik, ezt a tényt - a megszűnés okának ismertetésével, és a megszűnés pontos napjának közlésével - a megszűnést követő 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. A kisvállalati adózásból történő kilépést/kizárást követően ez a fajta adózás két évig nem választható újra. 

Mennyi a kisvállalati adó mértéke?

  • Az adó mértéke 16%

Mi a kisvállalati adó alapja?

  • A kisvállalati adó alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása és az általa teljesített személyi jellegű kifizetések együttes összege, azonban a személyi jellegű kifizetések összegénél nem lehet kevesebb.

Mit jelent ez a gyakorlatban, hogyan számoljuk ki az adó alapját?

Az adózó pénzügyi vagyonának változása alatt az adózó pénzeszközeinek tárgyévi, és a tárgyévet megelőző évi összegének különbözetét értjük. Azaz ha valaki 2013-ban fizetendő adóját a kisvállalati adó szerint határozza meg, akkor az adó alapja a 2012-2013 évek pénzügyi vagyona változásának összege, plusz a 2013-ban teljesített személyi jellegű kifizetések (a törvénytervezet értelmében személyi jellegű kifizetés jellemzően az alkalmazottaknak a cég által fizetett, járulékalapot képező jövedelme).

Az adó alapját korrigálni kell többek között az alábbiakkal:

  • Vállalkozás által kapott, vagy nyújtott kölcsön összege
  • Előleg beérkezése, vagy kifizetése
  • Tőkebevonás, tőkekivonás
  • Osztalék megszerzése, vagy fizetése
  • Kötvény, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapír eladása, beváltása

Elhatárolt veszteség: amennyiben a pénzforgalmi szemléletű eredmény bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben  csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű pozitív eredményét. Az elhatárolt veszteség összegét az adózó 10 év alatt, egyenlő részletekben használhatja fel a következő adóévekben.

Az adóalany nem határozhatja el mérlegforduló napjának megváltoztatását, továbbá számviteli beszámolóját csak forintban állíthatja össze.

Amire figyelni érdemes

A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégek választásuk szerint kikerülnek a számviteli törvény hatálya alól. A számviteli törvény hatálya alól való kikerülés meglepetéseket is okozhat. Egy magánszemély számára a számviteli törvény alanyának minősülő társaság eredményéből felosztott jövedelem osztaléknak minősül, mely után 16 százalék személyi jövedelemadót, illetve legfeljebb 450 ezer forintig 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A kisvállalati adó alanyává váló közkereseti társaság, betéti társaság, korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég nem választhatja a számviteli törvény hatálya alatt maradást. 

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 66. szakasza szerint osztalékjövedelem „a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés”. Ha nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá a kisvállalati adó közkereseti társaság, betéti társaság, korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég alanya, a tag számára kifizetett részesedés mégis minősülhet-e osztaléknak a személyi jövedelemadó törvény keretei között, ha nyilvántartásait a számviteli törvény rendelkezései szerint vezeti? Ha nem, akkor a magánszemély tag által megkapott részesedés nem osztalékjövedelemnek, hanem egyéb jövedelemnek minősül, amelyet a 16 százalék személyi jövedelemadón túl már 27 százalékos egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség is terhel, felső korlát nélkül.

Példa a kisvállalati adó mértékének megállapítására

Az adózó pénzügyi vagyonát az adózó beszámolójában szereplő pénzeszközök összege jelenti. Ez a befektetett pénzügyi eszközök, és a pénzeszközök együttes összege. A vállalkozás pénzügyi vagyona a tárgyévben 1.500.000 forint, az előző évben 2.200.000 forint volt, akkor a pénzeszközök változásának értéke –700.000 forint. A személyi jellegű kifizetések jellemzően a vállalkozás által alkalmazott személyek felé történő, járulékalapot képező kifizetés. Ha a vállalkozás havonta 150.000 forintot fizetett ki ezen a jogcímen, akkor évente 1.800.000 forintot. A kisvállalati adó alapja ezért 1.800.000 - 700.000, azaz 1.100.000 forint lenne. Mivel az adó alapja a személyi jellegű kifizetések összegénél nem lehet alacsonyabb, ezért az 1.800.000 forint. A fizetendő adó ennek 16%-a, azaz 288.000 forint.

Kisvállalati adó választása esetén annak megfizetésével az adózó eleget tesz a

  • társasági adó
  • szociális hozzájárulási adó
  • szakképzési hozzájárulás

bevallása és megfizetése kötelezettségének. Az osztalék utáni személyi jövedelemadót (16%) és  egészségügyi hozzájárulást (14%) továbbá az iparűzési adót meg kell fizetni.

A kisvállalati adót az adóévet követő év május 31-ig kell bevallani, és befizetni. Év közben adóelőleget kell fizetni, ennek mértéke havonta a cég által foglalkoztatottak részére történt, járulékalapot képező kifizetések összegének 16%-a. Az adóelőleget minden hónap 12. napjáig kell megfizetni.

KIVA - Gyakran ismételt kérdések - NGM tájékoztató

NGM KIVA kalkulátor

A kisvállalati adóról szóló törvény itt olvasható.

 

Ha új vállalkozás indítását tervezi, keressen minket elérhetőségeink valamelyikén.

E-mail: info@vallalkozas-okosan.hu

Skype: vallalkozas.okosan

 

 

Fájlfeltöltés: